Bejegyzések

Gondolat címkéjű bejegyzések megjelenítése

Polónyi István:Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21.század közepén

 Polónyi István oktatáskutató könyvében arra vállalkozik, hogy magyar és nemzetközi trendeket vizsgálva feltérképezi a világ humánerőforrás-kapacitását- úgy, hogy a felsőoktatás adataiból, trendjeiből, várható jelenségeiből indul ki. Módszere az, hogy az embert, mint egészet vizsgálja: nem " dől be" például annak, hogy Kínában többszörösére nőtt a felsőoktatásban tanulók száma: a mennyiség mellett minőségi követelményeket is vizsgál. Ahogy, divatos kifejezéssel, mondani szokták: holisztikus szemléletű. Nem kell ahhoz szakmabelinek lenni, hogy az Olvasó elcsodálkozzon néhány adaton. Kiderül például, hogy a világ egyetemistáinak közel 20 százaléka amerikai vagy kínai. Elszomorodunk, amikor azt látjuk, hogy bár az EU egésze világszínvonalon áll az oktatásban és általában a humánerőforrás-menedzselésben, ám hazánk és még néhány ország ( pl. Málta, Lengyelország) inkább visszafelé húzzák ezt a trendet, semmint előre. Meglepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Svédországban, Finnország

Kenneth Roberts:Északnyugati átjáró

 Minden kalandregények klasszikusa, felfedező generációk kedvenc olvasmánya Kenneth Roberts könyve, az Északnyugati átjáró. Amerikában számtalan kiadást élt meg, de lefordították legalább 200 másik nyelvre is. Tizenévesek százezrei ábrándoztak arról, hogy ők lesznek koruk Langdon Towne-jai, és elindulnak a világban, és felfedezik a nagy titkot, a tájat, ahol addig még senki sem járt. Az Olvasók maguk is földrajzi felfedezőkké váltak.  Az Északnyugati átjáró azért lehetett évtizedeken keresztül ennyire sikeres, mert Roberts sikeresen ágyazza be a hagyományos regénytípusokat ( történelmi, lélektani, kaland, pikareszk, stb.) egyetlen történetbe, méghozzá egy igencsak feszültségekkel és izgalmakkal teli történetbe. A sztori az amerikai történelem egyik legkegyetlenebb időszakában, 18.században játszódik. A főhős a már említett Langdon Dowe, aki apja üzlettársáról kapta különös nevét. A fiatalember nagyon szeret rajzolni, ezt a tevékenységet konzervatív üzletember apja alapból marhaságnak t

Nico Stehr:A modern társadalmak törékenysége

Nico Stehr társadalomkutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért olyan képlékenyek, törékenyek azok a társadalmak, amelyekben élünk. A modern társadalmak törékenysége című könyv még a 20.század végén keletkezett, de minden egyes megállapítása érvényes mai világunkra is. Stehr szerint a modern társadalmak ( melyek posztindusztriális társadalmak) tudástársadalmak, ahol a produktvitást a tudás adja- a tudás nem azonos az információval, azonos lehet viszont az informáltsággal. A tudás megszerzése elvileg mindenki számára lehetséges, a gyakorlatban azonban az elitek ( értelmiségi, gazdasági, politikai) jóval nagyobb lehetőségekkel és képességekkel rendelkeznek a tudás megszerzésére. A tudásnak csak egy része jelent közvetlen gazdasági előnyt ( a társadalomtudományok például háttérbe szorulnak), ami az érintettekből jelentős frusztráltságot hív elő. A közhatalom, az állam látja, hogy felértékelődött a tudás, és azt is látja, hogy az igazi, egyedi tudás az eliteknél van, ezért igyek

Makkai László (összeáll.):A tudomány forradalma Angliában

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita,

Molnár Antal: Brahms

A magyar zenei könyvkiadás Európa-hírű- volt. Molnár Antal Brahms-kismonográfiája még német nyelvterületen, Brahms szülőhazájában is érdeklődést keltett. Nem csoda, hisze nagyon jól sikerült könyvről van szó. A bevezető részben Szerző szól a 19.század második felének német zenei életéről, kiemeli, hogy ebben az időben inkább a házi-zenélés volt fontosabb a polgárság számára, semmint nagy kamarazenekarok fenntartása. A második fejezet Brahms egyéniségéről szól. Cáfolja azokat a nézeteket, miszerint Brahms egy keserű, sötét komponista lett volna, hiszen írt ő Cigány- kvartetteket is ( szerintem ez önmagában eléggé gyenge cáfolat). A harmadik fejezetben Brahms rövid életrajzát olvashatjuk, Szerző külön kiemeli Robert Schumannal való barátságát. Amúgy legfeltűnőbb ebben az életrajzban a viszonylagos eseménytelenség: Brahms nem vesz rész forradalmakban egyáltalán nem is politizál, csak alkot. A könyv legterjedelmesebb része foglalkozik Brahms művészetével, mintegy " zeneszerzői sza

John Piper: Szenvedélyem, Isten. Egy keresztény hedonista gondolatai

Ne gondoljon senki semmi rosszra! John Piper pusztán arra utal ezzel a címmel, hogy a protestáns kereszténység az elmúlt évszázadban igencsak elfeledkezett a hit egyik legfontosabb gyümölcséről, az örömről. Piper hedonizmusa tehát nem más, mint az örömmel, vidáman megélt bibliai keresztény hit. A Szenvedélyem, Isten című könyv a keresztény élet minden aspektusában útbaigazít arra nézve, hogyan talájuk fel abban az örömöt. Hogyan lelhetünk örömre a pénzben, anélkül, hogy túlzottan hajszolnánk a meggazdagodást? Hogyan és miért jelent örömöt számunkra a házasság, s miért nem tekinthető nagy áladozatnak a hűség? Hogyan találhat az igaz keresztény hívő örömöt a hitért való szenvedésben, anélkül, hogy vezeklővé, aszketikussá válna? Miért kell folyton dícsérnünk az Urat?  Piper döbbenetes kérdéseket tesz fel, s ezekre a döbbenetes kérdésekre biblai igehelyek alapján ad választ. A Szenvedélyem, Isten című könyvet azoknak a keresztény hívőknek ajánljuk, akik már jó pár éve az Úrban járnak, d

Heller Ágnes: Az ösztönök. Az érzelmek elmélete

Két kitűnő tanulmány egy kötetben. Heller Ágnes a könyv megjelenése idején a magyar filozófiatudomány egyik reménysége volt. Az ösztönök illetve Az érzelmek elmélete ennek megfelelően lenyűgözően okos, és elképesztően tudományos. Heller Ágnes arra a kérdésre keresi a választ, hogy az ember ösztönlény-e. Azaz: az érzelmek és az inttelektus az ösztönből fejlődtek-e ki, vagy egészen önálló emberi " jellemvonásoknak" tekinthetők. A tét óriási. Ha ugyanis az ember ösztönlény, akkor voltaképpen bizonyítást nyert az evolúció. Ha nem, akkor az ember egyedi, semmi máshoz nem hasonlítható lény. A 21. századi keresztény Olvasó számára ez egészen triviálisnak tűnik, mi a jó válasz, de Kádár idején, a materializmus tombolásakor efféle kérdéseket még felvetni sem volt ildomos. Heller Ágnes nagyon érdekes végkövetkeztetésre jut. elutasítja az ösztönök meglétét tagadó, illetve az ösztönök egyeduralmát hirdető pszichológiai elméleteket. Szerinte az ember ösztön- maradványokkal rendelkezik,

Győrffy Iván: Az élet kísértése

Győrffy Iván remek tollú kritikus. Élettel teli írásai a legfontosabbhoz: magához a műalkotáshoz, a filmhez vezetik el az Olvasót. Aki elolvas egy Győrffy-kritikát, annak kedve támad a " kés alá pakolt" filmet is megtekinteni. Végül is ez a cél... Nekem Az élet kísértése című könyvből a Fél teke című írás tetszik leginkább. Danny Boyle: Transz című, 2013-ban bemutatott filmjének szakzsargontól és pesti-értelmiségi-vagyok- attitűdtől mentes kritikája ez. Már önmagában véve az, hogy Győrffy nem szégyell olyan filmeket is " megkritizálni", melyek erősen a tömegkultúra és magaskultúra határán mozognak, jelzi a Szerző kompetenciáját. A Fél teke úgy meséli el a Transz cselekményét, hogy közben ironikus-szakraksztikus stílusban rámutat a mű erényeire és fogyatékosságaira. Például arra, hogy az operatőrnek " agorafóbiás képi kompozíciói" vannak. Aki látta a filmet, maximálisan igazat ad Győrffynek. A hipnózissal kapcsolatban kissé élesebben is fogalmazhatott v

Kroó György: Miért szép századunk zenéje?

Ezt a könyvet azoknak az Olvasóknak ajánljuk, akik elkötelezetten kedvelik a klasszikus zenét, tudnak jól kottát olvasni, s ha blattolni nem tudnak, van otthon valamilyen hangszerük, amin lejátsszák. Kroó György és alkotótársai műveken keresztül tekintik át a huszadik század zenéjét. Kérdéses, hogy 18 zenemű bemutatásával körülírhatók-e a huszadik század zenéjének irányzatai, folyamatai. Sajnos, az derül ki ,hogy nem. Ettől eltekintve a könyv nagyon hasznos, mert az egyes művek elemzése remekül sikerült. Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát Szabolcsi Bence elemzi, három zenei réteget különít el a műben: a magyar népdalt, a " mese zenéit", illetve a drámai zenét. Talán zeneesztéták felkapják a fejüket eme három kategória hallatán, hiszen ezek nem pontosan egyeznek a szaktudomány által elfogadott stílusirányzatokkal és műfajokkal- de ha végighallgatjuk a Háry Jánost, rá kell jöjjünk: az elemző kiválóan ráállt az alkotó hullámhosszára, képes egy síkon mozogni vele, mert a

Eke Károly: A tudomány hullámhosszán

Eke Károly: A tudomány hullámhosszán című könyve 1976-ban jelent meg először, még akár tudománytörténeti kuriózumnak is nevezhetnénk- ha lenne a könyvnek valamilyen koncepciója. De nincs. Ötletszerűen összetákolt, semmilyen módon össze nem függő fejezetek következnek egymás után, s az Olvasó, mire a végére ér a 260 oldalnak, megtanulja, hogy a tudomány mindennél fontosabb. Ennyit, mást semmit. Az első fejezet például agyműtétről szól, melyet felvettek magnóra és filmre, merthogy úttörő jelentőségű. Aztán egy hosszabb blokk következik, melyben szó esik a homo sapiensről, a homo ludensről, azaz a játékos emberről, egyén és társadalom viszonyáról, a művészetek tárgyáról és kifejezési formájáról, sőt, olyan szaktudományról is, mint a neuropszichológia ( két oldalban). Hogy ez a saláta mennyire fogyasztható, az ízlés kérdése, egy mindenesetre elmondható: kellene bele valami zöldfűszer. Az, hogy a tudás boldoggá tesz, nem igaz. Valami igazságra pedig szükség és egyre nagyobb lakossági igény