Gyilkosság a villában
Egy koraábbi blogbejegyzésben már utaltam rá: nem értem, miért olvasok olyan szívesen valódi bűntényekről szóló könyveket. Azóta rájöttem: azért, mert ezekben az írásokban a tettes mindig lelepleződik, győz az igazság, s ugyebár az élet nem igazságos: valaki meghal, de a könyv akkor legyen igazságos, és a nyomozók találják meg a tettest. A Gyilkosság a villában című könyv az 1980-as évek legdurvább-legérdekesebb bűntényeiről szól. Olvashatunk egy szerelmi háromszögről, amely azzal ért véget, hogy a tehetős tanyagazda felesége meghalt. Vezda János hátborzongatóan írja le egy saját lányát molesztáló örjöngő bűnöző ( apának szándékosan nem nevezem) történetét. Riportot olvashatunk a kalocsai börtön női foglyairól: engem leginkább az a primitívség ejtett ámulatba, ahogy ezek a nők gondolkoznak-viselkednek. Akad persze- hiszen a nyolcvanas évek végén jelent meg a könyv- politikai propaganda is, 1956-ban újjáalakult a rendőrség híres-hírhedt alakulata, az R-csoport. Nagyon elszomorított a