Könyvekről mindenkinek

 Hernan Díaz argentín író a 21, századi világirodalom egyik legmarkánsabb, legtehetségesebb alkotója. Bizalom című regény voltaképpen négy, fiktív történet elegye, mely történetek azonban ugyanazt a valóságot próbálják megfogni, más-más perspektívából- és más-más hangnemben, eltérő stílusban,hangvételben, egyáltalán: az íráshoz, mint kulturális tevékenységhez való teljesen eltérő hozzáállásban. Már a történet szót is másképp és másképp értelmezik. A Bizalom című könyből sokat lehet tanulni napjaink világáról, a pénzről, a gazdagságról, a hazugságról, és magáról az olvasásról, mint tevékenységről. Ebben a rövid könyvajánlóban a négy- pontosabban: az első három- ál-realista dokumetumról külön-külön fogok szólni, de egyetllen pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a furcsa történetek összefüggnek, egymás nélükl értelmetlenek: pontosabban: értelmesek, de elvész belőle az irodalmi többlet.A Bizalom című műben fikció és valóság teljesen összemosódik.  Az első regény a " Kockázat

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való

Az Újszövetséghez már számtalan bevezető könyv látott napvilágot, közülük sok magyar nyelven is megjelent. Ezek általában több száz oldalas művek, sűrű teológiai eszmrefuttatásokkal, úgyhogy- tisztelet a kivételnek- nem kíváncaiaágot ébresztenek az Írás és azon belül az Újszövetség iránt, hanem inkább elrettentik attól a kíváncsiakat. Popper Péter más utat választott. Egy 240 oldalas kis könyvet írt a kereszténység szent könyvéről, mely alapvetően kétféle szövegtípust tartalmaz: - A legfontosabb tényeket, információkat az egyes könyvekről - Személyes reflexiókat, gondolattársításokat egyes igehelyekhez. Előbbivel minden rendben, sőt, mivel az apokrif iratokat is ismerteti, talán a legtöbb keresztény számára még plusz információkat is nyújt. Az egyes könyvek bemutatásánál azonban inkább írói, mintsem népszerűsítő törekvéseket érzek. Nem tudom, miért kell indiai-görög jógairányzatokat ily részletesen ismertetni- ne feledjük. Popper Pétert mindig is izgatta a különböző kultúrák, vallá

Az 1930-as évek végén megkezdődött Márai Sándor újabb alkotói korszaka. Ezt a korszakot a lírizálás, a reményvesztettség érzésének burkolt vagy nyílt megfogalmazása, az értelmiségben való csalódás élménye jellemzik. Eklatáns példája mindennek A négy évszak című könyv. Mi is ennek az írásnak a műfaja? Nehéz meghatározni, legjobb, ha " lírai etűdökk"-ként, vagy költői pórózaként jellemzezzük. Márai tizenkét fejezetben -ezt a szót is viszonylagosan kell érteni- mindig egy-egy tájhoz kapcsolva jelenítette meg a közép-európai csoda, a négy évszak különböző jelenségeit. Mindezt afféle filozófiai napó-nak álcázva. Hogyan is látta az életet 1938-ban Márai Sándor? Nem éppen rózsásnak. A racionális eszmék elbuktak, de velük bukott a józan ész is. Minden kiszámíthatatlan, ugyanakkor erősödik a harc, az ember már csak segédeszközökkel képes fennmaradni ( Doping), s ha ajándékot is vár vagy ad ( Souvenir), akkor sem tesz boldoggá senkit. Nem védekezünk és nem támadunk ( Fejlődés), csa