Könyvekről mindenkinek

 Lennart Frick svéd író:És rajta ki segít? című könyve egy nagyon fontos, az egész európai és amerikai civilizációban jelenlévő problémával foglalkozik: nevezetesen azzal,hogy ki segít azoknak az embereknek, akiknek az a hivatásuk, hogy más embereknek, szegényeknek, helyüket, élethivatásukat nehezen találó fiataloknak, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, segítsenek? Mi történik akkor, ha ezek a másokon hivatásszerűen segítő emberek kerülnek nehéz élethelyzetbe?  A regény cselekménye a huszadik század végén játszódik. fiktív, de realista történet, azaz akár a mindennapi valóságban is megtörténhetne. Kristina, a regény főhőse, Stockholmban, a családi tanácsadó irodában dolgozik, mindemellett rendszeresen beszél a gyermek- és ifjúságvédelem problémáiról a sajtóban, médiában- kollégái egy része ezért kissé féltékeny is a tehetséges, fiatal munkatársra. Megismerhetjük egyik esetét is, mely tragédiával végződik:egy vidékről a fővárosba költöző fiatal lány nem tud beilleszkedni az egyetem

 A kettős kötet Mezei András két nagyinterjúját (a pontos megnevezés:rádiójáték,de lényegében interjúkról van szó) tartalmazza,melyek 1980-ban jelentek meg a Szépirodalmi Könyvkiadó Kaleidoszkóp sorozatában.  Az első beszélgetés egy nevét nem vállaló pszichológus-és pstichiáter asszonnyal zajlik,a kórházban. Az asszony férje híres művész,betegség következtében meghal. Ezután az asszonynak már nincs kedve élni,ezért öngyilkosságot kísérel meg,gyógyszereket vesz be. Az asszony elmondja,hogy férjével való házassága harmincöt éven át tartó szrtelem volt,özvegyként,egyedül,nélküle nincs már kedve élni. Gyakorlott pszichológusok e szavak mentén valószínűleg a társfüggőség esetét fogják kiolvasni. Mezei András-kicsit naivul,kicsit álnaivul-azt nem érti,hogy egy pszichológus,pszichiáter hogyan lehet öngyilkos. Miért,kérdezhetjük,a lélekgyógyász nem ember?Neki nem lehetnek olyan belső késztetései,melyek az elmúlás felé irányulnak?Egy pszichológus nem küzdhet lelki problémákkal? Ő is emberből va

 A cirkuszi környezetben játszódó Hód-történet azért emelkedik ki Mattyasovszky Jenő könyveinek sorából, mert a karakterábrázolás talán ebben a műben a legtökéletesebb. A szereplők nemcsak a jó-gonosz ellentétpár mentén helyezkednek, hanem igazi egyéniségük van, hús-vér figurák. A krimiről az alábbiakban közlünk egy spoilert. A történet a hidegháború idején játszódik. Nyugat-Magyarországról egyre több katonai objektum titkai szivárognak ki Nyugatra. Az elhárítás sokáig nem tudja, hogyan kerülnek az adatok külföldre. A fordulatot ehy közleekdési baleset hozza meg. Egy hamburgi illetőségi autó felborul, a sofőr meghal. A kocsit a roncstelepre viszik. Itt Kis Péter szerelő felfedezi, hogy a karosszéria mögött hatalmas összegű készpénz van elrejtve. Igen ám, de nappal nem veheti magához a pénzt, mert társai is felfedezik. Éjszaka viaaszalopózik a roncstelepre, hogy megszerezze a rengeteg ötszázasból álló köteget. Ám valaki megelőzi, és leüti. Szerencsére nem hal meg, kórházba kerül, de nin

 Gyürk Sarolta bűnügyi regénye 1980-ban jelent meg,s egy csapásra ismertté tette az írónő nevét az olvasóközönség előtt. A Heten,mint a gonoszok igazi realista krimi,finom pszichologizálással. Kerüli a közvetlen politikai vonatkozásokat,viszont képet ad a Kádár-korszak társadalmának,életmódjának bizonyos aspektusairól. Krimikedvelők mellett ezért a társadalommal,mindennapi élettel foglalkozó kutatóknak is ajánljuk. A történet úgy indul,hogy Mici nénit,aki a társaház mindentudó,magányos idős asszonya,agyonütik,mint később kiderül,egy virágcseréppel. Az viszont már hamarabb kiderül,hogy Mici néni foglalkozott zsarolással is. Minden lében kanál hölgy volt,aki tudásából nem szégyellt pénzt csinálni...Az áldozatot egyébként Csere Miklós,a külföldről hazatérő üzletkötő találta meg. Még ugyanezen a napon rábukkannak Csere volt feleségének holttestére is. A pasasnak ez már sok,kiborul,kétszáz fölé megy a vérnyomása,sokkos állapotban kórházba kerül,egyelőre kihallgatni nem lehet. Az ügyeket viz

 Christopher Diable:A rágógumis kishölgy című kõnyvének főhőse Casano,a szenvedélyes,kissé indulatos fiatalember. Nemrég szabadultva börtönből,ahová azért csukták,mert agyonverte volt felesége szeretőjét. Csavarog,keresi helyét. Húga próbálja őt visszavezetni a társadalomba. Egyik nap Casano egy holttestet talál a lakásában. Carine az,a szomszéd kamaszkorú lánya. Megfojtották. Hősünk hívja a rendőröket,de azért hugával hamis alibit is kreáltaf magának,biztos,ami biztos. Éppen ez utóbbi kelti fel a rendőrök figyelmét... Casano úgy érzi,neki kell megtalálnia az igazi tettest. A rendőrők a nyakára járnak,egy újságíró zsarolja,a sógora le akarja leplezni a hamis alibijét. Ám egyszer történik valami. A házban lakó egyik srác látott egy férfit a gyilkosság napján kirohanni a házból. Azonkívül kiderül,hogy hasonló gyilkosság már történt a környéken. Lehet,hogy sorozatgyilkossal van dolgunk? Christopher Diable könyve kőkemény nagyvárosi krimi. Igen finom lélekrajz,játék az idővel,egyetlen apró

 Kunszabó Ferenc:Jászföld című könyve az 1945 utáni magyar szociográfiai irodalom kiemelkedő alkotása. Haszonnal forgathatják nemcsak szociológusok,hanem a Kádár-korszak történelme iránt érdeklődők is. Megtudhatjuk,mi a különbség jászok és kunom között,s hogy ez a különbség miképpen manifesztálódott gazdaságban,életmódban,társadalomban,politikai hovatartozásban. Rövid,de nagyon mély,lényegretörő történelmi áttekintést kapunk a vidék és népe sorsáról,Károly Róbert idejétől kezdve a Rákóczi-szabadságharcon át egészen az 1960-as évekig. Nagyon nagy tapintatra vall,hogy elkerüli az 1950-es évek részletes taglalását.   Emberi sorsokon keresztül ismerhetjük meg,hogyan bontotta szét az ipari társadalom a tradicionális jászsági pásztor-és parasztlétet. Hogyan lett valakiből csepeli munkás,majd tért vissza mégis a Jászságba,részben honvágytól hajtva,részben felsőbb utasításra. Az interjúk-nevezhetjük inkább önvallomásoknak-annyira egyediek, rögtön meg is fogják a 21.század Olvasóját. A Jászföld

Az 1980-ban megjelent Gyilkosság az őrhelyen című könyvben valódi bűntényekről olvashatunk. Az irodalomi formában megírt 8-25 oldalas sztorik között akad igazi, rangos lélektani elbeszélés is, például a Z-ügy. De találkozhatunk a Szerző erkölcsi fölényét tükröző, gyomorforgató krimivel. Hogy milyen szerkesztési elv szerint rendezték egybe ezeket az írásokat, az rejtély. Legvalószínűbb, hogy semmilyen elv nem érvényesült, egyszerűen csak összeállítottak egy könyvet, melyben mindenféle eset szerepel. Olvashatunk itt ittasan gázolókkal készült interjút, aztán zseblopás-sztorikat az 1930-as évekből, majd egy háromszoros feleséggyilkos pékmester esetét, Nyugatra csalt, aztán becsapott, megalázott magyar nők történeteit, a Békés megyei szatír rémtetteit. A csúcspont az utolsó történet: Soós Lajos és társai megölték a Ferihegyi reptér közelében állandó szolgálatot ellátó rendőrt. Többségében jól megírt, egyértelműen az Igazság győzelmét hirdető sztorik, közepes irodalmi igénnyel megalkotva.