Könyvekről mindenkinek

 Tasi József könyve új, eddig még fel nem használt dokumentumok alapján is vizsgálja meg József Attila költészetének néhány aspektusát illetve életrajzának az irodalomtörténet által eddig nem kellő alapossággal kutatott kérdését. Leginkább irodalommal hivatásszerűen foglalkozók, egyetemi oktatók és hallgatók,magyartanárok számára ajánljuk ezt a könyvet. Néhány, számomra fontosnak tartott tényt, adalékot emelnék ki a könyvből, remélhetőleg rávezetvén ezzel a Kedves Látogatót a könyv alapos áttunulmányozására.  Tasi József könyvének bevezető-címadó tanulmánya részletesen, címekre lebontva elemzi József Attila könyvtárát. Számomra már elsőre feltűnt, milyen kevés ebben a könyvtárban a valódi történetírói munka. Míg rengeteg marxista könyvet találunk az olvasmányok között, igazi történetírói munkát alig. Ez valahol elővetíti- megmagyarázza József Attila társadalomról való gondolkodásának egyoldalúságát. Akad a könyvtárban Max Weber, aztán egy Magyarország 1927. évi parával és kereskedelmév

 Alcím:A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. Különös könyv ez. Nagyon szeretem,amikor költők értelmezik más költők verseit. Petri György és beszélgetőtársai arra vállalkoztak,hogy beszélgetve elemzik újra a magyar költészet legnagyobb politikai verseit. Ezek az elemző-beszélgetések alkotják A szabadság hagyománya című könyv gerincét. Előtte azonban három kitűnő irodalmár,Keresztury Tibor,Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor beszélgetnek Petri György közéleti költészetéről. A diskurzus végső summázata az lehet,hogy Petri költészetében igen nagy súlyt kap a politika,mégsem közelíthető meg az életmű ebből az irányból. Petri mindig is elutasította,hogy értelmiségi véleményvezér legyen. Ő elmondta a saját meglátását társadalmi,közéleti kérdésekről,de nem igyekezett ebben a témában tanítóvá válni. Nem gyűjtött követőket. A Petri által értelmezett versek-sőt,nyugodtan lehet az "újraértelmezett"szót használni-esetében,mintegy el

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe