Bejegyzések

Móricz címkéjű bejegyzések megjelenítése

Bödőcs Tibor:Addig se iszik

 Hogyan is lehetne egy humortól szétdurranó könyvet szépen, objektíven, irodalmilag, esztétikailag, marketing felől közelítve- ajánlani? Reklámozni, kedvet csinálni hozzá, hogy azt ne mondjam, hirdetni? Sehogy. Inkább öszegyűjtöttem azokat az értékes, magasröptű gondolatokat, melyek a könyv olvasása során bennem megfogalmazódtak. hogy elkerüljem a valamely eredeti gondolatom iránti részrehajlás vádját, hogy ne vádolhasson azzal a többi gondolat, hogy valamelyiküket igazságtalanul előtérbe helyezem a többiek rovására, ezért ezen gondolatokat ábécérendben közlöm. Ez ront ugyan valamit az olvasás, mint mindennapi sporttevékenység élvezetén, viszont áttekinthetőbbé teszi a szöveget, s ennél, ugyebár nincs is fontosabb ebben a mai, áttekinthetetlen, összevissza értékektől és értéktelenségektől hemzsegő korban, ami majd egy másik könyvajánló témája lesz.  Jöjjenek tehát a Bödőcs-könyv olvasása közben felmerült gondolatok, a kezdőbetű szerinti ábécérendben!  - Ez a Bödőcs! Úúú, hogy érzi ez a

Gion Nádor:Testvérem, Jóáb

Hogyan írjunk regényt a korrupcióról úgy, hogy az örökérvényű legyen? Gion Nándor: Testvérem, Jóáb  című könyve választ ad a kérdésre. A regény színhelye egy meghatározhatatlan magyar falu vagy éppen kisváros, szereplői élő, de kifacsart és tönkrement magyar emberek, akiket egy dolog köt össze: mindannyian lopnak, csalnak, hazudnak, és mindannyian tudják, hogy a másik is ezt teszi és hogy róluk is mindenki tudja, hogy ezt teszik. Gion Nándor rávilágít arra, amire Móricz Zsigmond az évtizedekkel koraábban keletkezett regényeiben ( Rokonok, Úri muri) még nem tudhatott: a korrupció tönkreteszi az emberek egymás közti érintkezését. A szereplők mintha nem is egymással beszélnének, inkább egymondatos monológokat mondanak, sokszor egymás mellett. A nyelv a végtelenségig kiszáradt, minden életerejét elveszítette. Az élet pedig egyre mélyebbre sodorja ezeket az embereket. Néha az is megkérdőjeleződik, hogy egyáltalán emberekről van-e szó. Nem lehet, hogy valamiféle " lelki zombik"

Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K