Könyvekről mindenkinek

 Sajnos, Pécsújfalusi Péchy Ádámnak az ónodi országgyűlésről készült naplóját könyv formájában ( azaz, ha hivatalosan fogalmazunk, ISBN-számmal) mind a mai napig nem adták ki. Pedig nagyon hasznos történeti forrás, rengeteg dolgot árnyal nemcsak az 1707-ben lezajlott ónodi országgyűléssel, hanem a Rákóczi-szabadságharc egész történetével kapcsolatban. A kézirat jelenleg a bártfai levéltárban található, oda kell utaznia annak, aki tanulmányozni akarja. Bártfa ma Szlovákiához tartozik. Melyek azok az új szempontok, paradigmák, melyek miatt érdemes elolvasni pécsújfalusi Péchy Ádám kéziratos naplóját? A legfontosabbakat itt soroljuk fel: 1. Ha azt gondoltuk, hogy a kuruc kapitányok egy fejeveszett, lélekből politizáló társaság voltak, akkor rosszul gondoltuk. Ment ám a szőrös jogi hasogatás az egész országgyűlésen, különösen lelkesek voltak a képviselők abban az esetben, ha a másik képviselő mandátumának jogszerűségét kellett elvitatni.  2.Az országgyűlés követei között távolról sem volt

Eduard Laboulaye a 19.század kellős közepén írta meg az Amerikai Egyesült Államok történetét. A könyv magyarul 1870-71-ben jelent meg ez a nagyszerű történelmi munka, három vastag kötetben, Ráth Mór kiadásában, Huszár Imre és Szász Domokos fordításában. jól cáfolva azt a közhelyet, hogy a 19.században a magyar történettudomány elhanyagolta az egyetemes történelem tanulmányozását. Dehogy hanyagolta. Laboulaye könyvéről néhány szó: 1. Remek, jól olvasható, további tanulásra, kutatásra ösztönöz. 2. Állásfoglalásai olykor egyoldalúak  3. Szelleme polgári liberális 4. néhány szakmai szempontját érdemes lenne a mai történettudománynak és történelemoktatásnak is megszívlelnie. Az amerikai függetlenségi " harcz2 kezdetét 1763-ra, az angol-francia hétéves háború végére teszi. nem pedig 1774-re. Ezt jó lenne belevésni a fejekbe. Az alapító Atyákat hősökként ábrázolja, elhallgatva olykor gyanús kapcsolataikat mindenféle szervezetekkel. Szemléletében már túlhaladott, pozitivista részlete