Könyvekről mindenkinek

 Marosán György a 20.századi magyar baloldali politika meghatározó alakja,szociáldemokratából lett kommunista.1957-1962.között Kádár János mögött az ország második embere volt. Aztán történt valami:Marosán 1962-ben felállt és elbúcsúzott az országos politikától. Civil lett,hozzáfogott emlékiratai elkészítéséhez. A Fel kellett állnom ennek a memoár-sorozatnak harmadik darabja és az 1956 utáni időszak eseményeit örökíti meg. Nagyon szubjektív,sok tekintetben erösen szubjektív kónyvről van szó,érdemes tehát erős kritikával olvasni. Az alábbi kónyvajánlóban leírom néhány gondolatomat,tapasztalatomat a Fel kellet állnom című könyvről. Az első dolog,ami feltűnhet már az elsö olvasáskor:Marosán Györgynek a narratíva szerint mindig igaza van. Marosán tévedhetetlen fickónak állitja be magát. Nyoma nincs önkritikának,megbánásnak,ami külónösen feltűnő az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán,ahol is éppen Marosán volt a megtorlások fő támogatója,szorgalmazója. Nem tudjuk meg,tulajdonkép...

 Hatos Pál:Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság története című könyve nemcsak történettudományi de történetírói szempontból  is kiemelkedő munka. A szépirodalom határán- vagy talán azon belül- belül tartó, káprázatos stílusban és korrekt forráskezeléssel dolgozza föl könyvében a magyar történelem egyik legsötétebb időszakát, az 1919-es magyarországi Tanácsköztrátsaság történetét. Spoiler helyett- ami ilyen kitűnő és terjedelmes könyv esetében amúgy sem állná meg a helyét- recenzens ( azaz én) kiemel néhány nagyon fontos folyamatot, tényt, eseményt, személyi összeföggést, melyek felkelthetik a Látogatók érdeklődését a könyv iránt.  Kezdjük azzal: mennyiben volt  valamiféle világforradalom része a Tanácsköztársaság? Hatos Pál szerint a Trockij által elképzelt világforradalomra 1918-1919-ben inkább csak a kommunisták egy részének szándéka volt meg, semmint valós politikai realitásként lehetett volna számolni ezzel az eshetőséggel. Kun Bé...

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak ...