Könyvekről mindenkinek

 A 2023-ban elhunyt Cormac McCarthy ( többek között Pulitzer-díjas, Faulkner-díjas, Nemzeti Könyvdíjas) amerikai írót a kortárs próza megújítójaként tartja számon az irodalomkritika. 2022-ben egy kötetben jelent meg két, összefüggő, de külön-külön is olvasható regénye, Az utas, illetve a Stella Maris. a magyar kiadás is egy kötetben hozza a két művet, éppen ezért ebben a könyvajánló blogban mi is így teszünk- még egyszer hangsúlyozva, hogy különö-külön is érthető és élvezhető a két regény.  A szokásostól eltérően- mivel nagy író nagy műveiről van szó- nem egyszerűen spoilert közlünk Cormac McCarthy két művéről, hanem arra keressük a választ: miben is újította meg a kitűnő Szerző a modern szépprózát? 1. A hagyományos, 19.században kialakult ( kedves tanárom kedvenc szavával:balzaci) regényben elkülönül a cselekvés és a párbeszéd. Tipográfiailag is, értelmezéstanilag is. Az utas című regényben számtalan olyan példát találunk, ahol cselekvés és beszéd szinte egybefolyik- merthogy a fizika

 Különleges könyv született az amerikai-magyar kapcsolatok témájában.A Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika. Az amerikai politika hatása Magyarországra című kötet arra keresi a választ, hogy az USA közéletének működési mechanizmusai, a háttérben húzódó eszmék, gazdasági motivációk hogyan befolyásoltak a magyar belpolitikát. Nagyon objektív, tudományos jellegű, korrekt művet tarthat kezében az Olvasó. A könyvben olvasható tanulmányokat 34 szerző írta ( ezzel a mű még a Magyarországon megjelent tanulmánykötetek között is a rekorderek közé tartozik), mind olyan ember, akinek a politikáról nemcsak elméleti, de gyakorlati tapasztalata is van. Ebben a könyvajánlóban nem járjuk végig a kötetben tárgyalt össze témát, inkább csak néhány fontos tanulmányt emelnék ki- vállalva ezzel a szubjektivitást és annak minden következéményét.  Megdöbbentő volt számomra Stumpf István:Állampolgári nevelés és a fiatalok demokráciaképe című tanulmánya. Különböző közvéleménykutatási

 Greg Iles (1960- ) jól ismert nemzetközi bestseller-író. Bünügyi műfajba tartozó könyvei kalandosak, fordulatosak, s nem áll távol tőlük egy kis misztikum. Mindig van egy végső, utolsó csavar a történetekben. Túl a történeten, minden könyvében akad némi társadalomkritika is, Natchez nevű városról és környékéről.  Az alábbi könyvajánlóban- szokás szerint- rövid spoilerrel próbálom felkelteni az érdeklődést a könyv iránt.  A történet kitalált, valamikor a 21.század elején játszódik, az USA-ban.Alex Morse FBI- ügynök a szervezet egyik legjobb túsztárgyalója, már számtalan ügyet megoldott remek tárgyalókészségével. Ez az év ugyanakkor nem az őéve. Meghal édesapja, és Alex ezt a gyászt nehezen tudja feldolgozni. Nem megy szabadságra, inkább fokozza a tempót, azt gondolja, a munka oldja fel majd a gyász traumáját.  Szinte törvényszerű, hogy rendkívül stresszes munkájában egy napon hibát vét. Egy bankrablásnál- melyről az FBI területileg illetékes vezetői nem tudják eldönteni, egyszerű rablá

 A magyar ókortudomány régi adósságát törlesztette azzal, hogy megjelentette Guy de la Bédoyére:Praetorianusok. A római csásázri testőrség felmelkedése és bukása című könyvét. történészként, akiknek nem azó kor a szakterülete, nagyon nagy élvezettel olvastam. A kitűnő könyvhöz csupán néhány személyes gondolatot, intuíciót szeretnék hozzáfűzni, hogy ezzel is könnyítsem a befogadó helyzetét, magyarán: közelebb hozhassam a könyvet az Olvasóhoz. Mielőtt azonban ehhez hozzákezdenénk, kiemelném,hogy a könyv jó értelemben véve tudományos jellegű:minden állítás lábjegyzetelt, forrásokkal alátámasztott, ha pedig a források alapján csak bizonytalan  vagy ellentmondásos rekonstrukcióra vagyunk képesek, Bédéyére azt is jelzi.  1. Bédoyére egyértelműen bebizonyítja, hogy a praetorinus gárda nem Julius Caesar, hanem Augustus princeps uralma alatt alakult meg. Sőt, Julius Caesar i.e.44-ben bekövetkezett halálának pontosan az volt egyik oka, hogy nem volt professzionális, képzett katonákból álló, vára

 Minden kornak megvoltak a maga Bestseller-krimijei. Olyan címekre gondolok, mint a Gyilkosság az Orient Expresszen, vagy a Ragyogás, de felsorolhatnák még legalább tíz könyvet. Ezek a művek fordulatos cselekményvezetésükkel, és remek milliőábrázolásukkal telibe találták a korabeli közönség ízlésvilágát, és mára klasszikussá váltak. James Patterson és J.D. Barker A madártollas gyilkosságok című könyve hasonlóképpen útjelző bestseller, a 21.századi krimi talán legjobb alkotása. Az egész cselekmény, a karakterek jól kifejezik azt a kort, amelyben élünk.  Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közölnék erről a meglehetősen bonyolult cselekményű műről. hogy rábeszéljem a Kedves Látogatót az olvasásra.Patterson és Barker könyve, túl azon, hogy izgalmas krimi, igazi kultuszkönyv, valamiféle lenyomata annak a nem túl vidám kornak, amelyben élünk.  Jöjjön tehát a spoiler! A fiktív történet a 2010-es évek végén játszódik, színhelye pedig jóformán az egész USA. Michael kamionsofőr, naponta

 Michael Crichton amerikai író neve sokak számára lehet ismerős. Akkor kapta fel nevét a világ, amikor Steven Spielberg Jurassic Park címen filmet készített Crichton regényéből, nem mellesleg a film fogatókönyvét maga Crichton írta. Persze, írt ő mást is, például van egy kitűnő trilógiája, az Androméda-trilógia. Csak mellékesen említeném meg, hogy Crichton valószínűleg a legképzettebb amerikai bestseller-író:a bostoni egyetem irodalom szakán kitűnően végezni nem akármi.  Mielőtt hozzá kezdenék a Ködsárkányok című könyvről szóló spoiler írásához, szólni kell egy botrányról. A magyar kiadás címlapján ugyanis egy meglehetősen gusztustalan dinoszaurusz látható ( a grtafikus, gondolom, a Jurassic-park nyomán készítette), holott a könyv tartalmának a világon semmi köze a dínókhoz. Marketing, vagy a grafikus tévedése? hát, ezen azóta is vitatkozik a mgyar könyvszakma. Mindenesetre a könyv jó, érdemes elolvasni.  Szólnunk kell a regény sajátos műfajáról. Fiktív történelemről, valós alapokon ny

 Peter Wohlleben a modern természettudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb alakja. Amikor elolvassuk a könyveit, úgy érezzük, valami új, eddig nem ismert csodavilág tárul fel szemünk előtt- miközben rádöbbenünk, hogy hát mindig is ismertük ezt a csodát. A fák titkos élete olyan döbbentes igazságokkal szembesíti olvasóját, hogy napokig döbbenten néz ki az ablakonm s gyönyörködve csodálkozik a háza előtt álló nagy, magas, szótlan teremtményeken. Az alábbi könyvajánlóban azokat a legfontosabb dolgokat szeretném megosztani a Kedves Látogatókkal, melyet ebből a könyvből sikerült megtanulnom. 1. A fák soha nem önmagukban álló lények. Igen szoros kapcsolatban állnak saját fajtársaikkal, próbálják kiszorítani a többi fafajtát, miközben alaposan igénybe veszik az erdő többi lakójának segítségét is. Ha az erdőben- Wohlleben itt csak a nem gazdasági célú erdőkre vonatkoztatja állításait- egy fa megsérül, a többiek segítenek neki. Cuktokat, ásványokat juttatnak neki a gyökérhálózaton kereszt

Technikatörténészek, valamint gépjárművekkel foglalkozó szakemberek számára lehet érdekes Farkas Tamás kitűnő könyve. A ma Olvasója azt a kérdést teszi fel: milyennek gondolták a jövő autóját, hogyan képzelték el a közlekedés jövőjét a mű megjelenésének idején, azaz 1977-ben? Nagyon vázlatosan az alábbi választ adhatjuk erre, Farkas Tamás könyve nyomán. - Nagyobb hangsúlyt kap a rendszerszemlélet, a gépjármű, mint technikai eszköz, a gépjármű, mint a társadalom része, a sofőr, valamint a közlekedés egésze. Divatos, bár eléggé elcsépelt szóval, A jövő autója című könyv holisztikus szemléletű, ebben eltér a korban megjelent, hasonló témájú könyvektől.  - Farkas Tamás- ha burkoltan is, és főként a záró fejezetekben- megemlíti a Nyugat-Európában ekkoriban divatos tudományágat, a jövőkutatást is. Ezt a tudományt a Kádár-korszakban meglehetősen alábecsülték. Így függ össze a politikai rendszer és technikával, gépjárművekkel foglalkozó könyv. -   Mindenképpen törekedni kell a nagyobb közleked

 Christian Jarrett és Jonathan Ginsburg nem kevesebbre vállalkoztak Pszichológia.Kalandozások az elme birodalmában című könyvükben, minthogy átfogó bevezetőt nyújtanak érdeklődők számára erről a rendkívül összetett, széles spektrumú, mégis nagyon szép tudományba. Vállalkozásukat siker koronázta:a könyvet nyugodtan ajánlhatjuk bárkinek, akik szeretnének többet megtudni az emberi elméről, viselkedésről, szociális kapcsolatokról. Az alábbi, igen rövid és méltatlanul színvonaltalan könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék tenni ehhez az igencsak kitűnő könyvhöz.  A Bevezetőből megtudhatjuk, milyen ágai is vannak ennek a nagyszerű tudománynak. Az alábbi rész-diszciplinákat különböztetik meg a Szerzők: - szociálpszichológia -fejlődéspszichológia - kognitív pszichológia - kognitív neuropszichológia -öszehasonlító pszichológia -személyiségpszichológia - mentális betegségek pszichológiája - biopszichológia -munkapszichológia - egészségpszichológia Újabb területekként pedig: - parapszichológi

 A könyv alcíme:Idő és felelősség- a Hosszú Most órája Stewart Brand kitűnő könyve arra próbálja rábeszélni a Tisztelt Olvasókat, hogy gondolkodjon felelősen, a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartva. Az Amíg világ a világ voltaképpen az időről mint olyanról szól, pontosabban arról: hogyan is szemlélehetjük mi, 21.századi emberek az időt. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilert szeretnék írni erről a tudományos-ismeretterjesztő bestsellerről, inkább egy-két gondolattal szeretném gazdagítani a mű értelmezését. Ezen gondolatok természetesen csak vélemények, melyekkel lehet vitázni. Mint ahogy magával a könyvvel is. 1. A kétféle idő. Az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg. A Kairosz volt a pillanatnyi, tűnékeny idő, emberéletnyi idő, valamilyen terv megvalósításának ideje. A kronosz volt az örök idő, az isteni idő, mely kedélyes nagyvonalúsággal tekintett mindenre, ami födi, anyagi, halandó. Ez a kétféle idő érvényesült az ókori görög és római időszemléletben. Csakhogy volt

 Két bűnügy történet egyben, igazi különlegessége a műfajnak. Dupla izgalom, és sok csavar. Ed McBain osztályonfelüli kalandokkal szórakoztatja az Olvasót. Ahogy azt már megszokhatták, e rövid könyvajánlóban egy rövid spoilerrel teremtünk kedvet az olvasáshoz, az izgalmakhoz és a megdöbbentő megoldás feletti hüledezéshez. Eleven, élettel teli az egész regény, hús-vér alakoknak is gondolhatjuk a nagyszerű krimi szereplőit. Pedig kitalált személyek.  A fiktív történet színhelye NewYork , valamikor a huszadik század vége felé, de akár napjainkban is játszódhatna. Fiatal nő állít be a rendőrkapitányságra, Carella nyomozót keresi. A detektív nincs bent, éppen egy gyilkossági üy helyszínén tartózkodik. A nő- Virginia a neve, mint kiderül- előhúz egy pisztlyt, majd közli, hogy a táskájában robbanószer van. Kijelenti, meg akarja ölni Carellát. Azt is megmondja, miért:Virginia férjét, Franket, aki wgy benzinkúti rablás során lelőtt egy embert, Carella juttatta börtönbe. Frank nehezen bírta a be

 Képzeljék el, hogy életüket visszafelé élnék! Előbb lennének 90 évesek, mint 8 évesek. Micsoda botrány lenne ez, olyan skandalum, mely nemcsak közvetlen környezetükre hatnak ki, hanem- jelentsük ki bátran- az egész tágabb közösségükre, pl. nemzetükre is. Martin Amis brit író Időnyíl avagy a sérelem természete című regénye pontosan erről szól:egy fordított egzisztenciáról, egy, a mindennapitól gyökeresen eltérő létformáról. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett gondolkodunk egy kicsit. Utána eldöntjük, szeretnénk-e Tod helyben lenni, avagy sem.  A fiktív történet narrátora a Tod testében élő- valaki, nevezzük léleknek. Todnak hívják a főhőst, aki testileg csodálatosan érzi magát, hiszen míg környezete öregszik, ő rendíthetetlenül fiatalodik. Már nincs is szüksége botra ahhoz, hogy eljusson a szoba másik végébe. Hatvan-hetven éves lehet, mikor felfedezi magának a szerelmet. Irene-vel folytott kapcsolata nagyon kétélű,előfordul olyan is, hogy a nő előbb elélvez, aztán levetkőzik. Mert