Könyvekről mindenkinek

 Minden ízében, szavában, mondatában árasztja ez a könyv a szabadságot, az emberiség képzelt ősi, kötöttségektől mentes létállapotát. Jack Kerouac nevét az európai olvasóközönség elsősorban az Úton című kultregényről ismeri, de Kerouac A daharma csavargóiban bebizonyítja, hogy távolról sem egykönyvű szerző. Ez a könyv lehatol az emberi tudat legfényesebb mélységeibe, oda, ahol a társadalmi kötöttségek, mintaképek ,szocializációs modellek már nem képesek lehatolni. Az ember megízleli a nagy magasságokban szökellő kőszáli kecskék és más állatok boldogságát, a hegyek boldogságát, a tulajdonnélküliség boldogságát, a hit boldogságát. Egy rövid spoiler kissé illúzióromboló módon hat, e könyvajánlóban, szokás szerint, mégis ezt tesszük, hiszen mégiscsak regényrő van szó. De ne hagyományos regényre gondoljanak.  A történet az 1950-es években játszódik, színhelye pedig az Amerikai Egyesült Államok. Ray Smith teljesen csóró, de nagyon boldog.Tehervonatokon potyázva utazik Kaliforniába,hogy az eg

Friedrich Nietzschéről nagyjából annyi terjedt el a közgondolkodásban, hogy istenellenes, tradícióellenes, a filozófia nagy forradalmára. Ezekből valami nagyjából igaz is, de pontosabban: Nietzsche saját magának teremtett istent, valamiféle humanista lényt, akit aztán lehet imádni vagy nem imádni, szabad akaratból. Az Igy szólott Zarathustra a nagy filozófus főműve, ebben a kis könyvajánlóban nincs arra mód, hogy részletesen elemezzük a művet, inkább csak a recenzens néhány rövid gondolatát osztja meg.  1. Nietzsche tehát egyértelműen istenellenes, ugyanakkor alapjában nem traszcendencia-ellenes. Egyáltalán nem materialista.Van valamiféle felsőbb hatalom, amiben hisz, szerinte ez a felsőbb hatalom teremti aztán meg a felsőbbrendű embert. Szerintem N. istenfogalma leginkább a modern buddhizmushoz és az ókori kínai konfucionizmushoz áll közel, keverve egy kis középkori eredetű germán mitológiai hagyománnyal. 2. Nietzsche tagadja a keresztény értelemben vett Isten létezését, ugyanakkor ta

 A Szántai Zsolt által fordított,átdolgozott és összeállított könyvből az emberi élet-persze,nemcsak a földi,evilági élet-igazságait ismerjük meg rövid történetek,példázatok által. Találkozunk a királlyal,akinek nem kevesebb,mint 16 lidérces álma volt,köztük olyan,mint pl. egy sakál levizel egy értékes tárgyat,vagy éppen kígyót esznek az éhes békák. Megismerkedünk az oroszlánnal,aki rajongásig szeretett egy őzet. Feltehetjük magunknak a kérdést:vajon miért nem tér ki a kopasz ember a felé repülő kókuszdiók elől? Vajon szabad-e felvenni a szerzetesek közé állapotos asszonyt?  Hogy a korrupció már az ősi Távol-Keleten sem volt ismeretlen,arról számtalan buddhista tanmese tesz tanúbizonyságot. Az egyik történetben a kormányzó rablókkal szövetkezik. A másikban két testvér fordul egymás ellen. A buddhizmus éppúgy benne élt kora valóságában,mint ahogy tette ezt az összes világvallás.  Minden történet végén ott olvasható egyetlen mondatban a tanulság. Rövid,egyszerű igazságok. De sok esetben

A Theologische Akademie című keresztény könyvsorozat 11. kötete Frankfurtban jelent meg, 1974-ben, Johannes Beutler és Otto Semelroth szerkesztésében, természetesen német nyelven. A könyvben közölt tanulmányok olyan, ma is aktuális kérdéseket boncolgatnak, mint: A világiasság térhódítása- és mit tehet ez ellen az egyház? Hogyan viszonyuljon a kereszténység az iszlámhoz, a hinduizmushoz, a buddhizmushoz? Hogyan tartsa meg az egyház maga testében a megkeresztelkedett világiakat? Miért mondanak nemet a fiatalok a kereszténységre? Miért vonzódnak a fiatalok a keleti vallások és filozófiák iránt? Létezik-e ökumenikus egyház? Egyszóval, arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol a kereszténység helye a világban. Azt gondolom erről, mint újjászületett, hívő keresztény, hogy napjainkban- és már a könyv megjelenése idején is- annyiféle eszmével, valódi- és álfilozófiával bombázzák az embereket, hogy érthető az, ha egy világi ember kíváncsi erre vagy arra, szeretné kipróbálni ezt vagy

Nagyon szép és minden könyvbarát számára alapmű az Akadémiai lexikonok sorozatban megjelent Világvallások lexikona. Eredetileg angol műről van szó, John bowker, Adrian Abbots és mások szerkesztésében megjelent könyv, melyet remek szakemberek ültettek át magyarra, magyar vonatkozású szócikkekkel. A könyv szerzői azt a nem kis célt tűzték maguk elé, hogy az Olvasó képet kapjon a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus történetről, alapvető vallási tanairól, a fontosabb történeti személyiségekről, iskolákról, irányzatokról, illetve arról, hogy a vallások a történelem folyamán hogyan viszonyultak a kultúrához, gazdasághoz. A cél alapvetően megvalósult. Ha például szeretnék valamit megtudni a buddhizmusról, kaphatok egyfajta rövid összefoglalást is, de ha bővebben érdekel a téma, a buddhista iskolák külön címszavakban szerepelnek, Buddha élete úgyszintén. A kereszténységgel kapcsolatban nagyon jól sikerült a Jézusról szóló szócikk, Pálról is nagyon informatívan