Könyvekről mindenkinek

 A paraplé szót ma már nemigen használjuk,esernyőt jelent,a szó francia-német eredetű. Zdena Hadrbolcová pedig cseh (akkori politikai viszonyokat tekintetbe véve:csehszlovák) színésznő volt,aki úgy döntött,kipróbálja magát a bestsellerírás világában. A titokzatos paraplé első regénye,bűnúgyi regény ötvözve a 20.századi cseh elbeszélő-irodalom klasszikus motívumaival,nem is is sikerült olyan rosszul. Egy rövid spoiler talán megérteti,miért. A fiktív történet az 1930-as évek Prágájában játszódik. Itt,egy tömbház egyik félreeső lakásában él Andres,a Bécsből ideszármazott,egykor jobb napokat látott régiségkereskedő. Egy napon felesége,Andresné,kétségbeesetten szalad a rendőrségre. Elmondása szerint a városból visszatérve holtan találta férjét,a kályha előtt feküdt,arca összeverve. Suchan felügyelő,magas,külónös humorú figura,sajátos nyomozási módszerei miatt a prágai rendőrség legendás nyomozója,és Brož őrmester veszi kézbe nyomozást. A halál-legalábbis eleinte ezt gondolják-úgy követk...

 A meglehetősen furcsa cím ellenére A hullaégető nem bűnügyi regény. Nagyon is igényes,mély gondolatokat megfogalmazó szépirodalom a neves cseh író tollából,mely egy tipikus cseh polgár,bizonyos Kopfrkingl úr sorsán keresztül enged bepillantást Kelet-Közép-Európa 20.századi,igencsak konfliktusos történelmébe. Spoiler gyanánt pillantsunk bele a regény első fejezeteinek történelmébe! 1.fejezet.A történet az 1930-as években játszódik,Prágában.Kopfrkingl úr és kedves neje,Lakmé,az állatkert ragadozó-pavilonja előtt nosztalgiázik.Tizennyolc évvel ezelőtt ugyanis itt,ezen a helyen,a leopárd ketrece előtt ismerkedett meg Kopfrkingl úr és Lakmé,kedves neje. Eltűnődnek azon,milyen gyorsan telik az idő,és hogy az a leopárd már bizonyára nem az a leopárd,ami akkor a ketrecből nézte a fiatal pár ismerkedését. Hősünk megígéri,hogy ezentúl több időt tölt majd családjával. Másnap leszerződteti a beteg májú Strauss urat-aki nem ért a zenéhez-hamvasztási előfizetőnek. Kopfkringl úr ugyanis temetkez...

Vigyázni kell ám a műfordításokkal! Milan Kundera Cseh író egy francia kiadónak engedélyezte a Halhatatlanság című regénye megjelentetését. Alig hitt a szemének. Nem ismert rá a saját könyvére. Odaveszett az bizonyos sejtelmes kunderai próza, lett belőle tucatregény. Nyugat nem értette meg Közép-Európát, immár sokadjára. Kundera nem nyugodott bele a kudarcba. Visszafordítta a könyvet, majd újból lefordította, és egyedül hiteles francia fordításként ismerette el. Saját maga garantálta a minőséget. Azért, ha belegondolunk, Kundera ezt megteheti, mert ő már jegyzett ebben az irodalmi szakmában, stb. Egy első- vagy második könyves magyar író megtehetné ugyanezt? Talán igen, talán nem. Az adott kiadónál biztosan elásná magát, de lehet, hogy más kiadók meg tárt karokkal fogadnák. Nem tudom. Ha az én könyvem járna így, nem biztos, hogy mernék morogni. Túl sok pénz forog kockán. Vagy nem tudom.

Antonin Winter cseh író bűnügyi regényeit mai napig érdemes olvasni. Nagyon kevéssé ismert történelmi korba, a második világháborút közvetlenül követő évekbe vezetnek el bennünket történetei. A tizenhármas tipp című könyvének főhőse Vásek, az ambíciózus fiatal nyomozó, aki szerelmi csalódás miatt otthagyja Prágát, és egy kisvárosba helyezteti magát. Kiderül, hogy felettese nem más, mint volt partizán-parancsnoka. Azonnal egy jelentős ügy szakad a nyakába. Két hónappal odakerülése előtt kirabolták a kisváros bankját, robbantásos módszerrel. Mindenki arra gyanakodott, hogy belső munka volt- le is tartóztatták a pénzintézet munkatársait, de semmire nem jutottak, minden vallomás összevágott. Csakhogy annyira szakszerű volt a munka, annyira alaposan ismerték a tettesek a helyszínt és a páncélszekrényt, hogy szóba sem jöhet más, mint szakember. Vásek nagy rössel nekikezd a nyomozásnak, de eközben múlhatatlanul beleszeret szállásadója lányába. S hogy mi is az a tizenhármas tipp? Természete...