Könyvekről mindenkinek

 Dr.Boldogkői Zsolt kitűnő könyve remekül mutatja be a genetika legújabb eredményeit- ismeretterjesztő stílusban, művelt laikusok számára. A szabad elme illúziója nem átfogó, kályhától induló és mindent aprólékosan megmagyarázó monográfia, hanem kisebb terjedelmű írások gyűjteménye, melyek olyan, mindenkit érdeklő témákkal foglalkoznak, mint intelligencia, szexualitás, bűnözés, szülő-gyermek viszony, stb- és mindezeket a genetika szemüvegén kerestül tárgyalja. Az alábbi, méltatlanul rövid könyvajánlóban nagyon röviden áttekintem, mi minderől is esik szó A szabad elme illúziója című könyvben- a teljesség illúziója nélkül, inkább arra koncentrálva, hogy számomra mi volt a legérdekesebb. Remélem, kedvet kapnak e könyv elolvasásához, és megrendelik, vagy kikölcsönzik valamely egyetemi könyvtárból. Megtudjuk, hogyan épül fel a DNS, mi az egyes bázisok funkciója.Megértjük, hogy a genom nem valamiféle mérnöki tervrajz, inkább kódrendszer, melyből a sejt " kilesi", hogyan kell működn

 Ranschburg Jenő tanár úr :Tehetség és alkalmazkodás című könyve azzal foglalkozik, hogy milyen szocializációs különbségekkel kell szembenéznie a tehetséges ( és milyen sokféleképpen értelmezhető ez a látszólag egyszerű szó!) illetve a személyiségükben az átlagtól eltérő gyermeknek és szüleiknek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt adunk abból a rendkívül változatos téma-rendszerből, mellyel a könyv foglalkozik, s nem tudtam megállni ,hogy némi személyes reflexióval ne illessem a szöveget. Magam is tehetséges gyermekként voltam számontartva,már jóval iskola előtt megtanultam olvasni, magamtól. Elöljáróban elmondom, hogy a könyv nyelvezete rendkívül közérthető, minden szülőnek, nagyszülőnek fogódzóul szolgálhat.  A legfontosabb, amit a könyv elolvastával meg kell jegyeznünk: a tehetség a pszichológia és a pedagógia egyik legnehezebb, legbonyolultabb témája. Ranschburg Jenő könyvéből megtudjuk, milyen problémákat jár körbe a pszichológia tudománya, amikor az " intelligencia&q

 A francia Bernard Lenteric (1944-2009) Európa-szerte ismert és elismert bestseller-író és filmproducer volt. Agyháború című könyve különleges műfaji egyveleg:remek ötvözete a thrillernek, a sci-finek és a kalandregénynek. Az alábbi rövid spoilerből talán kiderül, miért mondom ezt.  A történet valamikor a huszadik század végén játszódik. Furcsa, már-már az abszurdot súroló katasztrófák történnek Amerika egyik legnagyobb városában. A köztiszteletben álló Hans Buschmeyert, a nyolcvankettedik évében járó, látszólag boldog családi életet élő agykutatót idén Nobel-díjra esélyesnek tartják. Csakhogy ebből a díjátadóból nem lesz semmi. Buschmayer ugyanis egy este,lefekvés előtt, unokáival alkoholos pezsgőt itat, mindegyik pohárban nagy adag altatóval, szentimentális módon nézi, ahogy a gyerekek szépen sorban elalszanak, majd álmukban agyonlövi szeretett unokáit, ezt követően magát is. A tömeggyilkosságot a család kutyájának halálvonyítása kíséri. A nyomozást vezető rendőrtiszt, lévén fontos e

Mennyi minden tanulhatunk a madaraktól! Jim Robbnis: Azok a csodálatos madarak című könyvéből kiderül, hogy az ember régóta keresi a madarak repülésének titkát- és persze evolúciós eredetét. Két elmélet alakult ki: az ősi dinoszauruszok utódai talajról repültek, vagy éppen fáról reppentek fel a magasba. Robbins ismerteti Ken Dial véleményét, aki szerint egyik álláspont sem igaz: a madarak ugyanis függőlegesen másztak! Ezen kívül azonban még számtalan meglepetés várja az Olvasót. Megtudjuk például, hogy kolibri akár másfél órát is képes egy helyben repülni, amihez a testhez viszonyított elképesztő izomzat szükséges. A 21.században arra is rájöttek, hogy a madarak- és talán a fejlettebb emlősök is. képesek új idegsejteket termelni. a madár-kommunikáció új formáit fedezték fel. Megfigyelték a gyurgyalagokat, amint feje tetejére állítják mindazt, amit a hagyományos családmodellről tudunk. Külön tudománnyá fejlődött a madarak nyelvének tanulmányozása. Intelligencia és társadalmi fejlettsé

A könyv alcíme: Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról Carl Sagan kritika nélkül elfogadja az evolúciót, mert szerinte számos bizonyíték áll rendelkezésre, melyek igazolják. Erre meg azt mondom, számos tény áll rendelkezésre, melyek cáfolják. Legalábbis azt a formáját, mely szerint a természetes kiválasztódás új fajokat képez. Ezt ma már a mérvadó tudósok többsége nem fogadja el. Carl Sagan szerint az emberi intelligencia is evolúció során alakult ki. Még azt is felveti, hogy esetleg a hüllők nyomát őrizzük agyunkban. Szeretném néha krokodilnak érezni magam, de nem megy. Carl Sagan szerint az a tény, hogy őseink a bal kezüket használták toalet-célokra a vécépapír feltalálása előtt, messzemenő kulturális következményekkel járt. Természetesen az australopithecus robostus nem majom, hanem korai ember. Carl Sagan azonban nagyon felkészült tudományosan, ráadásul nem is átkozza a kreacionistákat, sem az istenhívőket. Úgyhogy annyit tudok szólni ehhez a könyvhöz: ha nagyon mus

A tájékoztatás nemzetközi története elérkezett arra a pontra, hogy fontosabb lett a pszichológia, mint maga a tartalom. Éppen ezért van szüksége minden újságírónak és médiamunkásnak Popper Péter és Garai László: Sajtópszichológia című könyvére. A könyv első részében Popper Péter ad általános képet a pszichológiáról. Mi, laikusok, rengeteget megtudhatunk a kérdezésről-válaszadásról, a pszichológia egyes rész-diszciplináiról, emlékezésről és felejtésről, tanulásról és intelligenciáról, ösztönökről és érzelmekről. Nagyon jó, elegáns stílusban írt, roppant kreatív "tankönyv" ez, és ha egy riporternek interjúkészítés közben csak egyetlen mondata segítségére lesz, már megérte. A könyv második részével viszont nehéz mit kezdeni. A huszadik század nemzedékeiről írott esszé még oké, ám Lear király történetét valahogy nehezen sikerül a mába adaptálni. Maradandó értékű viszont a József Attila szellemi fejlődését taglaló fejezet. Újságíróként magam is találkoztam zsenikkel. Összesség

William H. Calvin: A gondolkodó agy. A szerző a Washington-i Egyetem evolúció-biológus professzora, Intelligencia kutató. Itt máris megállhatunk, hiszen kiencféle intelligencia létezik, kérdés, hogy Calvin melyiket favorizálja. A gondolkodó agy című kötetében a pszichológia, etológia, evolúció-biológia , a nyelvészet és az idegtudományok eredményeit tekinti át. Első fejezetében azt vizsgáljameg, mi is az intelligencia és hogyan használják az emberek. Visszautal a korai elődök 17-19 századi elméleteire is az emberi gondolkodásról. A 2-4 fejezetben a "ráhibázás evolúciójá"-ról beszél és arról, hogy az emberek és az állatvilág  hogyan használja fel céljai érdekében a veleszületett intelligenciáját.  Figyelemre méltó az, hogy a Földtörténeti korszakokban történt klímaváltozások és katasztrófák hogyan befolyásolták az intelligencia és a túlélési képesség fejlődését. Az 5 fejezetben a szintaxisok működését mutatja be a nyelvi készségek fejlődésén keresztül.