Könyvekről mindenkinek

 2023 a Petőfi-bicentenárium éve, azaz kétszáz éve született a magyar irodalom koszorús költője, a modern magyar költészet megalapítója, Petőfi Sándor. Efféle évfordulók alkalmával sorra jelennek meg a nagy költő életével, költészetével, személyiségével foglalkozó kötetek.  Az Így él Petőfi! elsősorban a tizenéveseknek szól- helyénvaló is ez így, mert hiszen éppen az ifjúságnak van szüksége arra, hogy " bevezessék" az irodalomba, megfoghatóvá tegyék számára több száz évvel ezelőtt élt őseink gondolkodását, nyelvhasználatát. A Lackfi János válogatásában illetve kommentjeivel megjelent, a magyar könyvpiacon majdhogynem unikumnak számító könyv esetében a legfontosabb kérdés:hogyan végzi el a kötet a népszerűsítést, az ismeretek átadását, megfelelő módon vezeti rá a fiatalokat Petőfi olvasására? Erre a kérdésre keressük a választ ebben a könyvajánlóban.  A válasz alapvetően- véleményem szerint- igen. Az Így él Petőfi! alkalmas arra, hogy megszerettesse a fiatalokkal Petőfit, vagy

 Aki foglalkozott valaha, valamilyen szinten magyar irodalommal,annak számára sokként hat ez a könyv. Olyan alapigazságokat kérdőjelez meg, melyeket az általános- és középiskolai irodalomtankönyvek kész és megcáfolhatatlan tényként közölnek.Milbacher Róbert voltaképpen újraírja a 19.század magyar irodalomtörténetét- de teszi ezt korrektül, mindig hivatkozva releváns szakirodalomra. A Legendahántás cím pedig Arany János:Tengeri hántás című versére utal. Spoiler helyett- hiszen 51 fejezetről van szó- most bemutatom azokat a témákat, melyek a leginkább megdöbbentettek.  Számomra sokkoló volt az 1. fejezet, mely Kármán József: Fanni hagyományai című regényével foglalkozik. Több irodalomtörténész is azt vallja, nem biztos, hogy Kármán a szerző, sőt, az Uránia folyóiratban megjelent egy másik változat, melyben Fanni mint E/1 " narrátor" meséli el a történetet. Méginkább megdöbbentő, hogy milyen alapos irodalompolitikai megfontolások miatt gyökeresedett meg az a nézet, hogy Kármán J

 Csontos János a közelmúltban hagyott itt bennünket. Nagyon hiányzik a magyar irodalmi életből. Mindig volt a verseiben valami meglepő,valami olyan,amit a legtöbb költő nem vesz észre,csak ő. Az irodalmon túli extra,az minden írásművében ott volt. Hiányzik a lendülete,szellemi és fizikai dinamizmusa (ha emlékeim nem csalnak,8 vagy 9 folyóiratot alapított,illetve szerkesztett).  Para. Hódolat a magyar költészetnek című könyvével kapcsolatban nem az a kérdés,hogy miért,vagy hogy a parafrázis egyenrangú-e a teljesen eredeti költészettel. Csak azt kérdezhetjük magunktól:hogyan képes ezt valaki ilyen magas szinten művelni?Hogyan képes valaki ennyire jól felérezni Balassi Bálintot,Csokonai Vitéz Mihályt,Petőfi Sándort,József Attilát,Nagy Lászlót,Pilinszky Jánost és a magyar költészet többi gigantikus óriását? És magáról a parafrázis művészetéről is kérdezhetünk:mi a célja?Biztos,hogy pusztán a szórakoztatás?Kell ezekbe az újragondolt versekbe humor?Vagy éppen az a cél,hogy a 19.századi költő

 Alcím:A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. Különös könyv ez. Nagyon szeretem,amikor költők értelmezik más költők verseit. Petri György és beszélgetőtársai arra vállalkoztak,hogy beszélgetve elemzik újra a magyar költészet legnagyobb politikai verseit. Ezek az elemző-beszélgetések alkotják A szabadság hagyománya című könyv gerincét. Előtte azonban három kitűnő irodalmár,Keresztury Tibor,Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor beszélgetnek Petri György közéleti költészetéről. A diskurzus végső summázata az lehet,hogy Petri költészetében igen nagy súlyt kap a politika,mégsem közelíthető meg az életmű ebből az irányból. Petri mindig is elutasította,hogy értelmiségi véleményvezér legyen. Ő elmondta a saját meglátását társadalmi,közéleti kérdésekről,de nem igyekezett ebben a témában tanítóvá válni. Nem gyűjtött követőket. A Petri által értelmezett versek-sőt,nyugodtan lehet az "újraértelmezett"szót használni-esetében,mintegy el

 Szécsi Ferenc a két világháború közti időszak ismert magyar költője volt. Nem tartozott sem a népies,sem az urbánus,sem a nyugatos körhöz. Szécsi Ferenc az olasz kultúra és nyelv szerelmese volt,rengeteg magyar költőt fordított le olasz nyelvre,köztük Petőfit is. Saját kötetei közül a harmadik,a  Hegedűszóló című aratta a legnagyobb sikert. A könyvet alkotója a világhírű hegedűművész,Paganini emlékének ajánlotta. A kötet verseire sajátos harmónia jellemző,melyet Szécsi Ferenc csak és kizárólag Itáliában lel fel. Az ég kék,a folyók és tengerek tiszták,az emberi érzelmek és gondolatok pedig megszületnek,kivirágoznak,aztán elenyésznek. Ember és természet harmóniában van,minden,ami negatív,ami diszharmonikus,az odébáll. Nagyon sok a szonettformában írt költemény. S hogy ez az álomvilág nem volt a szó hétköznapi értelmében igaz?Ez igaz. A Hegedűszóló 1925-ben jelent meg. Magyarország még nem heverte ki a trianoni sokkot. Kellett az embereknek a menekülés,egy kis lazítás abban a szomorú,kev

 Illyés Gyula:Két férfi c.műve először a Csillag irodalmi folyóiratban jelent meg,folytatásokban. Ezután megjelent filmregény,filmnovella,majd könyv formájában is. Nem is szólva arról,hogy e mű alapján készült a Feltámadott a tenger című film,amely nemcsak a magyar történelmet,de Illyés Gyula művét is meghamisítja. Tipikus Rákosi-korszakbeli szocreál alkotás.  Illyés Gyula művét tehát 5 különböző formában is megismerte a magyar közönség,ami a magyar irodalomban rekord.   Illyés Gyula 1948 végére nagyon nehéz helyzetbe került. Ő nem volt híve a sztálinizmusnak,nem szerette Rákosi Mátyást sem. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája,Révai József vezetésével,szerette volna megnyerni a nagy írót. Nyomást gyakoroltak rá,folyton támadták,műveit cenzúrázták. Illyés szeretett volna válaszolni a bírálatokra,de úgy,hogy ne cenzúrázzák ki. Megírta hát a Két férfit,5 különböző változatban. A mű az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt játszódik. A két férfi nem más,mint Petőfi Sándor és Bem

Erről a könyvről részletesebb ajánlót a későbbiekben olvashatnak. Elöljáróban annyit, hogy a lassan, sajnos, az irodalmi kánonból kikerülő ,ámde remek tehetségű Sarkadi Imre egyik, nem éppen  elfelejtett , de azért ritkán emlegetett művéről van szó. A cím természetesen utalás a magyar történeti köztudatban leginkább Petőfi Sándor haláláról ismert segesvári csatára. A Száz éve Segesvárnál nem tartozik Sarkadi Imre legismertebb művei közé, de mindenképpen fontos része kultúránknak, érdemes elolvasni. Legkönnyebben a Magvető Könyvkiadó Rare sorozatában megjelent példány szerezhető be, antikváriumokból. 

A mindössze 20 oldalas értekezés ( azért a könyveknél tárgyaljuk, mert jelentős súlyú) tartalma ennyiben foglalható össze: egyik zseni egy másik zseniről. A tragikusan fiatalon elhunyt debreceni költő, Oláh Gábor esszéje Petőfi Sándorról nagyon lírai, ugyanakkor igencsak eredeti megállapításokat tartalmaz. Kopogtat a tehetség az 1923-ban megjelent művön. Oláh Gábor szerint Petőfi maga is műalkotás: kötő, szép ,mély, művészi életű. Szerző szerint Petőfinél ez tudatos szándék volt ( ezt a nézetet ferdítették el később olyan irodalmárok, akik azt állították, hogy Petőfi " menedzselte", " megcsinálta" önmagát. Oláh idáig nem megy el, csak azt a fajta ösztönösséget tagadja, amelyet már a kortársak is- hol elismerőleg, hol a bírálat szándékával- felróttak Petőfinek. Petőfi- recenzens véleménye szerint- egyáltalán nem volt marketingember, bizonyítja ezt képviselőválasztási kudarca is. Egy másik, amit Oláh kiemel Petőfi Sándor művészetében: az egyszerűség. "Petőfi k

Hogy aztán Szendrey Júlia Petőfi Sándor hatására kezdett verset írni, vagy éppen ez a közös érdeklődés hozta össze őket, azt nem tudjuk, azt viszont a költemények elolvasása után nyilvánvaló, hogy Szendrey Júliát nem áldotta-verte úgy a múzsa, mint férjét. A Kortárs Kiadó ( kortarskiado.hu ) jelentette meg Szendrey Júlia összes versét. Számomra ennek a kötetnek mindössze kultúrtörténeti jelentősége van. Szendrey júlia nem volt jó költő, versei inkább egy tizenhat éves ifjú szintjén mozognak. Ugyanakkor játszott ő akkora szerepet a magyar történelemben, hogy megérdemli, hogy kiadják verseit.Ilyenkor persze felmerül a kérdés: egyéb érdemek mennyit számítanak az irodalomban. Érdekes, de tartalmát tekintve inkább csak szakemberek számára ajánlott könyv.

Aligha lesz valaha is a magyar zenei életnek még egyszer olyan legendás két alakja, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kodály olyan megkérdőjelezhetetlen sarokkövévé vált a magyar zenei életnek, mint amely sarokkő nagyon kevés ország kulturális életében akad. Csakhogy 1944-ben ez még nem így volt. Azzal, hogy a második világháború, a német megszállás kellős közepén könyv alakú kottagyűjteményt ( Férfikarok) jelentettek meg Kodály szerzeményeivel, a Magyar kórus Kiadó óriási kockázatot vállalt. minden dicséretet megérdemel, így utólag is. A Férfikarok egyébként olyan remekműveket tartalmaz, mint az Ady Endre versére írt Fölszállott a páva, vagy a Kölcsey költeményére írt Huszt ( utóbbival a könyv fellapozását megelőzően még soha nem találkoztam). Petőfi Sándor: Isten csodája c. versére írt kórusmű is szerepel itt, csakúgy, mint az Ének Szent Istvánhoz, vagy az Esti dal c. népdal. Zene és irodalom, zene és nép nagyszerű találkozása. Ki kellene adni újból ezt a gyűjteményt. Zeneértők s

Azoknak a pályakezdő magyartanároknak, akiknek gondoz okoz a diákok és versek összehangolása, feltétel nélkül ajánlom Kiss Gáborné: Versközelben című könyvét. Az irodalom, és azon belül a költészet tanítása manapság nemzeti ügy- a fogyasztói társadalom ellenében megszülető, józan és tradicionális kultúra megalkotásának alappillére. Nem mindegy, hogyan, milyen szakmai munícióval felvértezve látunk neki az irodalomtanítás sokszor nem könnyű munkájának. Kiss Gáborné elkötelezett irodalmár és elkötelezett pedagógus. Ritka kombináció, de erre van szükség. Persze, a Versközelben közel harminc éve jelent meg, azóta változtak a tankönyvek és változtak a diákok. Nem hiszem, hogy egy 21. századi, computereken szocializált emberkéhez közel állna a finnek nemzeti eposza, a Kalevela, mint ahogy Illyés Gyula: Munka a munkával című költeménye sem szerepel már a tananyagban. Balassi Bálint: Borivóknak való című versét pedig nem kellene iskolásoknak tanítani, mert nem nekik való. Ott vannak viszont