Könyvekről mindenkinek

 Henry Kissinger a XX.század egyik meghatározó politikusa, pontosabban: politikai háttérembere és tanácsadója volt. Olyan politikai és üzleti szereplőkkel volt alkalma személysen is találkozni, akiket a legtöbb ember csak a televízió hírműsoraiban láthatott. Kitűnő diplomáciai érzéke révén résztvett a század meghatározó politikai eseményeiben. Az állam vezetéséről című könyvében hat politikai stratégiát mutat be a XX. századból, s ezen államvezetési stratégiákat hozzákapcsolja egy jelentősebb politikushoz. Mindezt megtoldja személyes élményeivel- ezáltal kitűnő könyv jön létre, melyet történészeknek, politikusoknak,szociológusoknak és újságíróknak egyaránt ajánlunk.  Konrad Adenauer esetében Kissinger kiemeli Adenauer végtelen alázatát népe iránt ( a róla szóló fejezet Az alázat stratégiája címet kapta). Adenauer ugyanis elfogadta Németország második világháborús vereségét, és az azt követő szövetséges megszállást- és ezen háttérrel kívánta újraépítéeni hazáját. Szembenézett a múlttal,

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

 Varjú Éva:Útközben.Valahol Európában című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk,akik szeretnek utazni. Továbbá nagyon jó példa ez a könyv arra,hogy az új típusú médiumok-jelen esetben internetes blogok-nagyon jól együttműködnek a hagyományos információközlési formákkal-jelen esetben a könyvvel. Varju Éva nem arra törekszik, hogy sziszttematikus útikalauzt adjon a járatlan Olvasó számára, inkább saját személyes élményeit ismerteti a kíváncsi érdeklődőkkel.  A kalandos utazások Európa egyik emblematikus országából,Franciaorszából,indulnak. Megismerkedünk a világ legnagyobb és leglátogatottabb múzeumával,a Louvre-val,a kultúrtörteneti érdekességeken túl praktikus információkat is megtudhatunk:pl.hogyan és mennyíért tudunk jegyet foglalni a neten. Az Eiffel-toronyra is felmászunk.Feljutunk a Montparnasse toronyra, mely sokáig Franciaország legmagasabb épülete volt, s amelynek különlegessége, hogy 40 másodperc alatt jutunk fel lifttel az 56. emeletre, ahol is étteremben ebédelhetnek azok, ak

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

 Ian Kershaw napjaink egyik legismertebb történésze, könyvein generációk ismerték meg a modern kori történelmet. Európa globális története című, monumentális munkája nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megírja Európa 1950-2017. közötti történetét úgy,hogy egyszerre tekinti a belső folyamatokat és Európának a világban elfoglalt helyét. Nagyon nehéz vállalkozás ez, de alapvetően- azt gondolom- sikerült. Korrekt történelmet ad az olvasóközönségnek, ugyanakkor további gondolkodásra, kutatásra inspirál. Néhány részlet- vagy annak tűnő- kérdésben azonban hozzáfűznék néhány mondatot- mindannak a hatalmas munkának elismerésével, melyet Kershaw végzett.  1. Nagyon örülök annak, hogy Ian Kershaw az egyszerű emberek szemével is bemutatja a második világháború utáni nehéz éveket. Még hosszaban idéz is egy egyszerű brit háziasszony naplójából. De ha már " alulról" is szemügyre vette ezeket a nehéz, küzdelmes éveket, feltétlenül szólni kellett volna az egyszerű európai emberek legnagyobb

 Milan Kundera (sz.1929) az európai irodalom élő legendája, nemzetközileg elismert klasszikusa. Csehszlovákiában született, de emigrálni kényszerült, ma Franciaországban él.Szinte minden műve a legmagasabb osztályba tartozik. Azonosság című regénye egy középkorú francia párról szól, akik olyan belső szenvedésen mennek keresztül, amit még egy nagyszerű író sem képes teljes pontossággal megfogalmazni. A regény cselekménye a jelenben, az élő realitásban indul, aztán valahol egy különös, nyugtalanító álomban ér véget. Nagyon rövid spoiler következik, némi értelmezéssel megfűszerezve. Jean-Marc és Chantal középkorú, értelmiségi francia pár. Hogy kicsit kiengedjék a munka gőzét, a messzi Normandiába utaznak, pihenni. Chantal itt döbben rá, hogy véget ért a fiatalság: már nem fordulnak meg utána a férfiak. Aggodalmát elmondja a férfinak is, akit eléggé érzékenyen érint ez a vallomás, merthogy úgy érzi, a nő semmibe veszi, lekezeli. Hazatérve a nyaralásból, Chantal furcsa leveleket kap egy ism

 Ha Magyarországon meghalljuk a "csokoládé" szót, legtöbbbünknek a boltban kapható táblás tömegtermékek, vagy legfeljebb olcsó, szülinapra vásárolt bonbonok jutnak eszébe. Chantal Coady könyve, a Csokoládé, bevezet bennünket a csoki igazi, színvonalas, már-már luxusnak is nevezhető világába.  Megtudhatjuk, hogy már az azték és a maja indiánok is ismerték a csokoládét,potencianövelőnek használták. Amikor aztán az európai hódítók megjelentek Amerikában, ők is hamar felfedezték a különleges ital (sic! mert akkor még ital formájában fogyasztották a csokoládét) gyönyörűségét. A történelemkönyvek kevés szót ejtenek erről, de a csokoládé a 16.századi spanyol kereskedelem egyik legkeresettebb, legfelkapottabb árucikke volt. Coady könyvéből kiderül az is, hogy 17.századi Franciaországban már kétféle csokoládét különböztettek meg: köznépnek valót és nemeseknek valót. A király, természetesen, csak ez utóbbit fogyasztotta.  Aztán eljött a 19.század, a kapitalizmus kora, egyre többen emel

 Asa Briggs és Peter Burke arra vállalkozott, hogy a média történetén keresztül állítson fel-részben új-narratívát Európa és Észak-Amerika történelméről. Vállalkozásukat siker koronázta, ráadásul az úgynevezett köztörténet terén is számtalan újdonságot eredményezett a két brit tudós közös munkája. A legtöbb médiatörténettel foglalkozó könyv a sajtó, a média történetét egyenesvonalú fejlődési vonalon keresztül mutatja be: a szóbeliségtől eljutottunk az írásbeliségig, az elitkultúrától a tömegkultúráig, és- ahogy a cím is ironikusan sugallja- Gutenbergtől, a könyvnyomtatás európai atyjától az internetig. A médiatársadalomtörténete meggyőzően bebiznyítja, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. Még jóval az írásbeliség elterjedése, sőt, a tömegkultúra kibontakozása után is nagyon jelentős szerepet kapott a szóbeliség. Szóban tudta meg az újkor embere, mi mennyibe kerül a piacon. Szóban értesültek a protestánsok a katolikusok gaztetteiről és fordítva a 16-17.századi vallásháborúk idején. Aki

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd

 Hahner Péter a magyar történetírás egyik vezető alakjává nőtte ki magát. Méltán:alapossága,tág érdeklődése jó tollal párosul.Világtörténelmi kaleidoszkópmagyar szemmel c.könyve azokat az írásokat tartalmazza,melyeket Szerző a Rubicon folyóiratban tett közzé. Az írások első csoportja a történelem elméletéről,alapfogalmakról,a történetírás történetéről szól. Mi az,hogy forradalom,demokrácia,mit értettek proletárdiktatúra alatt az orosz bolsevikok,milyen válságokon megy és ment keresztül a nyugati történetírás?Elgondolkodtató írások ezek,arra késztetik az Olvasót,hogy ne dobálózzon csak úgy a szavakkal... A kötet legjelentősebb részét a Franciaország históriájával kapcsolatos esszék,tanulmányok teszik ki. Hogyan alakult ki az egységes Franciaország?Kik voltak a középkori Francia Királyság legjelentősebb uralkodói? Mily módon alakult ki az angoltól eltérő rendiség?Győztesnek vagy vesztesnek tekinthetjük-e a koraújkori Franciaországot?Hogyan épült fel a Napkirály állama? És aztán a a franc

 John Dickson Carr amerikai író történelmi krimije az 1750-es években játszódik. Jeffrey,a történet főhőse,tolvajfogóként keresi kenyerét,ami nem számít különösebben előkelő foglalkozásnak. Egy alkalommal felkérést kap a nagyhatalmú Sir Mortimer Ralstontól. Meg kell találnia a főúr unokahúgát,Peget,aki Franciaországba szökött,és hazahoznia. Jeff különös helyen talál rá a lányra:XIV.Lajos király szeretőjének bordélyházában. Megszökteti,hajóval titokban áthozatja Angliába-ám útközben beleszeret. Hagyja,hogy Londonban megszökjék tőle a lány,aztán egy kísértetházban együtt találnak rá egy holttestre. Az uzsorásként és kártyajósként is ismert öregaaszzonyon nincs seb,mérgezés nyomát sem mutatja ki az orvos-da arcán valami olyan rémület ūl,hogy abba még az Olvasó is beleremeg...Hogy aztán mi köze mindehhez a London Bridge-nek, miért gyanús Jeffnek a rendkívül rossz természetű nagynéni,s milyen titkos játékot játszik a háttérben Fielding bíró,azt megtudhatjuk,ha elolvassuk John Dickson Carr:A

 Anna Seghers német írónő Tranzit című regénye az egyik legkülönlegesebb könyv,amit a második világháborúról valaha írtak. A Tranzit ugyanis nem a frontok,hanem a fronttá lett hátország életét mutatja be. Nem a harcról szól,hanem a várakozás harcáról.Minden történelem iránt érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk. A főhősünk,aki a történet elbeszélője is,Németországban született zsidó férfi. Megszökik szülőhazájából,harcol a spanyol polgárháborúban,majd ezután Franciaországban telepszik le. A háború kezdetén azonban a francia hatóságok,mint megbízhatatlan elemet,internálják. 1940-ben a németek megtámadják Franciaországot. Hősünk erre a hírre megszökik az internálótáborból. Előbb Párizsba megy. Ott egy fogadóban álnéven bujkál. Rátalál egy számára ismeretlen,de jó politikai kapcsolatokkal rendelkező író kéziratára. Az író állítólag meghalt. Hősünk felveszi az író személyazonosságát,Bordeuax-ba utazik. Itt megpróbál feljutni egy Amerikába induló hajóra. Hogy felszállhasson,tranzitra jogosít

 A második világháborúról szóló irodalmi feldolgozások egyik legnagyszerűbbike Robert Merle:Két nap az élet című regénye. Megjelenése idején szerte a világon,így Magyarországon is,bestseller lett. Nem érdemtelenül. A színhely Franciaország. A németek folyamatosan veszélyeztetik a behajózni kívánó angol,amerikai,francia csapatokat. De nagyon fontos tudni,hogy Merle nem egy konkrét csata vagy hadművelet történetét írja meg,éppen azért nem,hogy a háború egyetemes szörnyűségét bemutassa. A két nap az élet című könyv igazából bármelyik front bármely csataterén játszódhatna.  A regény főhőse,Maillat,voltaképpen az író szócsöve. Maillat a háború viharai közepette is szeretné megőrizni emberségét,korrektségét. Megmenti a fáradt közlegényt egy dühös hadnagy pisztolyától. Megpróbálja megmenteni angol bajtársát,Austint,amikor egy német bombázó eltalálja a hajót,amin utaznak. Austin azonban nem mer leugrani a hajóról,mert nem tud úszni. Maillant pártfogásába vesz egy tizenéves lányt,aki gyakorlati

 Ernest Hemingwaynek,a 20.századi amerikai irodalom egyik legnagyobb alakjának elbeszélései a POPULART Füzetek sorozatban jelentek meg. A válogatás nagyon jó,a könyvben szereplő mindegyik műben felismerhetők Hemingway stílusának jellegzetességei:kemény,sokszor brutális cselekmény,rendkívüli helyzetekbe keveredő nem hétköznapi hősök,redukált dialógus. Az Indián tábor c.műben egy orvos segíti a vajúdó anya szülését. De miért olyan csendes az apa?Egy kisfiú pedig megfogadja,hogy ő soha nem fog meghalni. A Bérgyilkosok című elbeszélésben egy norvég származású egykori bunyóst akarnak megölni. A szakács pedig elrohan,szól a fickónak,hogy veszélyben van. A norvég rá se hederít. Csak fekszik az ágyon,mert nem érzi jól magát. Mit tegyen egy címmeccs előtt álló bunyós,ha nincs formában?Fogadjon az ellenfélre,hagyja nyerni,és vonuljon vissza?Jacknek,az Ötven rongy című elbeszélés fő alakjának pontosan ez a terve. De Hemingwaynél az élet általában keresztülhúzza a terveket. Ha egy házaspár Francia

 Janice Graham regénye megjelenése idején meghódította az amerikai bestseller-listákat,teljesen megérdemelten. A Tűzmadár voltaképpen szerelmi történet,de végig ott lapul mögötte valami kimondhatlan drámaiság.  A színhely Kansas állam keleti része. Ethan Brown ügyvéd,aki nem mellékesen az angol költészet rajongója,már évek óta együtt jár Katie Anne-nel,de valahogy sehogy sem akaródzik neki megkérnie a kezét. Katie fiatal,élénk lány,aki szereti a zenét,a táncot. Egy napon,egy örökösödési ügyből kifolyólag,Ethan megismerkedik egy visszavonult hegedűművésznővel, Annette-tal,aki Kansasban született,de már évek óta Franciaországban él. Ethant elbűvöli a francia kultúrájú lány szépsége,intelligenciája. Egyszerűen csak látni akarja,beleszeret. Hogy védekezzen egyre zavaróbb érzései ellen,megkéri Katie kezét. De valami rossz érzés ott motoszkál benne.  Hamarosan kiderül,hogy Annette korábban már elvesztette kislányát. Egy szállodai szobából rabolta el a baby-sittere,valószínűleg az örökbefogad

 Michel Bussi a francia bestseller-irodalom hazánkban kevésbé ismert képviselője- hiszem, hogy a jövőben ez változni fog. A Ne engedd el című könyv igazi krimi, éppen ezért azoknak aájnljuk, akik kedvelik ezt a műfajt, vagy éppen most ismerkednek vele.  A történet az egykor Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén játszódik, Madagaszkárhoz közel. Tengerpart, pálmafák, érdekes állatok, magas hegyek, egész évben jó idő. Csakhogy a látszólagos idillt különös események kavarják fel.Martial és Liane hatéves lányukkal családi vakációjukat töltik a szigeten, egy jól menő szállodában. Csakhogy egy délelőtt, miután fürdött kicsit a medencében, Liane bemegy a szobájába, a takarítónő látja. De kijönni már nem látja, és amikor Martial felmegy megnézni, ugyan mit is csinál olyan sokáig a felesége a szobában, húlt helyét találja. Vannak vészont vérfoltok mindenütt.  A rendőrség gyilkosság ügyében nyomoz, első számú gyanúsított természetesen a férj. Martial mindent tagad. Csakhogy kiderül, előző nap

 Hervé Bazin francia író könyvet írt a válásról. Az Exfeleség legnagyobb értéke abban van, hogy minden oldalról megvilágítja a témát, nemcsak a volt házastársa,de a gyerekek és rokonság szempontjaiba is betekinthetünk. A történet az 1960-as években játszódik, Franciaországban. Louis és Aline házassága kezdeteben boldog, négy gyermekük születik. Aline azonban egyre inkább belefúl a mindennapi gondokba, Louis pedig dolgozik, igyekszik jó apa lenni. Csakhogy Aline egyre inkább öregszik, a férfi ezt elég nehezen viseli. Aline egyre nehezebben viseli a négy gyermekkel járó gondokat is. S ahogy az már lenni szokott, ilyenkor bukkan fel az a bizonyos Másik, aki egycsapásra letéríti Louist a jól bevált útról. Igazi szeretők lesznek, de a férfi tudja, ez nem mehet így sokáig. Beadja a válókeresetet, amelyben azonban a feleséget nevezi meg minden baj okozójának. A békítő tárgyalások sem hoznak eredményt. Ráadásul a férfinak jobb ügyvédei vannak, elérik, hogy csak egy kisebb összeget kelljen fize

A Magyar Idők kormányközeli, konzervatív közéleti napilap. A 2018.december 3-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Címlapon: Franciaországban napok óta zavarások folynak az üzemanyagárak tervezett emelése miatt. A tüntetők követelik Macron elnök lemondását. A lakosság 84 százaléka szimpatizál a tüntetőkkel. CEU: Mivel a magyar kormány nem írta alá az intézmény budapesti működését lehetővé vtévő egyezményt, a CEU Bécsbe költözik. 10 szak mégis marad Budapesten. Magyarország: Rendeződni látszik a Pest megyei szemétszállítás körül kirobbant botrány. A Jobbik a Szávay-ügy miatt tovább veszít népszerűségéből. Érdekes interjú Puzsér Róberttel. Remek publicisztika az ELTE BTK-ról. Könyvajánló: Rendkívül érdekes állatos történet, giccs nélkül. Sport:A magyar férfi kosárlabda-válogatott legyőzte Hollandiát, még maradt esély, hogy kijussunk a selejtezőcsoportból. Itt az újság linkje: magyaridok.hu

Korzikában járunk, a Szépség Szigetén, a Vad Szigeten, ahol még a huszadik század közepén is a klánok uralják az életet, a bűnözés mindennapos, a közösség zárt, kívülállók számára érthetetlen életet él. A sziget egyik legnagyobb maffiozó-családját támadás éri. Előbb a Főnök, Antoine Orsini hal meg majd a tesó, Aime  kocsija előtt száguld el egy géppisztolyból kilőtt sorozat. A Párizsban tanuló hugit pedig holtan fogják ki a Szajnából. Vajon ki áll a merényletek hátterében? Ki akarja átvenni az Orisin- vagyont és befolyást? Csak nem a nimfomániás feleség? Lallier könyvét 1968-ban Franciaországban az év bűnügyi regényévé választották a kritikusok. Megérdemelten, hiszen annyira feszült, forró a krimi légköre, milliője, hogy még a bűnügyi műfaj iránt kevésbé érdeklődő laikust is megfogja.