Bejegyzések

1981 címkéjű bejegyzések megjelenítése

Stanley Ellin:Kártyavár

 Stanley Ellin (1916-1986) amerikai író a felesége unszolására kezdett írni, de nem bánta meg, szinte valamennyi könyve bestsellerré vált. Kártyavár című könyve szépiordalmi igényességű krimi.Van persze bűntény- sőt: bűntények- de a regény mondanivalója alaposan túlmutat magán a cselekményen. Társadalomról, pszichológiáról is szól a Szerző, igen mély érzékkel, empátiával. Közlünk ugyan egy rövid spoilert- amint azt ebben a könyvajánlóban már megszokhatták-, de előre leszögezem:ez csak cselekményleírás, a mögöttes kis dolgokra, amitől irodalom az irodalom, a Kedves Látogató csak a könyv elolvasása után döbben rá.  Nem derül ki azonnal, miért, de a könyv a tarot-kártya figuráinak és azok jelentéseinek leírásával indul. Aztán már benne is vagyunk a forgatagos cselekményben, amely a huszadik század második felében játszódik, a francia fővárosban,Párizsban. Reno, a tehetséges, de profi társaihoz viszonyítva bizony lassúkezű amerikai bokszoló, miután sportpályafutásától- számottevő eredmény,

Lajta Kálmán:Visszaút

 Lajta Kálmán ( 1927-1989) egyik e volt a huszadik század jó magyar íróinak. Nem ontotta magából a regényeket- civilben felelősségteljes pozíciót töltött be a Magyar Rádiónál- nem volt " regénygyáros" alkat, amit viszont leírt, az jó, és sok évtized múltán is vállalható. A Visszaút című könyve az 1970-es évek generációs problémáival is foglalkozik, tanulságos lehet a 21.század olvasója számára. Könyvajánlónkban rövid spoilert közlünk a regényről, melyet inkább csak antikváriumokban és nagyobb gyűjtőkönyvtárakban találhatunk meg.  A történet valamikor az 1970-es években játszódik, Magyarországon, az úgynevezett " gulyáskommunizmus", azaz a Kádár-rendszer időszakában. Benics Imre már elmúlt ötven éves,egy nagy állami építőipari intézet igazgatója. A cégnél éppen generációváltás zajlik, érkeznek a huszonéves, tehetséges, ambíciózus fiatalok, Benics úgy érzi, parkolópályára akarják tenni. Családi élete sincs teljesen rendben, felesége, Viola, aki feladta orvosi pályáját

Csoóri Sándor:Iszapeső

 Csoóri Sándort (1930-2016), 20-21.sázadi irodalmunk egyik legnagyobb alakját elsősorban költőként és esszéistaként ismerjük. Iszapeső című könyve, amolyan unikumként az életműben, regény, mégpedig, ha egészen precízen fogalmazunk:áldokumentarista bűnügyi riportregény. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz minden korosztály számára. Különösen felhívnánk a fiatalok figyelmét erre a tragikus történetre.  A történet Magyarországon játszódik, az 1956-os forradalom és szabadságharc után. A Magos család életébe nyerünk bepillantást. Magos Mihály tanyagazda, jó mezőgazdász, de- ahogy ma mondanánk- munkamániás, semmi egyéb nem számít neki, csak a föld, a jószág, a búza, meg minden. Rendkívül kegyetlennné, érzéketlenné válik. Három lánya van: Eszter, Zsófi és Mária. Eszter a közeli faluból, nevelt lányként kerül a hírhedt  tanyára, ahol se víz, se villany, semmiféle szórakozási lehetőség,ahol semmi más nincs, csak a munka a jószággal. Eszter egyszer elszök

Jürgen Habermas:A kommunikatív cselekvés elmélete

 Előrebocsátom:Jürgen Habermas könyve nem tartozik a legkönnyebb olvasmányok közé. Még rutinos filozófusok, társadalomtudományi szakemberek számára sem okoz felhőtlen boldogságot A kommunikatív cselekvés elmélete című könyv áttanulmányozása. Ugyanakkor megéri a fáradságot: ha az ember értő módon, intellektuális párbeszédet folytatva a neves Szerzővel, mondatról mondatra végighalad ezen a könyvön, gyakorlatilag megérti a 20-21.századi nyugati gondolkodás alapjait. És nemcsak az alapjait... Habermas elsőként a racionalitás fogalmával foglalkozik. Kezdi ott, hogy a filozófia képes-e, a filozófiának hatáskore-e a racionalitás fogalmával való foglalkozás. Arra a következtetésre jut, hogy a filozófia, párosítva a szociológiával, igenis tud, képes foglalkozni a racionalitással. Nagyon fontos, Habermas szerint, hogy különbséget tegyünk az érvek érvénye és valamilyen gondolatnak, gyakorlatnak a társadalmi érvényessége között. Habermas részletesen elemzi Toulminnak a racionalitással, az érveléss

Jerzy Edigey:Panzió a tengerparton

 Jerzy Edigey tatár származású lengyel író,civilben ügyvéd. Egyik legismertebb könyve a Panzió a tengerparton,Svédországban játszódik,de lengyel vonatkozása is van. Átlagosnak tűnő,középosztálybeli társaság gyűlik össze Brands asszony panziójában. Csak a dúsgazdag,különc Maria Jansson asszony különbözik tőlük. Keveset beszél a többi vendéggel,órákon át telefonál valami furcsa nyelven. Napi több órára eltűnik a közeli nagyvárosba,Malmöbe megy.  Egy délután Maria asszonyt,az ország egyik legnagyobb konszernjének vezetőjét holtan találják panzióbeli szobájában. A tettes kalapáccsal verte szét a fejét. A fiatal és ambíciózus Torg hadnagyot jelölik ki az ügy kivizsgálására. Maria asszony ékszerei eltűntek. Talán ez volt a gyilkosság indítóoka?Hamarosan felfedeznek egy másik lehetséges indítékot is. Az áldozat ugyanis 25 évvel korábban az auschwitzi koncentrációs tábor rabja volt. Azt is kideríti a nyomozás,hogy Maria asszony azért járt mindrnnap a varosban,mert keresett valakit. Egy lengyel

Ágh István:Napvilág

 A Napvilág Ágh István hetedik kötete,s szakértő irodalmárok egyetértenek abban,hogy a lemondás,a pusztulás élménye határozza meg a könyv atmoszféráját. De mi lenne,ha megnéznénk a pohár másik felét, a teltet?Ha megvizsgálnánk,hogy a hanyatlás,belenyugvás pusztulás mellett mi az,ami megragadja,megfogja az Olvasót Ágh István verseiben? Nagyon megragad a költőnek a természettel való eleven kapcsolata. Ki tudja,hány állat-és növényfaj neve bukkan fel a versekben. Nyárfa,hiúz,rigó,pulikutya,veréb,cinke,valóságos állat-és növénykavalkád. Ez is a költői program része,az ember és a természet újra-egymásratalálása. Ágh István verseinek ritmizálása némileg eltér a magyar hagyományban megszokottól. A költemények általában rímesek,de a rímelés szabálytalan. A versszakon belül a sorok száma is eltér. A Múltam múltja c. versben így alakul a sorok száma:4-4-3-3-4-8. Ez a váltakozás,ez a látszat-egyenlőtlenség teremt dinamikát,ad lendületet a műnek. A Napvilág című verseskönyvnek kifejezetten rokonsz

Alexandru Ivasiuc: Megvilágosodások

Ki tud valamit a 20. századi román irodalomról? Szerintem a legtöbb magyar Olvasó nemmel válaszolna a kérdésre. Itt az idő, hogy megismerkedjünk egy-két alkotóval! Alexandru Ivasiuc tragikusan rövid életet élt, 44 éves korában halt meg, több évet töltött börtönben, kényszermunkatáborban. Megvilágosodások című könyvének főhőse Paul Achim, Bukarestben dolgozó tudós. Ösztöndíjjal Párizsban kutat. Egy szép napon sétál az utcán, s  rádöbben ,hogy ő valójában nem is tehetséges tudós, csak karrierista. Minden sikerét annak köszönheti, hogy mindig, mindenkor a megfelelő helyen volt. Volt főnökeit mellékvágányra száműzte, ő pedig csak ment, díjak és elismerések övezték útját. Ha így olvassuk ezt a regényt, akkor lélektani regényt olvasunk, és ez jó. Van azonban ennek a történetnek másik olvasata, mondhatnám, politikailag áthallásos olvasata. Eszerint Achim nem más, mint Románia- és egyben a világtörténelem- legrettegettebb kommunista diktátora, Nicolae Ceacescu. Ő aztán karrierista volt, a

Szép Versek, 1981.

A Szép Versek 1981-es kötetében olyan szerzőktől olvashatunk verseket, mint Ágh István, Csoóri Sándor, Fodor András, Zelk Zoltán ( ő pont az ezt megelőző évben, 1980-ban hunyt el), Somlyó György , Nemes Nagy Ágnes ( a Villamosvégállomás című prózaverset is megtalálhatjuk a könyvben), Mezei András, valamint az utolérhetetlen Weöres Sándor ( A bolondok karácsonya, például). Remek irodalmi antológia.