Könyvekről mindenkinek

 Grendel Lajos (1948-2018) a 20-21.századi magyar irodalom kimagasló képviselője volt.A hajdanvolt Csehszlovákiában illetve, a rendszerváltás után,Szlovákiában élt, az ottani magyar kisebbség mindennapjai is megjelennek novelláiban, regényeiben. Összegyűjtött elbeszélések című posztumusz könyve több, mint négy évtized rövidprózai teljesítményét foglalja magában, éppen ezért nagyon nehéz egyetlen stílusba besorolni, egyetlen " dobozba" belehelyezni a kötetben olvasható, kitűnő műveket. Ezen könyvajánló nem is vállalkozik erre. Inkább a könyvismertetésnek azon formáját választottam, hogy kiemeltem ebből a rendkívül tarka, mégis egységesnek, üdének ható termésből néhány darabot, ezekről szeretnék néhány méltatlanul rövid megjegyzést írni.  Tantörténet.Tizenhárom éves, elemi iskolás diákok közegében zajlik a cselekmény. Új fiú érkezik az osztályba, Sipos, akiről kiderül, hogy családjával Amerikából tért haza. Vállig érő zsíros hajjal jár suliba, amit az 1960-as évek Csehszlovákiá

 Visky Árpád: Kitelepítés című könyve a huszadik századi kommunista diktatúrák okozta szenvedésről szól. A történelem borzalmai, torzított valósága belép egy romániai magyar református lelkész családjának életébe. Ám ugyanakkor megjelenik a műben az emberség, az elnyomott lélek olykori lázadása, gyakori alkalmazkodása. Nem szégyellem bevallani: volt, hogy könnyeztem olvasás közben. Megkönnyeztem a csodát, azt az életerőt, mely a legnehezebb pillanatokban, a legreménytelenebb órákban és a legteljesebb kiszolgáltatottságban is megőrzi emberi valóságát.  A Kitelepítés, mint életrajzi ihletettségű regény, voltaképpen több, egymással összefonódó történet- mint ahogy a történelem is összefonodó történetek kusza halmaza. Egy romániai magyar református lelkészt a kommunista diktatúra koncepciós perben börtönre ítél, s ahogy az ott, abban az abszurd diktatúrában szokás:ilyenkor a családot is kitelepítik. Méghozzá egy " Istentől elhagyott" vidékre, a szúnyogos Duna deltájába, messze mi

 Steven Harmath az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után emigrált az Amerikai Egyesült Államokba, és ott újságíróként dolgozott. A chicagói krónikás című kitűnő könyvben válogatást olvashatunk a Szerzőnek a 2000-s években, főként amerikai magyar lapokban megjelent cikkeiből. A legkülönbözőbb témákban alkotott Harmath István nagyon jó, " önmagát olvastató" publicisztikákat. Néhányat ezek közül külön is szeretnénk az Olvasó figyelmébe ajánlani, hogy aztán antikváriumokban vagy könyvtárakban ráleljenek erre a kiváló könyvre, és olvassák végig. Én együltömben olvastam el, egyszeűen nem tudtam abbahagyni.  A titokzatos Rudas. Szoktuk mondani, hogy mi, magyarok nem becsüljük meg kellőképpen a tehetségeinket. Erre Rudas Tibor lehetne az állatorvosi ló. A legtöbb magyar- szerintem- azt sem tudja, kicsoda ő. Pedig olyan világsztárok producere volt, mint a híres tenor, Luciano Pavarotti. Elérte, hogy a korábban csak neves operaházakban fellépő művészek eljöttek Las Vegasba,

Valljuk be őszintén:Fáy Ferenc neve a magyar átlagolvasó előtt ismeretlen. Pedig Márai Sándor kora legnagyobb költőjének nevezte őt,illik tehát,hogy megismerkedjünk köteteivel. Fáy a Horty-rendszer idején katonatiszt volt,az 1945 utáni kommunista rendszertől kapott börtönt,internálást.  Az ÁVO börtőneiben megkínozzák,a kórházból megszökik. Jugoszlávia,Olaszország,végül Kanada az emigráció rögös útja.Az írást egyszer megtalálják című könyv 1959-ben jelent meg,már Kanadában. Az írást egyszer megtalálják című könyvből egy sok veszedelmet túlélt,érett férfi alkotói portréja bontakozik ki. Nincs felszínes optimizmus,van viszont megpróbáltatásokból fakadó erő,hűség,és elképesztő költői tehetség.  Fáy Ferenc verseinek egyik leggyakoribb témája Istennel való személyes közösség megteremtése,illetve ezen közösség időlegessége,illékonysága. Fáy határozottan elítéli a szertartáskodó vallásosság kultuszát (Virágvasárnap;Vasárnap),valamint az üzleties kereszténykedést,Isten Fia áruvá vagy dísszé lef

 Ady Endre költészetének értelmezésével, a versek és prózák elemzésével már számtalan szakember és dilettáns próbálkozott. Ám ezen értelmezések megrekedtek Adynál, a költőnél, prózaírónál és publicistánál. Kolta Dóra: Az Ady- kód című könyvében teéjesen más paradigmát választ. Bemutatja nekünk Ady Endrét, a mítoszteremtőt és mítoszokban élőt. Olyan alkotót, kinek jelentősége messze túlmutat művein. Kolta Dóra szerint Ady világszemlélete teljességre törekvő, ahogy ő írja:holisztikus. A kozmikus teljeset keresi és mutatja be műveiben.  Kolta Dóra, látszólag, eléggé messziről közelít Adyhoz. Kulturális antropológusok mítoszelméleteit mutatja meg nekünk, szól- Kerényi Károly gondolatmenetét követve- a mítoszban élés és a kulturában élés különbözőségéről. Olyan tudomány-óriások neve kerül elénk, mint Lévy- Strauss, Frazer, az orosz strukturalisták, a már említett Kerényi Károly, Aztán Jung, Freud, Dilthey és még sokan mások. Az Olvasó joggal kérdezi: mi köze mindennek Ady Endréhez? Miért ke

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak

Asztalos Lajos új minőségre emeli a helytörténetírást. Esszéi, tanulmányai élvezhetők, irodalmi stílusúak. És persze tematikailag is igen változatosak: megtudhatjuk, honnan ered Kolozsvár neve, valóban Napoca település tekinthető-e a mai Kolozsvár elődjének. Alámerülhetünk a Ceacescu-korszak sötétségébe, amikor is tilos volt magyar nevén emlegetni a várost. A magyar köztörténet-írást is érdekelheti, miképpen próbálják a román nacionalisták még Szent Istvánt is románnak feltüntetni. Képet kapunk a 19.századi Kolozsvár életéről, a templomokról, a nyüzsgő és agilis lakosságról, még a nyilvánosházak működéséről is. Kifjezetten tudományos kutatóknak ajánljuk az utolsó három fejezetet, mely a kolozsvári folyókról és az ahhoz kapcsolódó ökológiai-ipari-társadalmi- gazdasági tényezőkről ad átfogó, adatszerű képet. Azt gondolom, nem sok magyar városnak van ilyen részletes folyó-adattára. Asztalos Lajos művét minden történelemkedvelőnek szívből ajánljuk. Nemcsak Kolozsvár, de az egész magyars

A költő halálának századik évfordulójára...hát, biztosan nem ilyen megemlékezésről álmodott. Ifj .Tompó László:Ady tévedései és igazságai című könyve demitizálja Adyt. Ettől jobb dolgot nem is tehet: nagyon szerencsétlen dolog ugyanis, hogy a magyar irodalmat olyan emberi szegletkövekre építettük, amelyekről kiderült, hogy nem is szegletkövek, inkább csak apró kavicsok. Az irodalom története nem Biblia: a művészetben nincsenek szentek. A hazai irodalomtörténetírás viszont sokáig ennek ellenkezőjét állította. Ady volt minden: magyar, forradalmár, haladó, istenes, szerelmes, példakép, minden. Adyt az utókor szentté avatta. Egyszer azonban eljön az a pillanat, amikor a hamis szentek és hamis próféták lelepleződnek. Ifj .Tompó László elhozta ezt a pillanatot. Kiderül Adyról, hogy gondok voltak magyarság- identitásával, ellentmondásos volt a zsidósághoz való viszonya ( bár, mint kiderül, azért nem volt sem antiszemita, sem filoszemita), szabadkőműves- kapcsolatai igencsak kihatottak köl