Könyvekről mindenkinek

Csák Helga első regénye az Utolsó utca, utolsó ház. Annak ellenére, hogy bemutatkozó mű, nyoma sincs rajta a kezdők kapkodásának vagy túlzott óvatosságának ( az utóbbi években inkább utóbbinak lehettünk tanúi...). Csák Helga könyvének minden mondata, minden szava és metaforája pontosan ott van, ahol lennie kell, pontosan annyira van díszítve,hogy ne érezzük csicsásnak. Nagyon fontosnak tartom ezt a laza, novellaszerű fejezetekből álló családregényt a 21.századi irodalom szempontjából. Ebben az igen méltatlaul rövid könyvajánlóban arról szeretnék írni, hogy miért.  Csák Helga a milliőábrázolás terén kettős hagyományt folytat: örököse ő a Móricz Zsigmond- féle népi/népies prózaalkotásnak, de ugyanúgy jelen van az Utolsó utca, utolsó ház című regényében Németh László kedvelt közege: a kisvárosias település, a gazdag falu. Amelyik lenézi a szegényt,  de azért üzletel vele. Képzeletünkbe lépnek falu szélén élő, a paraszti társadalom határán tengődő, de polgárosdni nem képes karakte...

 Hogyan is lehetne egy humortól szétdurranó könyvet szépen, objektíven, irodalmilag, esztétikailag, marketing felől közelítve- ajánlani? Reklámozni, kedvet csinálni hozzá, hogy azt ne mondjam, hirdetni? Sehogy. Inkább öszegyűjtöttem azokat az értékes, magasröptű gondolatokat, melyek a könyv olvasása során bennem megfogalmazódtak. hogy elkerüljem a valamely eredeti gondolatom iránti részrehajlás vádját, hogy ne vádolhasson azzal a többi gondolat, hogy valamelyiküket igazságtalanul előtérbe helyezem a többiek rovására, ezért ezen gondolatokat ábécérendben közlöm. Ez ront ugyan valamit az olvasás, mint mindennapi sporttevékenység élvezetén, viszont áttekinthetőbbé teszi a szöveget, s ennél, ugyebár nincs is fontosabb ebben a mai, áttekinthetetlen, összevissza értékektől és értéktelenségektől hemzsegő korban, ami majd egy másik könyvajánló témája lesz.  Jöjjenek tehát a Bödőcs-könyv olvasása közben felmerült gondolatok, a kezdőbetű szerinti ábécérendben!  - Ez a Bödőcs! Úúú, ...

Hogyan írjunk regényt a korrupcióról úgy, hogy az örökérvényű legyen? Gion Nándor: Testvérem, Jóáb  című könyve választ ad a kérdésre. A regény színhelye egy meghatározhatatlan magyar falu vagy éppen kisváros, szereplői élő, de kifacsart és tönkrement magyar emberek, akiket egy dolog köt össze: mindannyian lopnak, csalnak, hazudnak, és mindannyian tudják, hogy a másik is ezt teszi és hogy róluk is mindenki tudja, hogy ezt teszik. Gion Nándor rávilágít arra, amire Móricz Zsigmond az évtizedekkel koraábban keletkezett regényeiben ( Rokonok, Úri muri) még nem tudhatott: a korrupció tönkreteszi az emberek egymás közti érintkezését. A szereplők mintha nem is egymással beszélnének, inkább egymondatos monológokat mondanak, sokszor egymás mellett. A nyelv a végtelenségig kiszáradt, minden életerejét elveszítette. Az élet pedig egyre mélyebbre sodorja ezeket az embereket. Néha az is megkérdőjeleződik, hogy egyáltalán emberekről van-e szó. Nem lehet, hogy valamiféle " lelki zombik" ...

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K...