Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása. David Engels ebben a könyvében kísérletet tesz arra,hogy az összehasonlító történetírói módszer segítségével választ adjon azokra a kérdésekre,melyek mind az ókori római,mind a 21.századi európai közvélemény gondolkodó részét gyötrik. Engels szerint az Európai Unió 21.századi válsága párhuzamba állítható a római köztársaságnak a Kr.e.2-1.században tapasztalható válságával. Szerző-amint az a könyv Bevezetésében olvasható-a 21.századi Európa legnagyobb problémájának azt tartja,hogy a kontinens ideológusai és/vagy politikusai az európai identitás lényegét általános fogalmakban határozták meg. Ezzel éppen a specifikus elemeket ignorálták Európa önmeghatározásából,ugyanakkor vonzóva tették az európai berendezkedést mások,azaz nem-európaiak számára is. Márpedig ki ne akarna demokratikus,békeszerető,toleráns,szabad világban élni?És ki az,aki egy közvéleménykutatás során nemet mondana ezekre a fogalmakra,vagy negatívan

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd

 Alcím:Családi sebek és a gyógyulás útjai. Azok az önismereti könyvek,melyeket eddig olvastunk,voltaképpen önmagunkba zártak. A depresszió,a pánikrohamok és minden egyéb pszichológiai probléma eredetét önmagunkban kellett,hogy keressük. Gyermekkori traumákban, valós időben alig észrevehető,későbbi éveinkben azonban óriási károkat okozó külső ingerekben,sőt,újabban a genetikában. Orvos-Tóth Noémi:Örökölt sors című,bestsellerré lett, rendhagyó és nagyszerű könyve egy teljesen más megközelítéssel ismertet meg bennünket,mégpedig a transzgenerációs szemlélettel. Mert bizony,a dédnagymama többszöri megözvegyülése hatással lehet a mi házasságunkra is. Ha nagyszüleinket az 1950-es években,a kommunista diktatúra idején kitelepítették a Hortobágyra,magyarán:megfosztották vagyonától,elvettek tőlük mindent,amit addig elértek,az oka lehet mostani bizalmatlanságunknak,emberkerülésünknek,mindenféle hivatalos szervvel szembeni gyanakvásunknak. És tovább folytatva a sort:ha szüleink az 1960-as évek sze

 Alice Munro Nobel-díjas kanadai író Egy jóravaló nő szerelme c.kónyvében nyolc kitűnő történettel örvendezteti meg Olvasóit. A történetek "közös nevezője" a hazugság-motívum:a szereplők ilyen vagy olyan okokból,de hazudnak önmaguknak. Egy jóravaló nő szerelme. D.M.Willens optikus autójában hal meg. Az autót kisfiúk csapata találja meg a kisvároshoz közeli tóban. Megismerhetjük a srácok családi körülményeit,életmódjukat,a tipikus amerikai kisvárosi életet. A történet második része Enidről szól,aki idős betegek otthoni ápolásából tartja fenn magát. Egyik nap betege különös vallomást tesz. Jakarta. Az 1970-es évek hippimozgalma tombol. Megismerkedünk a fiatal,helyüket kereső Kenttel,Sonjeval,Kathtel. Pár évtized múlva,már idősen,Kent és Sonje találkozik. A nő elmondja,hogy szerelme Indonéziában,Jakartában halt meg. A mű a hippikorszakot követő csalódásról,kiábrándultságról szól.  A Cortes-sziget c.elbeszélés narrátora egy fiatal nő,aki lelki zsarnok főbérlőt fog ki. Az idős höl

 A Bába Iván-Gyurcsík Iván-Kiss Gy.Csaba szerzőtriász könyve tulajdonképpen válasz egy sokkal korábban,teljesen más történelmi pillanatban keletkezett könyvre. 1986-ban két osztrák szerző,Emil Brix és Erhard Busek megjelentetett egy Projekt Mitteleuropa című könyvet,melyben szinte profetikus előrelátással felvázolták a térség elkövetkező évtizedének történetét. Megírták,hogy felbomlik a Szovjetunió,hogy véget ér a hidegháború,s hogy Közép-Európa országai betagozódnak a nyugati integrációs szervezetekbe. Ez mind bekövetkezett. Csakhogy minden országban másképp. Bába Iván és szerzőtársai éppen azért írták meg a Közép-Európa magyar szemmel c.művet,hogy rámutassanak:a demokratizálódás és intézményes integráció számtalan egyedi jegyet meghagyott az itt élő nemzetek életén,történelmi fejlődésén,kultúráján.Rámutatnak,hogy a nemzet nem a nacionalizusnak,mint politikai eszmének "alkotása",hanem komoly történelmi múlttal,szimbólumrendszerrel,nyelvvel,gazdasági környezettel rendelkező e

 Fülöp Mihály könyve a huszadik század történelmének egyik legellentmondásosabb eseménysorozatába,a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések világába nyújt betekintést. A befejezetlen béke c.könyv azt vizsgálja,hogyan alakult a Külügyminiszterek Tanácsának szerepe,viszonya az egész békerendszerhez,illetve az abban szereplő egyes államokhoz. Milyen koncepciók rajzolódtak ki ennek az igencsak tekintélyes fórumnak munkatársaiban a háború utáni Európa berendezkedéséről. Megtudhatjuk,miféle hatásköri viták játszottak szerepet a szervezet megalakulásakor. Miért különbözött a Foreign Office és a State Department álláspontja a testület szerepéről?Milyen ellentét támadt a három szövetséges nagyhatalom-USA,Szovjetunió,Nagy-Britannia-között Olaszország kérdésében,s ez hogyan hatott ki a kelet-európai rendezésre,amelyet kezdettől fogva áthatott Sztálin és a nyugati vezetők versengése? Miért akarta Sztálin,hogy ismerjék el a román és bolgár kormányokat,s mi köze ennek a magyar szerződésh

 2018-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete konferenciát szervezett. A tanácskozás témája az volt,milyen lépéseket tesznek a kelet-ázsiai államok a környezeti problémák megoldására. A Salát Gergely-Szakáli Máté-Szász Réka szerkesztésében megjelent kitűnő könyv az ezen konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.  Mindenekelőtt nagyon szeretnénk megdícsérni a kötet címválasztását. Érdeklődést keltő,azonkívül remekül kifejezi az ázsiai országok környezetpolitikájának sok esetben felemás,furcsa,olykor kényszerpályán mozgó jellegét.  Hiszen például Kína kényszerpályán van. Xi Jinping kínai vezető elkötelezett ugyan a Zöld Kína,a Gyönyörű Kína kialakításának irányába, csak hát több évtized lemaradását kell ledolgoznia. Ugyanígy kényszerpályán mozog Duterte,a Fülöp-szigetek elnöke is,mivel a szegénység nagy,a környezetszennyező ipar pedig munkahelyeket teremt.  M

 Karina Halle könyve olyan szerelmi történet,amit még férfiak is elolvasnak. Méltán lett bestseller.Merthogy van benne humor,irónia,és annyi szex,amennyit egy efféle történet elbír. De nem több.Ízlésesen ki van mérve. A Nem lennék nélküled fiatal főhősei Linden McGregor,a jóképű pilóta illetve Stephanie Robson,az érzelmes,kissé bizonytalan,csinos fiatal lány. Tetszenek egymásnak,randizgatnak is,de valahogy az az igazi erő,ami a házasság felé vezet,az nem születik meg. De mindketten akarják. Ezért aztán tesznek egy ígéretet,ha úgy tetszik,fogadalmat. Ha 30 éves korukig nem találnak párt,összeházasodnak. A kissé meggondolatlan fogadás után telnek-múlnak az évek,hónapok,egymás után jönnek a szeretők és az udvarlók. Van,aki kedves,jó fej,van,aki pedig végtelenül unszimpatikus,de mindig csak a másik jár a fejükben. Linden és Stephanie nem bírják elfelejteni egymást-egy-egy mondat pedig arra utal,hogy alig várják már a harmincadik születésnapjukat. Aztán váratlan fordulat következik... Számo

 A Szőnyi Szilárd által szerkesztett könyvsorozat Isten fizesse meg!című kötetében keresztény hitű ismert emberek mondják el véleményüket pénzről,gazdagságról,munkáról,vezetésről-olyan dolgokról,melyen az evilági létünk,boldogulásunk alapul.Az alapkérdés az,hogyan egyeztethető össze a keresztény hit az anyagi,üzleti sikerrel. Nagyon érdekes az a sokféle megközelítés,ahogyan ezt a rendkívül összetett problémát a könyvben megszólaltatott ismert személyiségek kezelik. Kezdjük mindjárt Böjte Csaba atyával,akinek Dévai Szent Ferenc Alapítványa több száz árvaházat működtet!Böjte atya szerint a 21.század emberének legnagyobb problémája a túlzott jólét. Sokat fogyasztunk,sokat eszünk,vásárolunk,túl fontos a saját kényelmünk,miközben emberek millióinak semmije sincs. Sok esetben a vagyont használjuk szeretetpótléknak. Hernádi Zsolt az egyházra,mint a"jó"intézményrendszerére hívja fel a figyelmet. Schumiczky András,a keresztény üzletembereket tómörítő ÉrMe egyesület vezetője nagyon fon

 Tovább folytatjuk a magyar szórakoztató irodalom nagy klasszikusának,Rejtő Jenőnek életművét bemutató sorozatunkat. Tovább folytatjuk,egy olyan könyvvel,amely nem éppen,vagy nem csak szórakoztató regény,hanem annál jóval több. Az emberi történelem apokaliptikus értelmezése. A Csontbrigád nem krimi,nem bestseller. Hanem igazi mély,magasszintű szépirodalom. A történet Szudán sivatagi poklában játszódik. Henri Fécamp azért került ide,mert szerelmes volt. Annyira szerelmes volt,hogy nem akarta,hogy szerelme új kapcsolata zátonyra fusson,ezért magára vállalt egy gyilkosságot. (Eddig tipikus Rejtő...). Csakhogy Fécamp hamarosan tudomást szerez a Csontbrigád létezéséről. Ebbe a társaságba a legaljasabbak-az árulók,az ártatlanok,meg mindenféle jöttmentek-kerülnek. Még ez is Rejtő,de már azért...Szóval,Fécamp igazságérzetét bántja a dolog,mármint az,hogy emberek ennyire szenvednek,ráadásul még egy nagyon komoly fej-vagy-írás játékot is elveszít,úgyhogy meg kell szabadítania ezeket az embereket

 Mindannyian emlékszünk még a 20.század végének történelmi tragédiájára,a volt Jugoszlávia területén vívott háborúk sorozatára.Tarjányi Péter és Dosek Rita:A Balkán angyalai című könyve sajátos módon,egy magyar kommandós fiktív történetén keresztül dolgozza fel ezt az eseménysort. A Balkán angyalai egyszerre kalandregény,politikai thriller és fergeteges akciókrimi.  Tom-nevezzük így-a rendőrségnél szolgál,társaival együtt valahogy belekeveredik egy szerb tábornok műkincs-csempészési ügyletébe. Sikerrel elfogják a tetteseket,az akcióban résztvevők megkapják az előléptetést,csakhogy az akkori belügymin iszter nem igazán akarja az akciók folytatását. Elvégre Magyarország nem részese a délszláv háborúnak,diplomáciai bonyodalmakhoz vezetne,ha bármi is kiderülne Tom és társai küldetéséről...Ezért inkább átpasszolják őket a külügynek. Itt hamar felismerik Tom tehetségét,rátermettségét. Egyre komolyabb feladatokat bíznak rá. Eljön aztán a nagy pillanat is. Egy igazán magasrangú külügyi tisztvi

 Christopher Hammond kitűnő könyve az emberi táplálkozás új módját állítja az Olvasó elé. Hammond-Dr.James és Peter D'Adamo kutatásai eredményei alapján azt állítja,hogy a különböző vércsoporttal rendelkező embereknek különböző módon kell táplálkozniuk. A legősibb,0-ás vércsoporthoz tartozó személyeknek előnyben kell részesíteniük a húsételeket. Az A vércsoportúak szervetetének kifejezetten jót tesz a gabonafélékben dús táplálkozás. A B vércsoportúak akkor járnak el leghelyesebben,ha kiegyensúlyozott vegyes táplálkozást folytatnak,míg a legújabban kialakult AB vércsoportú személyek akkor járnak el leghelyesebben,ha halakat,tejtermékeket fogyasztanak és kevés,vagy egyáltalán semmi húst esznek. Hogy miért?Az egyes vércsoportoj megjelenése között több tízezer év telt el. A nullás vércsoport már hatvanezer éve létezett,az AB vércsoport csak 1000-1200 éve jelent meg. Máshoz szokott hozzá az emésztőrendszer.  Van azonban Christopher Hammondnak egy mindenki számára hasznos tanácsa:szénhid

 Jurij Trifonov orosz író Máglyafény című könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Oroszország és a Szovjetunió 20.századi története iránt. Rendhagyó emlékirat ez,hiányos családi iratokból,elbeszélésekből,korabeli sajtóanyagokból írta meg Jurij Trifonov apja,Valentyin Trifonov élettörténetét.  Valentyin és Jevgenyij korán elveszítették édesapjukat. Már tizenévesen bekapcsolódtak a baloldali forradalmi mozgalomba. Az 1900-as évek elején röplapokat terjesztenek,verekednek a rivális csoportok tagjaival,tiszta szívükből gyűlölik a cári rendszert. Többször börtönbe zárják őket,brutális verésekben,kínzásokban van részük,de ez csak fokozza elszántságukat. Az 1905-ös forradalom bukása után szibériai számüzetésbe kerülnek,ahol találkoznak Szverdlovval,Sztálinnal is. Az 1917-es februári politikai változások után ismét Pétervárra kerülnek. Valentyin,az író apja a csendesebb,megfontoltabb,Jevgenyij a hevesebb természetű. A kommunista párt hierarchiájában Valentyin jut magasabbra:a Vörö

 Bónis György doktori értekezésében nem kevesebbre vállalkozott,minthogy feltárja a magyar történelem igen eseménydús periódusának,a késő Árpád-kortól Mohácsig terjedő időszak jogászságának és jogtudományának helyzetét. Az értekezés tézisei 1969-ben könyv alakban is megjelentek,s ezt a könyvet mai napig használják a történész-és jogászképzésben. Az első fejezetből kiderül,mi volt a különbség az európai egyetemi képzés ars dictaminis és ars notaria kurzusai között,s hogy mi a jelentősége Accursius összefoglaló művének. Megtudjuk azt is,hogyan formálta át egy pápai bulla az egyetemeket.Felvetődik a kérdés:a bolognai egyetemtől eredeztethető oktatási szisztéma valóban ennyire éles különbséget tett világi jog és kánonjog között? A második fejezet szól a magyar jogalkotás kezdeteiről,Bónis szerint ez III.Béla uralkodásához kötődik. Szó esik az Itáliában végzett magyar kánonisták 1265 utáni betörésére a politika területére. Szó esik a királyi kancellária szerepéről, a capelláról,mint hiteles

 Agatha Christie egyik legjobb Poirot-története,a klasszikus krimi kedvelői számára letehetetlen könyv. Egy picit kukucskáljunk bele a cselekménybe! Ariadne Oliver,az ismert krimiírónő,egyébként Agatha Christie alteregója,megtisztelő felkérést kap. Sir George Stubbs,az Amerikából hazatért dúsgazdag üzletember felkéri,hogy szokásos kertipartijára rendezzen meg egy bűnűgyi játékot. Különböző nyomokat kell megtalálniuk a játékosoknak,és aki az utolsót is megtalálja,nyer. Csakhogy Mrs.Olivernek rossz előérzete van. Úgy érzi,valóban meg fog halni valaki. Ezért segítségül hívja Hercule Poirot-t. Poirot azonnal rájön,hogy nem egyszerű emberekkel lesz dolga. Sir Stubbsról ordít a nagyképűség és az ízléstelenség,ráadásul nég féltékeny is az építész miatt. Felesége,Hattie Stubbs,kissé gyengeelméjű,hiszterikus. A birtokon lakik a korábbi tulajdonos,Hattie gyámja,Mrs.Folliat,aki folyton az emberi gonoszságról beszél. Aztán van egy képviselő,akinek Sir George pénze kellene a kampányához. A házvezet

 Első pillantásra megdöbbentően hat a könyv címe:azt kérdezhetjük,hogyan kerül egymás mellé a politika és a teológia?És miért teológia a demokrácia?Pedig Nyirkos Tamás könyvéből kiderül,hogy már az 1930-as évek európai és amerikai politikatudósai,elemzői is felfedeztek bizonyos hasonlóságot a politikum és a keresztény vallás között. Pontosabban-s ez Nyirkos Tamás kitűnő könyvének alaptétetele-a modern kor embere egyre kevésbé hisz a keresztény Isten mindenhatóságában és mindenütt-jelenvalóságában. A hite,mint olyan,viszont megmaradt,ezért aztán Isten helyett ember alkotta eszmékben,politikai és társadalmi gyakorlatokban kezdett hinni. Mindez fordítva is igaz:a politika-és társadalomelmélet formálói, az azóta is sokat idézett alapművek szerzői maguk is gyakran használtak vallásos nyelvezetet. Szerző e vonatkozásban kiemeli Alexis de Tocqueville-t és Karl Marxot.  Milyen eszmékről beszélünk itt? A Rousseau-féle népszuverenitás erősen emlékeztet az isteni szuverenitásra. Adam Smith sem vo

 Mindannyian tudjuk,hogy Kelet-Ázsia országai az utóbbi évtizedekben szédületes gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ám kevéssé ismerjük ezen államok kulturális tradícióit,történelmi tapasztalatait. A Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett Kulturális hagyomány a modern Kelet-ázsiai államban című könyv hozzásegít bennünket ahhoz,hogy jobban lássuk a gazdasági fejlődés hátterét,kulturális és történelmi előzményeit illetve hatásait.  Megtudjuk,milyen nemzetépítési koncepciók születtek Kínában,s hogy miért akkora jelentőségű egy Konfuciusz-szobor felállítása Peking legnagyobb terén-majd onnan való gyors eltüntetése. Kissé meglepődhetünk azon,milyen erős még a kínai középosztály körében is a maoista hagyomány,az egyenlőség kultusza.Megismerkedünk a mitologikus Három Császárral és Öt császárral,köztük a híres-neves Tűz Császárával. Eric X.Li tanulmányát elemezve pedig átgondoljuk,hogyan is látja és láttatja saját országát a mai kínai elit. Az a kínai elit,melybe a 21.század els

 Vészterhes történelmi időkről szól a Fülöp Mihály és Vincze Gábor által szerkesztett könyv. A második világháború után a szovjetek által uralt kelet-európai államok elveszítették valódi szuverenitásukat. Magyarország és Románia vitás kérdéseiről-konkrétan Észak-Erdélyről is Sztálin döntött. Minden visszakerült Romániához. Ez feszültségekhez vezetett a két ország között,amint az az 1948-1955.között keletkezett iratokból kiderül.  A párizsi békeszerződést követően Románia az elzárkózás politikáját folytatta Magyarországgal szemben. Vasfüggönyt húzott fel Keleten. A háború alatt kettészakadt családokat mesterségesen szétválasztotta. Nem engedte,hogy az akár a katonai szolgálat okán családjuktól elszakadt férjek találkozzanak feleségeikkel,gyermekeikkel. Nem kaptak az emberek kiutazási illetve beutazási engedélyt. Kuláktalanítás címszó alatt nagyon sok magyar gazdától elvették még a házát is,ezeket általában román szegényparasztok kapták. A külföldi érdekeltségeket államosították,ez sajno

 Akkor most kapaszkodjanak! A sör a legtöbb ember számára egy barnás színű,hűsítő,szomjoltó folyadék. Kovács József természetgyógyász: Gyógyítások sörrel című könyve bebizonyítja,hogy jóval többről van szó. Szerző,komoly tudományos kutatásokra hivatkozva kifejti,hogy a sör bizony rengeteg betegségre jelent gyógyírt.  Mielőtt a gyógymódokat ismertetné Kovács József,részletesen leírja a sörkészítés módját és történetét. Sört már az ókori Közel-Kelet magas civilizációjú államaiban főztek. Magyarországon is népszerű ital volt,a kora újkori Besztercebányán pl.70 sörfőző mester működőtt. Tudta például,hogy ha orvosi zsályából,borsmentából,martilapu levélből főzetet készítünk,és leforrázzuk sörrel,az kitűnő gyógymód felsőlégúti megbetegedések ellen? De használhatjuk a sört -gyógynövényekkel kombinálva-máj és epebetegségek gyógyítására,idegrendszeri problémák kezelésére.Ha úgy érzi,hogy mindennapjaiban túlságosan ideges,feszült,nehezen bírja a stresszhelyzeteket,ebben a könyvben erreva problém

 Tudta-e,Kedves Látogatónk,hogy az a furcsa cselekvéssorozat,amit ma olvasásnak nevezünk,csak a 18.század végén alakult ki?A kultúra történelmének korábbi évszázadaiban az emberek másképpen olvastak. Nem halkan,magukban,hanem hangosan,sokszor közösségben. A költeményeket (ideértve például az ókori görög drámákat is,hiszen versben íródtak azok is!) pedig zenei kísérettel adták elő. (Ezt a szempontot iskolai irodalomoktatásunk gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyja).Dinnyés József,a Daltulajdonos,munkássága tehát sokévszázados hagyományt éleszt újjá. Versek,zenével előadva. A legnagyszerűbb költemények szövegét és kottáját pedig megtaláljuk a Dalaim könyvében.  A Dalaim könyve a magyar költészet csodálatos kincsestára. Istenes költészet,magyarságversek,szerelmi líra,tájleíró költemény,ars poetica-szinte nincs olyan,a magyar költészetben meghonosodott téma, mely ne szerepelne a Dalaim könyvében. A költők nagyrészt kortársaink:nem titkolt célja ennek a könyvnek,hogy megismertesse ol

 Földes György kitűnő könyve arról szól,hogyan reagáltak az MSZMP vezetői és szakértői a magyar gazdaság egyik legnagyobb,a történelmünkben Kádár-korszaknak nevezett évtizedeket meghatározó problémájára:az eladósodásra. Amint az Az eladósodás politikatörténete 1957-1986.című könyvből kiderül,az MSZMP vezetése egyáltalán nem volt közgazdasági dilettánsok csapata. Magyarország vezetői nagyon is tisztában voltak azzal,hová vezet a hitelek tötlesztése hitelből. De nem láttak más megoldást... Merthogy az 1957-et követő néhány évben minden rendben volt. Kádár János és kormánya jelentős külföldi segítséget kapott,ráadásul a világgazdasági folyamatok is kedvezően alakultak. Magyarország vezetése felvázolta az életszínvonal-növekedés politikáját,ebből nem tudtak és nem akartak engedni jottányit sem. Márpedig az 1960-as évektől ehhez gazdasági modernizáció kellett,ehhez pedig dollár kellett. Megindult hazánk eladósodása a Nyugat felé. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus egyik célja éppen az volt

Valljuk be őszintén:Fáy Ferenc neve a magyar átlagolvasó előtt ismeretlen. Pedig Márai Sándor kora legnagyobb költőjének nevezte őt,illik tehát,hogy megismerkedjünk köteteivel. Fáy a Horty-rendszer idején katonatiszt volt,az 1945 utáni kommunista rendszertől kapott börtönt,internálást.  Az ÁVO börtőneiben megkínozzák,a kórházból megszökik. Jugoszlávia,Olaszország,végül Kanada az emigráció rögös útja.Az írást egyszer megtalálják című könyv 1959-ben jelent meg,már Kanadában. Az írást egyszer megtalálják című könyvből egy sok veszedelmet túlélt,érett férfi alkotói portréja bontakozik ki. Nincs felszínes optimizmus,van viszont megpróbáltatásokból fakadó erő,hűség,és elképesztő költői tehetség.  Fáy Ferenc verseinek egyik leggyakoribb témája Istennel való személyes közösség megteremtése,illetve ezen közösség időlegessége,illékonysága. Fáy határozottan elítéli a szertartáskodó vallásosság kultuszát (Virágvasárnap;Vasárnap),valamint az üzleties kereszténykedést,Isten Fia áruvá vagy dísszé lef

 Valamikor az első világháború után,angolszász nyelvterületen,megszületett a nemzetközi kapcsolatok nevű tudomány. Az új diszcíplina művelői arra keresték a választ,hogyan lehetne az államok közötti kapcsolatok fejlesztésével elkerülni egy újabb háborút. Ahogy teltek az évek,évtizedek,a nemzetközi kapcsolatok kutatói új és új vizsgálódási területeket találtak. Egyetemi tanszékek létesültek,doktori programok indultak. A nemzetközi kapcsolatok tudománya terebélyesedett. Ahogy egyre szerteágazóbbá vált,úgy nyilvánvaló lett az,hogy a különböző iskolák,műhelyek más-más elméleti alapokról közelítenek tárgyukhoz. Ezeket az elméleti alapokat foglalja össze Scott Burchill és Andrew Linklater kitűnő könyve,A nemzetközi kapcsolatok elmélete. Egyáltalán:van-e a Nemzetközi Kapcsolatoknak (a tudomány nevét a Szerzők következetesen nagybetűvel írják)elmélete,s ha van,akkor mi szükség rá?Miből kell,hogy kiinduljon egy ilyen elmélet:abból a Hobbes által kimunkált tézisből,miszerint az emberek ahogy van

 Nagyon nehéz,de nemes feladatra vállalkozik az,aki mai tizenéveseknek irodalomtörténetet kíván közvetíteni. Nényei Pál:Az irodalom visszavág című könyvének első kötetében,mely a Léda tojásaitól az Aranyszamárig alcímet viseli,kitűnően megoldotta ezt a feladatot. Ókori irodalomról beszél élményszerűen,humorral telítve,közel hozva a több ezer éve alkotó görög és római alkotókat a mai tizenévesekhez. Szólva a jó tanulókhoz éppúgy,mint a rossz tanulókhoz.  A legfontosabb kérdésben,az irodalomhoz való hozzáállás ügyében Nényei Pál olyan gondolatokat oszt meg velünk,melyeket valamennyi gimnáziumi magyartanárnak meg kellene osztani tanítványaival. Aztán:Megtudhatjuk,miért ne kezeljük le az ősi népek mitologikus gondolkodását,s eltöprenghetünk azon,mi következik a mai racionális kor után. A Bibliát is másképp fogjuk olvasni,ha áttanulmányoztuk a Szerző ide vonatkozó sorait. Igazi utazást teszünk a homéroszi eposzok világába,s megértjük,miért szerepel annyi vak ember a görög irodalmi alkotások

 A világon sokféle diéta létezik:zsírszegény,zsírmentes,cukormentes,húsmentes stb. William Davis:Búza nélkül című könyve azt bizonyítja be,hogy az elhízásnak,a cukorbetegségnek,a zsírmájnak és egyéb,a 21.század emberét alaposan meggyötrő problémának az oka nem más,mint a búza.  Alapvetően nincs gond a búzával-hangsúlyozza Davis-,csakhogy az elmúlt évtizedekben olyan genetikai módosításokat végeztek a növényen,amelyek növelték a terméshozamot (és ezzel nagyrészt megszüntették a harmadik világban az éhínséget),ugyanakkor az emberi egészségre hosszútávon ártalmasaknak bizonyultak. Ezeket az emberre gyakorolt hatásokat viszont sokáig nem vizsgálta senki. Másik nagy problémát abban látja a Szerző,hogy az amerikai lakosság túl sok búzát eszik. A legtöbb nassolnivalóban,desszertben,sörben,panírozott ételben bizony található búza. S legyen bár az a búza teljes kiőrlésű,akkor is árt az egészségnek. Megtudhatjuk a könyvből,miért ártalmas a sok gluténfogyasztás. Képet kapunk arról,miként növeli a