Könyvekről mindenkinek

Billy Graham a huszadik században, az USA-ban, kibontakozó keresztény Nagy Ébredés egyik vezéralakja. Tevékenysége nyomán több százezer bűnös lélek tért meg Istenhez, ismerte fel, melyik az egyetlen igaz út, nyert szabadulást, gyógyulást, bűnbocsánatot. Békesség Istennel című korszakalkotó és - talán nem túlzunk- korszakfordító könyvét azoknak ajánljuk, akik még előtte állnak a Nagy Pillanatnak, hogy befogadják Istent a szívükbe. Azoknak is ajánljuk, akik egyszer már formálisan megkeresztelkedtek, de úgy érzik, hitük nem teljes, valami hiányzik. Azoknak is ajánljuk, akik már hallották Isten szavát, szeretnének is gyülekezetbe járni, de nem tudják, melyikbe. Azoknak is ajánljuk, akik úgy érzik, nem kapták meg a megfelelő tanításokat a keresztény életmódról, vagy éppen megtérésük után visszacsúsztak a bűnbe. Három nagy fejezetből áll a könyv. Az elsőben Billy Graham pontosan vázolja a világ rossz, ördögi erőktől befolyásolt állapotát. A másodikban a kivezető utat mutatja meg: Isten b

Emelie Schepp Post mortem című könyvének az Év Krimije címet is adományozhatnánk, ha lenne ilyen. Nagyon nehéz ma jó és eredeti bűnügyi regényt írni, hiszen a nagy dömpingben már szinte minden potenciális cselekményelemet elkoptattak a Szerzők. Emelie Scheppnek sikerül megtalálni a réseket, azokat a pici kis finomságokat, melyek eredetivé tehetnek egy krimit még a 21. században is. Nem orvos a főhős, hanem mentőápoló. A felügyelő nem antihős,nem részeges, nem akarják kirúgni a rendőrségtől, egyszerűen csak nyomozó, mert ez a munkája, mindemellett azért lelke is van. A bűntett részleteit csak annyira naturalista módon ábrázolja a Szerző, hogy az ne sértse a jóízlést. A cselekményelemek pedig oly módon következnek egymásból, hogy szinte lineáris logikai kapcsolat alakul ki az egyes fejezetek között. Szóval, Emilie Schepp krimije nagyszerű, kellene neki egy kis reklám, mely kiemeli ezt a könyvet az áradatból. Mert ha van könyv, amely megérdemli, hogy elolvassák, hát a Post mortem az. J

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me

A Kaliforniai Egyetem biológiaprofesszora, Jared Diamond, Miért élvezet a szex? című könyvében evolucionista szemszögből mutatja be az emberi szexualitás evolúcióját. Első fejezetében összehasonlítja az állatvilág és az emberi szexuális viselkedéseket és azt állítja, hogy az ember a "legelképesztőbb szexuális viselkedésű állat.". Erre mondja a keresztény egyház, hogy az embert Isten a maga képére teremtette... A második fejezetben a nemek harcát követ nyomon az emberiség történelmében. Erre pedig azt felelné egy keresztény ember, hogy az Atyaság két összetevője a férfi és a nő... A harmadik fejezet arról szól, hogy miért nem fejlődött ki a férfiak tejelválasztása. Erre pedig én, a recenzens mondom:nem érdekel. A negyedik fejezet arról szól, hogy milyen időpontokat választanak az emberek és az állatok az örömszerzésre és gyermeknemzésre és végigkíséri az olvasót a különféle elméleteken amelyek azt vizsgálják, hogy valójában milyen szempontok szerint választanak pá

William H. Calvin: A gondolkodó agy. A szerző a Washington-i Egyetem evolúció-biológus professzora, Intelligencia kutató. Itt máris megállhatunk, hiszen kiencféle intelligencia létezik, kérdés, hogy Calvin melyiket favorizálja. A gondolkodó agy című kötetében a pszichológia, etológia, evolúció-biológia , a nyelvészet és az idegtudományok eredményeit tekinti át. Első fejezetében azt vizsgáljameg, mi is az intelligencia és hogyan használják az emberek. Visszautal a korai elődök 17-19 századi elméleteire is az emberi gondolkodásról. A 2-4 fejezetben a "ráhibázás evolúciójá"-ról beszél és arról, hogy az emberek és az állatvilág  hogyan használja fel céljai érdekében a veleszületett intelligenciáját.  Figyelemre méltó az, hogy a Földtörténeti korszakokban történt klímaváltozások és katasztrófák hogyan befolyásolták az intelligencia és a túlélési képesség fejlődését. Az 5 fejezetben a szintaxisok működését mutatja be a nyelvi készségek fejlődésén keresztül.

Henri Bergson filozófiáját- csakúgy, mint minden más filozófiai rendszert- a 21. század fogyasztói filozófiája alaposan felülírta- igazságtalanul. Az Idő és szabadság című könyv , Dienes Valéria remek előszavát követően, három fejezetre oszlik. Az első fejezet "A lélektani állapotok erősségéről" címet viseli, a második címe " Az eszméleti állapotok sokszorosságáról" címet viseli. A harmadik fejezet címe : Az eszméleti állapotok szerveződéséről. Mindez már sejteti, hogy nem könnyen emészthető szövegről van szó. Arról azért még a nagyon laikus Olvasó is elgondolkodhat, hogy hogyan is működik  remény. Bergson szerit úgy, hogy alapjában véve boldogtalanok vagyunk, ám időről- időre a jövő egyszerre több, egyenértékű és pozitív érzést kiváltó formában vetül elénk. Ezek közül egyet választhatunk, kénytelenek vagyunk elhagyni a többit, ez pedig új ból boldogtalanságot vált ki belőlünk. Körforgás tehát, boldogság és boldogtalanság között- ha ezt elhinnénk, egyetlenegy depre