Dragomán György:Adjuk meg a módját!
Dragomán György, szokásához híven, kitűnő könyvet írt, irodalmi szakácskönyvet,ez bizony ritkaság a magyar irodalomban,mert errefelé félünk a műnemi-műfaji-stílusbeli keveredéstől, azt hisszük, hogyha A finom és B is finom, akkor AB vagy A+B már csak undorító lehet. Valahogy ezt nevelték belénk. Irodalmunk is ilyen: egyöntetű.Az író már a mű elején tudatosítja Kedves Olvasóiban, hogy milyen könyvet vett vagy kölcsönzött a könyvtárból. Az ilyen laza szerkezetű,vegyes műfajú és hangvételű könyveket még nehezen szokja a magyar, pedig igencsak ízletes,aromás módja ez az irodalomnak. Az Adjuk meg a módját! olvasása közben rengeteg dolog jutott eszembe, ebben a könyvajánlóban ezek közül osztanék meg néhányat a Kedves Látogatókkal. Íme! 1. Nagyon nehéz olyan dolgokról írni, melyek a közelünkben vannak. Az emberi fantázia úgy lett hajdan megalkotva, hogy induljon ki abból a tesből, melybe záratott, aztán szárnyaljon, hidaljon át kontinenseket, járja be a kontinenst, az egész Földet, az Univer