Könyvekről mindenkinek

 Petőcz András könyve, a Másnap. Feljegyzések a háborúból egy nagy, egyetemes tiltakozás mindenféle háború ellen. " Technikailag" pedig a regény egy trilógia második része. Az első, az Idegenek, valóságos szépirodalmi bestseller lett Magyarországon. A Másnap sem marad el mögötte színvonalában, úgyhogy jó eséllyekkel pályázik a " bestseller" címre.  A regény Anna, egy tíz év körüli kislány, sorsát követi nyomon. A lány a háború áldozata, katonák őt és iskolatársait egy tornateremben tartják fogva, élelem és ivóvíz nélkül, majd a lányt élve eltemetik, de ő kiszabadul, s barátnőjével együtt az alagúton átjutnak a másik, szomszédos országba, a szabadság hazájába. A kislány hosszú kórházi kezelés után egy bevándorlókkal foglalkozó alapítványhoz kerül, a nagyon szép és - Anna szerint igazi anyapótlékot kínáló- Sophie veszi őt pártfogásba. Velük szemben lakik a bevándorlási hivatal illetékese. Az új országban minden szép és jó, senki nem éhezik, mindenki nagy és szép házak

A magyar avantgarde költészet kicsit mostohagyermek maradt. Mivel a nagyközönség nem tudja értelmezni a " formabontó" verseket, marad a szakma, az meg olyan, hogy egyik kötet jön a másik után, nem érünk rá agyondicsérni senkifia kollégát. Pedig Petőcz András:Önéletrajzi kísérletek című könyve megérdemelte volna, hogy legalább néhány hétre a magyar irodalmi közfigyelem középpontjába kerüljön. Petőcznél a rendhagyó formai megoldások kitágítják a szöveg jelentését, nem pedig csak illusztrálják. A könyörgés című vers térdelő alakja egy generáció életérzését fejezi ki. Atomjaira hullt nemzedék, sokféle érdekkel, nézőponttal, életcéllal. Voltaképpen az egész kötet erről szól:volt valaha egy Közösség, mely széthullott/szándékosan szétbomlasztották sok egyénné. S mivel a generáció széthullt, nem tudja megfelelően értelmezni a kulturális hagyományt- pl. Ady Endrét. Mert Ady, Hölderlin, s a könyvben szereplő más fiktív nagyok világa még egész volt, s ezt a világot a mai- pontosabban