Könyvekről mindenkinek

 A levélregény nem tartozik a 21.századi irodalom legkedveltebb műfajai közé, mintha kicsit tartanának tőle Szerzők és Kiadók. Pedig óriási lehetősgeket rejt magában a műfaj: egyes szám első személyű narrátor a lélek legmélyebb bugyraiba is leereszkedhet általa. Lionel Shriver: beszélnünk kell Kevinről című könyvében bebizonyítja, hogy ennek a regénytípusnak igenis van létjogosultsága a 21.századi világirodalomban. Nagyon mély, nagyon pszichologizáló regény ez, számtalan belső viaskodásra ad alkalmat a Kedves Olvasónak.  Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon felületes spoilert közlök erről a regényről, fel-felvillantva egy lélek mélységeinek morzsáit. De mielőtt ehhez hozzáfognék, le kell szögeznem: a Beszélnünk kell Kevinről véleményem szerint kizárólag felnőtteknek való könyv, abból is inkább az érettebb réteg fogja teljes mélységében átérezni ennek a könyvnek a mondanivalóját. És nem a szórakoztató irodalom része:korszerű, szatirikus társadalomkritika mellett arról is képet a...

 Sibylle Muthesius német írónő könyve egyszerre naplóregény,levélregény,de tartalmaz olyan,a szépirodalomtól látszólag idegen szövegtestet is,mint pl.orvosi zárójelentés.  A Felhőgyerek főhőse egy gyermek,akit mindenki csak Ponynak becéz. Furcsa családban nő fel,apja folyton szeretőket tart,feleségétől elhidegül. Az anya ügyel arra,hogy házasságuk válságát a gyerekek ne érezzék meg (Ponynak van egy féltestvére,Maja). Ahogy telnek az évek,Pony felserdül,intelligens,nyitott,a világ dolgai iránt érzékeny kamaszlány válik belőle. Kissé talán túlérzékeny is. Tizenhat éves korában Pony furcsán kezd viselkedni,rohamai lesznek. Csak néz maga elé,és furcsa dolgokat mond. Idegenek életéről,ismerősei lelkivilágáról,furcsa és sokszor kellemetlen dolgokat. Pony védtelen lesz a világgal szemben,felhőgyerekké válik. Szülei mindent megtesznek gyógyulása érdekében,egyik specialistától a másikhoz küldik. Aztán két év múlva tragédia történik..  Sibylle Muthesius regénye végtelenül felkavaró...

Az ember úgy kezdi, hogy nevet. Neveti Szomory Dezső sajátságos nyelvhasználatát, a szecessziós túlburjánzást, a kultúrába való önfeledt szerelmet, felmagasztalást. Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz című könyve semmihez sem hasonlít, amit eddig olvastam. Sőt, Szomory Dezső sem hasonlít senkihez sem, akit eddig olvastam. Elképesztően művelt. Mindent megtesz, hogy ezt a világ tudomására hozza. Ő nem műveli az irodalmat, ő maga az irodalom. Ebben él, versekben és filozófiákban, megnemesített fiatalkori szerelmekben. Őt teljes egészében átjárta a kultúra. Behatolt a szellemébe, hogy ott valami irodalom-félét hozzon létre, valami írottat, amit talán az Olvasók egy része is ért, vagy legalábbis próbál érteni. Nem árt hozzá tudni németül és franciául. Mi a műfaja a Levelek egy barátnőmhöz c.alkotásnak? Hát, alkotás. Szívből fakadó,bennsőből táplálkozó levélregény, önvallomás, önéletrajz, de nem fizikai, mert a külső élet sosem érdekes Szomory számára, csak a belső, lelki-szellemi. ...