Könyvekről mindenkinek

Már az elején le kell szögeznem: Alexander Seibel osztrák teológus könyve teljességgel jószándékú, isteni vezetés alatt íródott, komoly teológia munka. Azok a bizonyos tévelygések, melyekről szó esik a címben, a "kereszténységet megrontó" karizmatikus ébredés tévelygései, melyek veszélybe sodorják Krisztus gyülekezetét. Seibel szerint Pál apostol a Korinthosziakhoz írt 1.levelében a nyelveken szólást másodlagosnak tartja,a prófétálást helyezi első helyre. Ebből azonban Seibel azt a hibás következtetést vonja le, hogy minden nyelveken szólás hamis. Mint ahogy Szerző hamisnak nevezi a kézrátétellel való gyógyítást, valamint a "tömeges" Szent Szellemmel való betöltekezést is. Minden állítását igehellyel támasztja alá, és többször is kifejti, hogy a karizmatikus mozgalom hívei jószándékú, Isten érdekében munkálkodó, ámde megtévesztett emberek. A könyv tehát nem gyalázkodó- egyszerűen csak nem ért egyet a karizmatikusokkal. Miért is? Azért, mert Seibel összekeveri a

A francia katolikus szerző arra próbál magyarázatot találni Pour one Église pluraliste című könyvében, hogy miért olyan a világ, amilyen, Miért uralta el a jóláti társadalmakat a materializmus, miért nőtt meg az erőszakos cselekmények száma, miért nem olvasnak a tizenévesek, stb. Warnier a keresztény, de különösen a katolikus egyház rossz hozzáállásában találja meg. Szerinte a római katolikus egyház túlzottan merev, rigorózus, nem tud hozzászólni a mai élet problémáihoz. Warnier a megoldást egy átfogó reform-mozgalomban látja, mely két kérdésre összpontosít: evangelizáció ( azaz Isten igazságának hirdetése,ezáltal új hívek összegyűjtése), valamint a keresztény hit személyességének fejlesztése, a vallásos formulák elhagyása. Warnier elképzelésieit, kissé ironikus módon, a neoprotestáns karizmatikus egyházak valósították meg, erről itt egy Wikipédia-szócikk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karizmatikus_mozgalom . Bár a katolikus egyházon belül is volt karizmatikus megújulás, ez koránts

Pszichológia, pszichiátria- van, akinek már e szavak hallatán is feláll a hátán a szőr. Mások szükséges rossznak tartják ezeket a dolgokat, megint mások- sajnos, ők vannak kevesen- kíváncsiak. Utóbbiaknak szól Stefan Zweig:A lélek orvosai című könyve. Zwieg három életúton keresztül- Mesmer, Mary Baker-Eddy, Sigmund Freud- mutatja be a lélekgyógyászat fejlődését a fejlett világ orvoslásában. Ez már nagyon merész koncepció, ráadásul három ennyire eltérő személyiséget egy kalap alá venni, tevékenységüket folyamatként bemutatni- hát, ez Zweignek nem sikerült. Viszont kaptunk három életutat, melyek közül kettőről nagyon is keveset, a harmadikról viszont nagyon is sokat tudtunk. Mesmernek, a 18. századi osztrák orvosnak élete és tevékenysége a magyar Olvasó előtt alig ismert, s valahogy ugyanígy vagyunk Mary Baker-Eddyvel, a Keresztény Tudomány megalapítójával is. Freudról viszont nagyon is sokat, túl sokat tudunk. A könyvben szereplő három életrajz közül a legtárgyilagosabban bemutatot

Cliff Richard a 20-21.századi könnyűzenei élet ikonikus alakja. 1940-ben született, de még ma is koncertezik. Életében sorsfordító esemény volt a megtérés. Befogadta szívébe az Urat, és minden lehetőséget felhasznált, hogy másokat is elvezessen Isten igazságára. Te, én és Jézus című könyvében arra vállalkozott, hogy leírja:mit is jelent számára a kereszténység. Legelsősorban is: megtérést, a bűnök bevallását, személyes kapcsolatot az Úrral. Aztán a Biblia megismerését, méghozzá alaposan. Aztán a keresztény élet, az Istennel való mindennapi kapcsolat örömmel történő megélését. Nem valami vénasszonyos kereszténység ez, hanem aktív, dinamikus, progresszív. A Te, és és Jézus című könyv főképp fiataloknak szól, de idősebb keresztények is meríthetnek belőle. Hitet, lendületet, új életet. Rendkívül egyszerű felépítésű könyv ez: bibliai igehely után következik egy 10-15 mondatból álló gondolatsor. Befogadható mindenki számára. A 175. oldalon például a húsvét jelentőségéről ír, olyan ihlete

A keresztény egyházaknak gyökeres megújulásra van szüksége. Megújulásra egyfelől azért, mert az egyházon belül is egyre többen utasítják el az evangélium üzenetét, és kötnek kompromisszumot mindenféle keresztényellenes társadalmi-gazdasági-politikai erővel. Az utóbbi évtizedben megjelent a liberális kereszténység, annak különböző változatai, melyek alapjaiban fenyegetik az evangéliumi keresztény hitet, és a hívőket. Másfelől viszont azért kell megújulnia a kereszténységnek, mert egyre kevesebb a valóban karizmatikus prédikátor ( pap, lelkész, stb.). A túlzottan elméletieskedő, a filológia és az irodalomtudomány irányába elmozduló teológiai főiskolák egyszerűen nem tanítják meg hallgatóikat, a jövendő pásztorokat az igehirdetés- művészetére, tudományára, használja ki-ki a megfelelő szót. Billy Graham a régiek, az utolsó mohikánok egyike. Tud bánni a szavakkal, szuggesztív, gondolatokban gazdag. Ahol én vagyok-Hogyan juthatunk a mennybe és miként kerülhetjük el a poklot? című könyve mind