Könyvekről mindenkinek

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg. Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-keleti n

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

 Az őszibarack az európaiak egyik legkedveltebb csemegéje.Fogyasztjuk nyersen ( egyébként így a legegészségesebb, az emésztést segítő növényi rostok miatt), levesként,mindenféle sütemények ékességeként. timon béla könyve átfogó képet ad az őszibarack történelméről, növény-rendszertanáról, az egyes fajtákról, és persze minden segítséget megad azoknak, akik ennek a nagyszerű növénynek termesztésével kívánnak foglalkozni, vagy már el is kezdték,de valahol elakadtak, vagy valamilyen probléma megoldásához keresnek segítséget.  Megtudjuk, hogy az őszibarck - mára tisztázta a tudományos kutatás- egyértelműen kínai eredetű- korábban nagy verseny volt ebben a témában Kína és Irán között. Már egy Kr.e.1000 körül írt kínai éekeskönyv szól a barackról, méghozzá elragadtatott áradozással. Európában először az ókori Róma nagy tudsa és elszánt levelezője, Ifjabb Plinius írta le a barackot " Naturalis Historia" című művében:nagyon finomnak találta, de az nem tetszett neki, hogy hamar romlik

 A könyv alcíme:Hatalom és konfliktusok a Big Data korában. Amaël Cattaruzza könyvében elutasít minden olyan determinizmust (technológiai determinizmus,önmagáért beszélő adatok elve stb.), amely végzetes mértékben korlátozná az ember ellenőrzését az adatok felett,s lehetetlenné tenne az óriási adatmennyiség társadalom javára történő felhasználását. Szerző szerint a Big Data korában is nagy szerepet kell,hogy kapjanak a hagyományos,de korszerűsített metodikájú társadalomtudományok. Hiszen az ember(azaz az emberi társadalom) határozza meg,milyen adatokra van szükség,ezeket hogyan,hol,milyen eszközökön,milyen jogi megfeleléseknek eleget téve  tároljuk,hogyan,milyen módon továbbítjuk,s mit teszünk az adatokkal felhasználásuk után. Úgy is fogalmazhatnánk A digitális adatok geopolitikája című könyv eszmei mondanivalóját:nem az ember van az adatért,hanem az adat az emberért. Megtudhatjuk a könyvből,hogyan kapcsolódott egymáshoz-már az 1960-as évektől kezdve-földrajztudomány és adattudomány(st

 Artner Annamária közgazdász: Tőke, munka és válság a globalizáció korában című könyve jelentős és fontos. Nemcsak az egymást folyamatosa követő válságokat magyarázza meg, hanem a tünetek okok és okozatok keresését beilleszti egy nagyobb kontextusba:mégpedig abba, hogy az 1945 utáni kapitalista gazdaságban torz jelenségek uralkodtak el, melyek hozzájárultak a válságok ( például a 2008-as, a sajtóban " pénzügyi"-nek nevezett, valójában az egész gazdaságot érintő problémahalmaz) kialakulásához. Könyvajánlónkban spoiler helyett inkább a könyv egyes megállapításaihoz, szemléletéhez fűznénk elismerő szavakat.  A 40. oldalon található egy igen fontos táblázat, mely azt bizonyítja, hogy a gazdasági versenyképesség növekedése,az egyes szektorok termelékenyebbé válása nem áll arányban a reálbérek növekedésével. Atrner Annamária a következő oldalon meg is említi, hogy az USA-ban 1966 és 2012. között nemhogy nőttek volna, de csökkentek a reálbérek- pedig az amerikai gazdaság teljesítmén

 A könyv alcíme:Harc a globális dominanciáért.Richard McGregor könyve egy sajátos háromszereplős nemzetközi dráma. Az Ázsia a világban című könyv az Amerikai Egyesült Államok,Kína és Japán sajátos gazdasági-hadászati-diplomáciai sakkjászmájának legújabbkori lépéseit elemzi. McGregor diplomáciatörténetet ír,ahol azonban jelentős szerepet kap a pszichológia,a személyiségek úgy általában,illetve mélyen belemegy McGregor a gazdasági folyamatok elemzésébe,hiszen-mint a könyvből kiderül-gyakran éppen ezek határozták meg a három ország diplomáciáját.Fejezetről fejezetre ghaladó spoiler helyett egy rövid kedvcsinálót írtam a könyvről.  A második világháború után a győztes USA arra törekedett, hogy lefegyverezze és demokratizálja a legyőzött Japánt. Csakhogy 1949-ben Kínában kommunista hatalomátvétel következett be, az amerikaiak nagy rémületére. Csang Kaj-seket, az USA korábbi legfőbb szövetségesét, Tajvanra száműzték. Az amerikai vezetés tudta, hogy mindenrán meg kell akadályoznia, hogy Japán

 Ha van a 2020-as éveknek könyv-sikerlistája, akkor Lucy Cooke könyve biztosan ott van a top 3-ban. Nagyon jól megírt, szellemes, az állatvilágról meglepő dolgokat közlő és ráadásul tudománytörténeti érdekességekkel szolgál a Meghökkentő állatvilág ( alcím:Igazságok és félreértések állatsereglete) című könyv. Tulajdonképpen mindenkinek ajánljuk, aki szeret olvasni, és szereti az állatokat.  Ki gondolná, milyen nehezen fejtették meg a koraújkor élenjáró tudósai az angolnák rejtélyét. Azt sem tudták, hová sorolják ezt a fajt:hal? hüllő? elevenszülő? Egy fantáziadús brit amatőr természettudós még azt sem átallotta kijelenteni, hogy bogarak állítják elő az angolnákat. Még a mikroszkóp feltalálója, hogy holland Anton van Leeuvenhoek is beszállt ebbe tudományos vitába, szerinte az angolna elevenszülő. Fel sem tételezték sokáig, hogy egy állat sós és édes vízben létezni tud. Még a 21.században sem tudunk mindent az angolnáról, üzletet ellenben csinálnak belőle, az amerikai üvegangolna éves fo

Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék ismerni a jövőt.  Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében olyan kötet került a könyvpiacra, melyből komplex- átfogó képet kaphatunk várható jövőnkről. Az, ami a 2020-2030.közötti években történik, sorsdöntő lehet Magyarország, Európa és az egész világ sorsa szempontjából. Érdemes tehát elolvasni a Magyarország 2030 című könyvet azoknak is, akik úgy vélték, eddig idegen tőlük a futurológia. A szöveg abszolút politikamentes, nem valamelyik párt vagy mögöttük álló értelmiségi csoport véleményét visszhangozza, a szó legnemesebb értelmében önálló, intellektuális munka.  Milyen is lesz a magyarok jövője-illetve hát, jelene- 2030-ban? Azok az értékbeli preferenciák, melyek a 2020-as év magyarságát jellemzik, megmaradnak. Individualizmus, a szabályok laza betartása, szegénység az egyik oldalon- ugyanakkor digitalizáció, követő innováció a másikon. Három fő településtípusunk lesz: Budapest, a megyei jogú városok illetve a csökkenő lakosságszámú kisv

 Különleges korszakhoz érkeztünk. A mai, 21.századi világot már nem lehet a hagyományos földrajz módszereivel feltérképezni, megismerni. Új szempontok, módszerek kellenek. Csizmadia Norbert: Geopillanat című könyve ezekről az új paradigmákról, módszerekről, s az ezek alapján készült térképekről ad áttekintést.  Megtudjuk, milyen elméletek születtek a hálózati társadalom és a földrajz kapcsolatáról.Internet-uralta- korunkban számít-e még a földrajzi tér ( ezt előre eláruljuk: igen, minden korábbinál jobban:Szerző a földrajzot a tudományok királynőjének nevezi). És ha számít, akkor régiókban, országokban kell gondolkodnunk, vagy minden folyamat valamilyen globális folyamat része is? Egyáltalán: joggal nevezhetjük a 21.századot virtuális kornak, vagy csak egyel előre lépett a technológiai fejlődés? Megismerjük a kapcsolatot a kereskedelem, a közlekedés és az informatikai tudáscentrumok között. Képet kapunk arról, milyen szerepet játszanak ebben az új világban a világ megavárosai, a metrop

A könyv alcíme:Globális civilizáció és Kína megújulása.  Zhouying Jin a világ egyik legismertebb jövőkutatója. Az emberiség jövője című könyvében arra keresi a választ, milyen technológiai és társadalmi kihívásokkal kell szembenéznie a 21. századi emberiségnek, s ezekre a kihívásokra milyen válaszok adhatók. Bár legtöbb gyakorlati példáját Kína fejlődéséből hozza, a könyv az egész emberiségnek, bármely nemzet bármely tagjának szól.  Zhouying Jin szerint szakítani kell az elmúlt 300 évben uralkodóvá vált társadalmi paradigmákkal. Az ipari alapú társadalom szerinte túlságosan is az anyagi javakat hajszolja, mindenben a profitot keresi, eközben gyógyíthatatlan károkat okoz a Föld bolygó ökoszisztémájában,a következő generációktól pedig még a lehetőséget is elveszi a hibák kijavítására. A technológiával kapcsolatosan két veszélyről ír: az egyik a fejlődés elutasítása, a másik a tudomány és a technika mindenhatóságába vetett hit, a túlzott racionalizmus. Jin szerint midkettőt el kell kerüln

 A könyv alcíme: Hogyan alakította a Föld az embert? Lewis Dartnell: Eredetünk című könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy az emberiség története nem akkor kezdődött, amikor az ember megjelent a Földön. Fajunk jelenkori története szoros kapsolatban van a bolygó elmúlt 4 milliárd éves történetével. Hiszen amerikai megyék politikaföldrajzában mutatható ki olyan mintázat, mely mutatja, hogy olyan megyék szavaznak a demokratákra, amelyek felszíne alatt 75 millió éves, krátaidőszakból származó kőzetek találhatók! Ugyanez a helyzet Angliában a Munkáspárttal. De, hogy egyszerű példát említsünk:a Földön található 83 nem radioaktív elemek közül 70 ott van mobiltelefonjainkban! Hogy az időben visszaább menjünk:ahhoz,hogy Vasco da Gama elérje Indiát, olyan kedvező geológiai és légköri viszonyoknak kellett megteremtődniük, melyek lehetővé tették a megfelelő szelek kialakulását.  Dartnell könyve tényezőről tényezőre vezeti végig az Olvasót a természettörténet és az emberiség-történet kapcsolatán

 Polónyi István oktatáskutató könyvében arra vállalkozik, hogy magyar és nemzetközi trendeket vizsgálva feltérképezi a világ humánerőforrás-kapacitását- úgy, hogy a felsőoktatás adataiból, trendjeiből, várható jelenségeiből indul ki. Módszere az, hogy az embert, mint egészet vizsgálja: nem " dől be" például annak, hogy Kínában többszörösére nőtt a felsőoktatásban tanulók száma: a mennyiség mellett minőségi követelményeket is vizsgál. Ahogy, divatos kifejezéssel, mondani szokták: holisztikus szemléletű. Nem kell ahhoz szakmabelinek lenni, hogy az Olvasó elcsodálkozzon néhány adaton. Kiderül például, hogy a világ egyetemistáinak közel 20 százaléka amerikai vagy kínai. Elszomorodunk, amikor azt látjuk, hogy bár az EU egésze világszínvonalon áll az oktatásban és általában a humánerőforrás-menedzselésben, ám hazánk és még néhány ország ( pl. Málta, Lengyelország) inkább visszafelé húzzák ezt a trendet, semmint előre. Meglepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Svédországban, Finnország

A könyv alcíme:A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig  A 21.században számtalan gazdasági és társadalmi kihívás éri egy egyes országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat is. A Hubbard-Kane szerzőpáros Egyensúlyban című könyvében arra keresi a választ, hogy a történelem során az egyes korok nagyhatalmai hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogyan váltak ( vagy éppen nem váltak) gazdasági nagyhatalommá.  A Szerzők koruk Amerikájából indulnak ki. Szerintük a közgondolkodás több ponton is hibás: - Túldimenzionálja Kína gazdasági fenyegetését. Szerintük Kína el fog ugyan jutni egy bizonyos szintre, de ennek a növekedésnek igencsak megvannak a határai. Az, hogy a kínai gazdaságot szinte teljes egészében az állam irányítja, előbb vagy utóbb gátat szab a fejlődésnek. Szerzők Japán példáját veszik alapul, a nyolcvanas években valóságos Japán-sokk lett úrra az amerikai értelmiségen, főként a közgazdászokon, de erről bebizonyosodott, hogy nem reális félelem. Az 19

A könyv alcíme:Energia, biztonság, és a modern világ újraalkotása Daniel Yergin a világ egyik vezető energetikai szakembere. A küldetés című könyvében megkísérli bemutatni az energetikán keresztül a világ mai gazdasági- társadalmi-politikai helyzetét. Megmutatja nekünk, hogyan befolyásolta a nemzetközi politikai eseményeket, a társadalom alakulását az energiahelyzet. Azok az eseményeknek, amelyekről a médiában hallunk-olvasunk, nem egyszer az energiakérdés rejlik a hátterében. Yergin könyve energiahordozók szerint tagolva tárgyalja igen fontos témáját. A hagyományos, fosszilis energiahordozókkal ( olaj, szén) kezdi. Napjainkban divat ezeknek lebecsülése, pedig a világ energiaszükségletének 80 %-a fosszilis energiából áll elő. Megtudhatjuk, hogyan váltak a szén és az olaj a világ vezető energiahordozóvá, megismerhetjük a közel-keleti olajválságoknak az európai és amerikai gazdaságokra gyakorolt hatását. Számomra megdöbbentő volt, milyen erős mértékben változott az utóbbi 40 évben a kőol

 Mi,európaiak,sokszor azt hisszük,hogy a nyugati multinacionális nagyvállalatok egymást törik a kínai piac megszerzéséért,Kínában pedig mindenki örömmel és tárt karokkal fogadja ezeket a cégeket. Ling Chen:A globalizáció manipulálása c.könyvéből kiderül,hogy ez távolról sem így van. Mao Ce-tung halála után a kínai vezetés előtt nyilvánvalóvá vált,hogy változtatni kell az addigi autarkiára törekvő,elzárkózó irányvonalon. Kína tehát,ha óvatosan is,de nyitott. Beengedte a külföldi tőkét. Először a vegyesvállalati formával próbálkoztak,ám a multik nem akarták átadni kínai partnerūknek a tudást,inkább csak munkaerőpiacnak tekintették az ázsiai országot. Aztán következett az "övezetek korszaka",ám hamar nyilvánvalóvá vált,hogy egész Kínát nem lehet különleges gazdasági övezetté változtatni. Következésképpen minden nagyobb város,kerület,megye számára megengedték,hogy csúcstechnológiára épűlő gazdasági rendszert építsen ki. Megkezdődőtt a FIE-k,azaz a külföldi beruházással működő vál

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd

 2018-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete konferenciát szervezett. A tanácskozás témája az volt,milyen lépéseket tesznek a kelet-ázsiai államok a környezeti problémák megoldására. A Salát Gergely-Szakáli Máté-Szász Réka szerkesztésében megjelent kitűnő könyv az ezen konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.  Mindenekelőtt nagyon szeretnénk megdícsérni a kötet címválasztását. Érdeklődést keltő,azonkívül remekül kifejezi az ázsiai országok környezetpolitikájának sok esetben felemás,furcsa,olykor kényszerpályán mozgó jellegét.  Hiszen például Kína kényszerpályán van. Xi Jinping kínai vezető elkötelezett ugyan a Zöld Kína,a Gyönyörű Kína kialakításának irányába, csak hát több évtized lemaradását kell ledolgoznia. Ugyanígy kényszerpályán mozog Duterte,a Fülöp-szigetek elnöke is,mivel a szegénység nagy,a környezetszennyező ipar pedig munkahelyeket teremt.  M

 Mindannyian tudjuk,hogy Kelet-Ázsia országai az utóbbi évtizedekben szédületes gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ám kevéssé ismerjük ezen államok kulturális tradícióit,történelmi tapasztalatait. A Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett Kulturális hagyomány a modern Kelet-ázsiai államban című könyv hozzásegít bennünket ahhoz,hogy jobban lássuk a gazdasági fejlődés hátterét,kulturális és történelmi előzményeit illetve hatásait.  Megtudjuk,milyen nemzetépítési koncepciók születtek Kínában,s hogy miért akkora jelentőségű egy Konfuciusz-szobor felállítása Peking legnagyobb terén-majd onnan való gyors eltüntetése. Kissé meglepődhetünk azon,milyen erős még a kínai középosztály körében is a maoista hagyomány,az egyenlőség kultusza.Megismerkedünk a mitologikus Három Császárral és Öt császárral,köztük a híres-neves Tűz Császárával. Eric X.Li tanulmányát elemezve pedig átgondoljuk,hogyan is látja és láttatja saját országát a mai kínai elit. Az a kínai elit,melybe a 21.század els

 Nézzünk szembe a tényekkel: egy átlagos magyar fogyasztó vajon hány déligyümölcsöt ismer? Vegyük sorra:a mindenütt elterjedt banán, narancs, mandarin, esetleg még mandula, kiwi, ananász, mangó, meg még vagy kettő-három fajta.Ez összesen alig tíz, nagyjából ezeket lehet kapni egy zöldségesnél. Velich István és V. Nagy Judit:Déligyümölcsök című könyvéből kiderül, hogy több száz déligyümölcs létezik. Ebből a szerzőpáros kitűnő könyvében nyolcvanat mutatnak be, rövid leírással és szép nagy fényképpel.  Ez a könyv egy nagy utazás az Egyenlítőtől délre eső, illetve a meditarrán éghajlatú tájakon. Európa déli részén már vár bennünket a szamócafa, vagy a mostanság már nálunk is termesztett mandulafenyő, Kínában és a Fülöp-szigeteken a fehér húsú, muskotályos ízű licsi indiítja be a nyálelválasztást, Peru misztikus vidékein pedig a paradicsomfa kínálja furcsa gyümölcsét. Mi, innen, Közép-Európából, bizonyára rácsodálkoznánk a közép-amerikai bogyósjukka ízére, és ha már itt járunk, a nálunk ink

Ian Buruma nem kisebb feladatra vállalkozott könyvében, mint arra, hogy esszé-szerűen összefoglalja Japán 1853-1964. közötti történelmét. A vállalkozás jól sikerült, éppen ezért mindenkinek ajánljuk A modern Japán című könyvet, akit egy kicsit is érdekel a távol-keleti ország története, kultúrája. Megtudhatjuk, miért zárkózott be a koraújkori Japán, hogyan viszonyultak a keresztény ( többnyire holland) misszionáriusokhoz, s mi a különbség a tradicionális Kína és a szintén nem kevésbé tradicionális Japán államberendezkedése között. Buruma leszámol azzal a tévhittel, hogy a Meidzsi-reformok azonnal " nyugatiasra" állították volna át Japán társadalmát és politikumát: bizony, a tradíció még sokáig tartotta magát, nem volt ajánlatos túlzottan kötődni a Nyugathoz. Képet kapunk arról a folyamatról, melynek során Japán vezetésében túlsúlyba került a katonai elem, az állami fejlődés hajtóerejévé pedig az imperializmus vált. Részletesen olvashatunk Hirohito császár személyéről, s a