Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Idő és felelősség- a Hosszú Most órája Stewart Brand kitűnő könyve arra próbálja rábeszélni a Tisztelt Olvasókat, hogy gondolkodjon felelősen, a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartva. Az Amíg világ a világ voltaképpen az időről mint olyanról szól, pontosabban arról: hogyan is szemlélehetjük mi, 21.századi emberek az időt. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilert szeretnék írni erről a tudományos-ismeretterjesztő bestsellerről, inkább egy-két gondolattal szeretném gazdagítani a mű értelmezését. Ezen gondolatok természetesen csak vélemények, melyekkel lehet vitázni. Mint ahogy magával a könyvvel is. 1. A kétféle idő. Az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg. A Kairosz volt a pillanatnyi, tűnékeny idő, emberéletnyi idő, valamilyen terv megvalósításának ideje. A kronosz volt az örök idő, az isteni idő, mely kedélyes nagyvonalúsággal tekintett mindenre, ami födi, anyagi, halandó. Ez a kétféle idő érvényesült az ókori görög és római időszemléletben. Csakhogy volt

 Kristó Gyula és Makk Ferenc a hazai középkorkutatás meghatározó alakjai voltak. A történész szakma  eléggé változatosan ítéli meg munkásságukat. Az viszont letegadhatatlan, hogy generációk magyar történelmi tudását és ízlését formálták műveikkel. A kilencedik és tizedik század története a Magyar Századok könyvsorozatban jelent meg. E munkának éppúgy vannak erényei, mint hibái, ezeket gyűjtöttem csokorba, hogy ezáltal is kedvet csináljak a könyv elolvasásához.  1. A magyar őstörténetről, honfoglalásról számtalan elmélet látott napvilágot. Az rendben is volna, hogy egy tudós-páros elkötelezi magát az egyik elmélet mellett ( nevezetesen: a Kristó-Makk történészduó a finnugor elméletet látja bizonyítottnak), de azt azért illik megemlíteni, hogy más elméletek is vannak, és ezek nem mindegyike sorolható az áltudomány kategóriába. 2.Hiányoltam a könyv elejéről- végéről a köszönetnyilvánításokat. Elvégre egy ilyesfajta munka létrehozása nem kizárólag két ember érdeme.  3. Az adott elméleten b

 Roland Barthes, neves francia irodalom- és társadalomtudós A szöveg öröme című kötetében az 1970-es-1980-as években megjelent, azóta a tudományág klasszikusává nemesülő tanulmányait gyújtötte össze. Barthes az irodalom olyan alapköveivel foglalkozik, mint a mondat, a szó, a beszéd, az olvasás, és még sok más. E rövid könyvajánlóban fel-felcsillantunk valamit a Barthes-i ragyogásból, hogy elmélyülésre, és életünk princípiumait kitevő dolgokon való gondolkodára csábítsuk.  Barthes szerint az irodalmi nyelv és a beszéd abban különbözik egymástól, hogy az előbbi formába öntött, a beszéd pedig szabad. Az irodalom a 18.századig rendkívül normatív volt, igen merev szabályok között mozgott, a 19századtól kezdve ( Barthes Flaubertől számítja a francia irodalom eme nyelvi fordulatát, hozzátennénk, hogy természetesen minden európai irodalomban megvannak azok a Szerzők, akik átbillentették a mérleg nyelvét.A magyar irodalomban például Mikszáth vagy Gárdonyi töltötte be ezt a szerepet.).Miután az

 Hidakat építeni a legnehezebb. Ha belegondolunk, a híd az ember által leginkább igénybe vett építészeti alkotás. Medved Gábor könyvéből megismerhetjük a hídépítés történetét, s mintegy saját élményként élhetjük át a világ nagy hídjain való barangolást. Nem puszta infirmációtömeg, hanem a téma szeretetétől átitatott kalauz:ez Medved Gábor alkotása, a Történetek a világ hídjairól.  Megismerkedhetünk a természet csodáival, azokkal a kidőlt eukaliptusztözsekkel, több száz millió éves sziklaivekkel, melyek mind a mai napig alapul szolgálnak a hidak tervezői számára ( csak Utah államban több tucat, akár nyolcvan méteres támaszközű természetes sziklahíd található). Megtudhatjuk, hogyan készítette az ember az első függőhidakat a Déli-Himalájában illetve a dél-amerikai Andokban. Látjuk a japán Gassho híd nevű, különleges építményt. Ellátogatunk az ókori Egyiptomba, ahol már Imhotep, Dzsószer fáraó legendás építésze iején alkalmazták a kő kiváltógerendákat. Medved Gábor szerint a modern hídépít

 Mindannyian emlékszünk dolgokra, és mindannyian felejtünk el dolgokat. Alan Baddeley könyve nemcsak azért hasznos, mert feltárja az emberi emlékezet mélyebb struktúráit, hanem azért is, mert ötleeketet ad mindazoknak, akik saját emlékezet-problémákkal küzdenek, vagy pl. olyan gazdasági ágazatban dolgoznak, ahol az emlékezetnek fontos szerepe van. Az emberi emlékezet című könyv nyelvezete azonban erősen szakmai, elsősorban psszichológusoknak készült.  Az első nehézség már az "emlékezet" szó definíciójánál felmerül. Baddeley szerint úgy közelíthetjük meg legjobban az emlékezet fogalmát, ha olyan betegeket vizsgálunk, akiknek emlékezete teljesen sérül vagy hiányos. Egy negyvenes éveiben járó televíziós műsorvezető példáján ismerhetjük meg az emlékezet ( s annak elvesztése, az amnézia), jelentőségét. Baddeley fiktív kísérletbe fog, emlékezetdobozt készít, majd felteszi a kérdést: mi volna a legfontosabb ,amit ebbe a dobozba beletenne. Melyek azok a kérdések, melyek az emberi eml

 Christopher Hammond kitűnő könyve az emberi táplálkozás új módját állítja az Olvasó elé. Hammond-Dr.James és Peter D'Adamo kutatásai eredményei alapján azt állítja,hogy a különböző vércsoporttal rendelkező embereknek különböző módon kell táplálkozniuk. A legősibb,0-ás vércsoporthoz tartozó személyeknek előnyben kell részesíteniük a húsételeket. Az A vércsoportúak szervetetének kifejezetten jót tesz a gabonafélékben dús táplálkozás. A B vércsoportúak akkor járnak el leghelyesebben,ha kiegyensúlyozott vegyes táplálkozást folytatnak,míg a legújabban kialakult AB vércsoportú személyek akkor járnak el leghelyesebben,ha halakat,tejtermékeket fogyasztanak és kevés,vagy egyáltalán semmi húst esznek. Hogy miért?Az egyes vércsoportoj megjelenése között több tízezer év telt el. A nullás vércsoport már hatvanezer éve létezett,az AB vércsoport csak 1000-1200 éve jelent meg. Máshoz szokott hozzá az emésztőrendszer.  Van azonban Christopher Hammondnak egy mindenki számára hasznos tanácsa:szénhid

A Fried István által szerkesztett tanulmánykötet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének munkája. Az itt dolgozó kutatók tanulmányai tematikailag a kortárs magyar irodalom szinte teljes spektrumát átfogják. Itt van mindenki, aki számít: a veterán Tandori Dezső, a Nobel-díjas Kertész Imre, a költészetéről és drámáiról is ismertté vált Térey János, Garaczi László, Marno János, akinek lírája oly hevesen áll ellen az intellektuális értelmezési kísérleteknek, Kukorelly Endre, Orbán János Dénes és a mára élő legendává, generációk kedvencévé vált Varró Dániel. Számomra ez a szerény megjelenésű, de tartalmilag annál értékesebb könyv azt bizonyítja, hogy van magyar irodalom. Nemcsak atomjaira hullott alkotó-egyedek készítenek verseket, regényeket, hanem van egy huszonöt-harminc fős elitcsapat, akinek nyomtatott neve még mindig érték. Ha száz év múlva meg fogják írni a 21.századi magyar literatúra történetét, lesz miből válogatni. És e

Szabó Magda huszadik századi milliőben bonyolódó lélektani regénye a magyar prózairodalom igazi állócsillaga. A történet egy családról szól, ahol is a szülők is élik a maguk életét, meg az immár felnőtt lány is éli a maga életét. Iza, a lány, modern, sikeres ,míg a szülők tradicionális világszemléletűek. Az apa rákos beteg lesz, néhány hónap méltósággal viselt szenvedés után meghal. A lány tovább akar lépni, de az anyát fogságban tartja a múlt: nem tud, nem is akar elszakadni szeretett férje emlékétől. Azért Pilátus a könyv címe, mert azokról az emberekről és azoknak az embereknek szól, akik felismerték az igazságot, és mégis a hamis utat járják. Első megjelenése idején hatalmas visszhangot váltott ki a könyv, mert a legtöbb Olvasó azt a kérdést tette fel magának: kinek van itt igaza? Holott, ha mélyebben olvastak és gondolkodtak volna, eljutottak volna Szabó Magda igazságáig. Hogy itt, Magyarországon, mindig, mindenkinek igaza van. Hogy itt, Magyarországon, soha, senkinek nem lehet

Idegen nyelveket ismerni fontos- lenne. Még a legtapasztaltabb nyelvtanárral vagy tolmáccsal is megesik, hogy beáll nála a rövidzárlat, és elfelejt olyan alapvető szót, mint pl. futni. A Nyelvi gyorssegély című könyv ezekben a szituációkba nyújt segítséget. A több, mint 3900 szót tartalmazó kötet ajátos szótár. Nem tartalmaz részletes leírásokat, rendhagyó alakokat,példamondatokat, csak magát a szót, azt viszont négy nyelven: magyarul, angolul, németül, franciául. Azért is jó ez, mert bárkivel előfordulhat, hogy Németországban dolgozik, és angolul szólítják meg. A német nyelvi közeg miatt egyszerűen elfelejt angolul- pedig otthon, az iskolában még tudott... Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, aki bármilyen szinten nyelveket tanul vagy oktat. Hasznos, nélkülözhetetlen segédkönyv az Európában történő tájékozódáshoz. Az viszont nem tetszik, hogy nem tüntetnek fel szerzőt. Mert, akárhogy is nézzük, minden könyvet megír valaki.... (Könyvmíves Könyvkiadó Kft, 2001.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx