Könyvekről mindenkinek

 Remekmű a kortárs irodalom végtelen tengerén. Talán szentimentális ( azért nem álromantikus) ez a metafora, de igaz.  Csikós Attila könyve egy generáció, az ötvenesek, világáról szól. Iván Barna ( mindkettő keresztnév) egy egész korosztály belső életérzéseit, derűs és szorongós perceit éli meg, miköözben, hosszú házastársi hűség után úgy dönt, kirúg egy kicsit a hámból. Az építész ( aki nem mérnöknek, hanem hangsúlyozottan művésznek tartja magát, de művészi értékű produkciót még soha volt alkalma készíteni) sorsa egy nemzedék sorsa:az 1970-es-80-as években születetteké, akik a kommunizmus bukása idején még túl fiatalok voltak ahhoz, hogy jól döntsenek.  Milyenek is vagyunk, mi, mai ötvenesek? Hát, a múltunkkal, azzal nem boldogulunk valami fényesen. Amikor főhősünk apjáról kiderül ( pontosabban nem kiderül, hanem a város mindentudó alkhoolista értelmiségije közli vele), hogy brutális katonatiszt apja amúgy besúgó is volt, akkor valami felborul hősünkben. Egyáltalán:nincs...

A Csengőfrász az eddigi legtökéletesebb magyar történelmi- politikai krimi. Cserhalmi Dániel könyvének főhőse Szabados hadnagy, a Rákosi- korszak rettegett terrorszervezetének, az ÁVH-nak kegyetlen munkatársa. Szabados részt vesz emberek megkínzásában, sőt, talán még szakszerűbben is kínozza a gyanúsítottakat, mint kollégái. Csakhogy valamit érez. Rendszeres rosszullét kínozza, hányingere van, szédül, rosszul lesz az utcán, kihallgatás közben. Amikor úgy érzi, nincs más megoldás, meglátogat egy pszichológust. Ez azért olyan nagy dolog, mert a Rákosi- rendszerben a pszichológiát megtűrt tudományként kezelték, párttagoknak pedig tiltották. Mindeközben összeesküvés zajlik a háttérben. Az ÁVH-n belül újra és újra felerősödnek a pozícióharcok, emiatt mindegyik osztály igyekszik minél nagyobb és átfogóbb rendszerellenes összeesküvéseket leleplezni. Ezek minden alkalommal koncepciós perek. Csakhogy egy szép napon egy besúgó jelentkezik az Andrássy út 60-ban. Két férfi beszélgetést hallgatta...