Könyvekről mindenkinek

 Hatos Pál:Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság története című könyve nemcsak történettudományi de történetírói szempontból  is kiemelkedő munka. A szépirodalom határán- vagy talán azon belül- belül tartó, káprázatos stílusban és korrekt forráskezeléssel dolgozza föl könyvében a magyar történelem egyik legsötétebb időszakát, az 1919-es magyarországi Tanácsköztrátsaság történetét. Spoiler helyett- ami ilyen kitűnő és terjedelmes könyv esetében amúgy sem állná meg a helyét- recenzens ( azaz én) kiemel néhány nagyon fontos folyamatot, tényt, eseményt, személyi összeföggést, melyek felkelthetik a Látogatók érdeklődését a könyv iránt.  Kezdjük azzal: mennyiben volt  valamiféle világforradalom része a Tanácsköztársaság? Hatos Pál szerint a Trockij által elképzelt világforradalomra 1918-1919-ben inkább csak a kommunisták egy részének szándéka volt meg, semmint valós politikai realitásként lehetett volna számolni ezzel az eshetőséggel. Kun Béláékat a Lenin-féle

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak