Könyvekről mindenkinek

 Mindannyian emlékszünk dolgokra, és mindannyian felejtünk el dolgokat. Alan Baddeley könyve nemcsak azért hasznos, mert feltárja az emberi emlékezet mélyebb struktúráit, hanem azért is, mert ötleeketet ad mindazoknak, akik saját emlékezet-problémákkal küzdenek, vagy pl. olyan gazdasági ágazatban dolgoznak, ahol az emlékezetnek fontos szerepe van. Az emberi emlékezet című könyv nyelvezete azonban erősen szakmai, elsősorban psszichológusoknak készült.  Az első nehézség már az "emlékezet" szó definíciójánál felmerül. Baddeley szerint úgy közelíthetjük meg legjobban az emlékezet fogalmát, ha olyan betegeket vizsgálunk, akiknek emlékezete teljesen sérül vagy hiányos. Egy negyvenes éveiben járó televíziós műsorvezető példáján ismerhetjük meg az emlékezet ( s annak elvesztése, az amnézia), jelentőségét. Baddeley fiktív kísérletbe fog, emlékezetdobozt készít, majd felteszi a kérdést: mi volna a legfontosabb ,amit ebbe a dobozba beletenne. Melyek azok a kérdések, melyek az emberi eml

 Ez a könyv lényeges, mint nyáron a napfény, télen a hó. Keresztények és nem keresztények számára kötelező olvasmánnyá. John Gray ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megismerteti az Olvasót az istennélküliség filozófiájával, annak eredetével és változataival. Ebben a mondatban már az is benne foglaltatik, hogy Az ateizmus hét formája című könyv kizárólag a filozófiai alapú ateizmussal foglalkozik, a manapság divatos, szimpla szekularizmussal nem.  Mindjárt az első fejezet végén olvashatunk egy érdekes megállapítást:a modern ateizmus a média és a szórakoztatóipar terméke. Ezen nagyon alaposan el lehet ám gondolkodni. Mert az tény, hogy vannak világvégek, melyek úgy látják, hogy a forgalmuk inkább az istennélküliek körében növekszik, ezért aztán csatlakoznak sok olyan kezdeményezéshez, amely a szimpla szekuláris világnézetet támogatja. Ugyanakkor mégsem gondolom, hogy az új ateizmus kizárólag valami szórakoztatóipari formula lenne. Egyrészt nem szórakoztató, másrészt nem egysze

 William James könyve alapvető mű mind a valláspszichológusok, mind a vallásfilozófiával foglalkozók számára. A vallási élmény változatai a 20.század első felében jelent meg, ennek ellenére mai napig releváns és aktuális szakirodalomnak tekinthető. Stílusa egyszerű, mindenki számára érthető, angolszász országok teológiai kurzusain ezért alapozó mű A vallási élmény változatai. William James részletesen foglalkozik az átlagostól eltérő pszichológiai állapotokkal. Kilátástalannak tartja a vallás végleges és frappáns fogalmi meghatározására irányuló küzdelmet. Álláspontja szerint minden ember tudattalanjában ott van az Isten iránti fogékonyság, az egyén életpillanataitól függ az, hogy a tudattalannak eme része mikor élesedik, tüzesedik be, mert voltaképpen ezt jelenti az Isten hívására adott válasz. Megkülönböztet egyszer született és kétszer született embereket: előbbieknél a vallás mintegy magától jön, külső és belső kényszerek nélkül, utóbbiaknál szükség van a a megtérés folyamatára. A

Szilágyi István könyvét szívből ajánlom minden történésznek, történelemtanárnak, politológusnak, közgazdásznak, egyetemi tanárnak, az alábbi okokból: 1. Nagyon keveset tudunk Portugáliáról, pedig nagyon fontos, történelmileg meghatározó országa Európának. Míg az ibériai szomszéd, Spanyolország, nagyobb figyelmet kap, addig a luzitán kistestvér olykor elfelejtődik. 2. Portugália történelme nagyon izgalmas. Szilágyi István nagyon aprólékosan, valóban  csak a tényekre támaszkodva írja meg a Salazar-diktatúra, a Soares-rendszer, majd az egymást követő bal- és jobboldali korámnyok történetét. Nagyon nehéz volt Portugáliának talpraállni a meglehetősen autoriter Salazar-rezsim bukása után. 3. Itt jön, amiért igazán szívből ajánlom A portugál modell című könyvet: ha elolvassuk a gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozó szövegrészeket, rájövünk, hogy olyan, mintha Magyarország történelmét olvasnánk. Portugália példájából Magyarország is tanulhat. És tanulhatna Románia, Bulgária, Horvát

Nagyon keveset tudunk a magyar katonai középrétegnek a 20.századi nagy kataklizmákban betöltött szerepéről. A magyar olvasóközönség- vagy inkább fogalmazzunk úgy: történelmet tanuló diák- nincs tisztában azzal, milyen szerepet játszottak magyar katonatisztek a második világháborúban, valóban németpárti volt-e a Horthy-hadsereg ( már a kifejezés is tendenciózus) nagy része, mi történt a katonákkal a kommunizmus beköszönte után, valóban civilekké lettek-e a századosok, stb. Ezt a tudáshiányt hivatott pótolni Magyarország egyik vezető történészének, Rainer M.Jánosnak könyve, a Századosok. Nagyon adatgazdag, ugyanakkor lelket gyönyörködtetőn olvasmányos mű. Egyéni sorsokon keresztül villantja fel a tragédiákkal terhes magyar történelmet. Megtudhatjuk, milyen családi háttérrel rendelkeztek a könyv főhősei, hogyan végezték iskoláikat, milyen szerepet játszottak a második világháború idején, elkövettek-e háborús bűnöket- mint azt a szocialistának mondott történetírás oly előszeretettel mon

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me

Pedig mi mindent megtettünk... Amint az Szuhay Péter könyvéből kiderül, még azt a kockázatos lépést is meghúzta a kétegyházi önkormányzat, hogy cigány pedellusokat alkalmazott a helyi iskolában ( pedagógiai asszisztens munkakörben), csakhogy ezen munkaerők nem váltak be, egy részük önként lelépett, más részüket el kellett küldeni. És ezzel a röpke ténnyel válik világossá, miért nem lesz itt soha Cigányország: az érintettek nem akarnak beilleszkedni, a magyar többség pedig intoleránssá vált, pontosabban: eleve gyanakvóvá. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ki kezdte a csatát? Azt gondolom, Szuhay Péter témaválasztása már jelzi, mit is gondol erről az író.Annak ellenére igaz ez, hogy Szuhay messze nagyobb látkörűnek bizonyul, mint az ezredforduló jelszó-skandáló liberálisai. Jó könyv ez, bár nem nagyon szeretünk olvasni a cigányokról- talán azért, mert rossz a lelkiismeret. Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy nem tettünk meg mindent az integráció érdekében. Sokan, fől

Everett Ferguson nem kisebb tudományos kalandra vállalkozott, minthogy bemutatja a keresztény vallás történeti- filozófiai előzményeit és hátterét. Vállalkozást komoly és példaadó siker koronázta. A kereszténység bölcsője című könyv kötelező olvasmány kellene, hogy legyen minden történelem és teológia szakos hallgató számára. Az első fejezetekben a politikatörténetről esik szó: megismerhetjük az ókor Kelet, Görögország és Róma történelmét azokból az aspektusokból, melyek a születőben lévő új vallást, a kereszténységet érintették. Részletesen foglalkozik a Szerző Augusztus császárral, aki Jézus születésének idején volt a Római Birodalom uralkodója. A második nagy fejezetben ismerkedünk meg az ókor gazdaságával, társadalmával, a hadsereggel, a nők helyzetével, az ókori irodalommal, színházzal, mivel ezek Ferguson szerint nagyban befolyásolták a keresztény vallás terjedését. A harmadik fejezet foglalkozik a hellenisztikus-római vallásokkal, kultuszokkal, misztériumokkal( részletesen kiem