Könyvekről mindenkinek

 Christian Jarrett és Jonathan Ginsburg nem kevesebbre vállalkoztak Pszichológia.Kalandozások az elme birodalmában című könyvükben, minthogy átfogó bevezetőt nyújtanak érdeklődők számára erről a rendkívül összetett, széles spektrumú, mégis nagyon szép tudományba. Vállalkozásukat siker koronázta:a könyvet nyugodtan ajánlhatjuk bárkinek, akik szeretnének többet megtudni az emberi elméről, viselkedésről, szociális kapcsolatokról. Az alábbi, igen rövid és méltatlanul színvonaltalan könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék tenni ehhez az igencsak kitűnő könyvhöz.  A Bevezetőből megtudhatjuk, milyen ágai is vannak ennek a nagyszerű tudománynak. Az alábbi rész-diszciplinákat különböztetik meg a Szerzők: - szociálpszichológia -fejlődéspszichológia - kognitív pszichológia - kognitív neuropszichológia -öszehasonlító pszichológia -személyiségpszichológia - mentális betegségek pszichológiája - biopszichológia -munkapszichológia - egészségpszichológia Újabb területekként pedig: - parapszichológi

 Dickens legjobb könyveiből azt szokhattuk meg, hogy van egy rendkívül szimpatikus, de szegény, kisemmizett figura, akit az élet próbára tesz. De az illető hős ( aki okos, bátor és képes más embereket is megnyerni saját felemelkedése ügyének) legyőzi ezeket az akadályokat, és beemelkedik a viktoriánus középpolgárság nem éppen tökéletes, de azért szép és kényelmes világába. A Szép remények című, a hazánkban alkalmazott világirodalmi kánonban sajnos keveset emlegetett mű némileg más. Dickens ebben a regényben azt vizsgálja, hogyan hat a hirtelen jött siker, a mindennapi életben elért győzelmek sorozata az amúgy vereségekhez, kudarcokhoz szokott személyiségre. A főhős, Pip, ugyanúgy árva, és kitaszított, mint pl. Copperfield Dávid vagy Twist Oliver. Csakhogy Pipnek akad egy ismeretlen jótevője ( személye a regény végéig titok marad és penetránsan izgatja az Olvasó fantáziáját, olyan az egész, mint egy fordított krimi, csak itt éppen nem a gonoszt, hanem a jót keressük), aki kihúzza őt a c

 Mindannyian tudjuk,hogy Kelet-Ázsia országai az utóbbi évtizedekben szédületes gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ám kevéssé ismerjük ezen államok kulturális tradícióit,történelmi tapasztalatait. A Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett Kulturális hagyomány a modern Kelet-ázsiai államban című könyv hozzásegít bennünket ahhoz,hogy jobban lássuk a gazdasági fejlődés hátterét,kulturális és történelmi előzményeit illetve hatásait.  Megtudjuk,milyen nemzetépítési koncepciók születtek Kínában,s hogy miért akkora jelentőségű egy Konfuciusz-szobor felállítása Peking legnagyobb terén-majd onnan való gyors eltüntetése. Kissé meglepődhetünk azon,milyen erős még a kínai középosztály körében is a maoista hagyomány,az egyenlőség kultusza.Megismerkedünk a mitologikus Három Császárral és Öt császárral,köztük a híres-neves Tűz Császárával. Eric X.Li tanulmányát elemezve pedig átgondoljuk,hogyan is látja és láttatja saját országát a mai kínai elit. Az a kínai elit,melybe a 21.század els