Könyvekről mindenkinek

 Kézenfekvő lenne, ha úgy kezdenénk ezt a könyvajánlót:"Grecsó Krisztián népiség-értelmezése..."de esetünkben ez nem lenne helyes. A Valami népi ugyanis pont arról szól, hogy ebben a furcsa világban, amit irodalomnak hívnak, nincs külön " népi", "népies" meg "urbánus", hanem ebben az országban egyféle nép van, amely áll tízmillió különös-különleges emberből. És ez az ország valójában világok együttese, mely áll falusi patakpartokból, titkokat őrző temetőkből, kontrollálatlan gyerekekkel teli iskolákból, égető érzést okozó onkológiából. Közös a sorsunk, s mint ahogy G.K. "nagytudású elbeszélő" is tudja, vannak találkozási pontok. Bizony vannak.  Novellás- és elbeszéléskötetek ajánlóját úgy szoktuk írni, hogy néhány remekművet kiemelünk a sokból. A Valami népi esetében ez nem biztos, hogy üdvözítő módszer, mert a történetek összefüggnek, előfordul, hogy egymás utáni novellák valójában összefüggő történetet alkotnak, illetve olyanra is aka

 A Tótékat annyian magyarázták már félre,hogy néhány alapvetést muszáj tenni ezzel a nagyszerű Örkény-darabbal kapcsolatosan.  A legfontosabb talán az,hogy a Tóték nem egyéni,nem személyes dráma. Örkény István tragikomédiája történelmi példázat,a magyar nép múltja és jelene egy groteszk történetben elbeszélve. Más írók patetikus hangvételű sorstragédiákat alkottak,addig Örkény görbe tükröt tart történelmünk elé,amelyben,hogy,hogy nem,de felismerhetjük önmagunkat. Második világháború?Lehetne az első is,de lehetne a Rákosi-korszak is. Utóbbi esetben az őrnagy lenne Rákosi Mátyás alteregója. Üldözési mániája van,nem bírja,ha áznéznek a válla felett. Kis termetű.Paranoiásan félti egészséget. Nagy munkabírású,élvezi a gépies,sehová sem vezető,nagyüzemies munkát,s másoktól is elvárja,hogy élvezzék azt.Mindemellett kitűnő manipulátor:azt állítja,Tóték hívták meg őt.  Kihasználja vendéglátóit,akárcsak a kommunista diktátor a saját népét. Feltétlen azonosulást kíván saját értékeivel,még azt sem

 Darvas József a 20.század baloldali népi íróinak egyike volt. Nagyon komoly szerepet játszott az irodalmi életben,volt a Magyar Írószövetség elnöke is. Irodalomtörténeti helyéről,megítéléséről még jó darabig folytatódik a polémia. Részeg eső című műve először regény alakban jelent meg,de annyira erősek a benne szereplő jellemek,és a mű belső témája is annyira közérdeklődésre tartott számot,hogy megkérték:készítse el a színpadi változatot. Darvas meg is tette ezt,úgyhogy a Részeg eső leginkább színmű formájában vált ismertté,később aztán megjelent a Mai magyar drámák c.könyvben is.  A színmű egy barátság alakulásán keresztül mutatja be a huszadik század sorsfordító történelmi eseményeit. Szóláth Béla és Balla Géza egy Völgyes nevű községből származnak,a darab Balla Géza temetésével kezdődik,aki öngyilkos lesz. Emlékeken keresztül tudjuk meg,milyen események és lelki folyamatok vezettek idáig. A második világháború idején Szóláth és Balla együtt küzdenek a németek ellen,a hátország elle

 Vészterhes történelmi időkről szól a Fülöp Mihály és Vincze Gábor által szerkesztett könyv. A második világháború után a szovjetek által uralt kelet-európai államok elveszítették valódi szuverenitásukat. Magyarország és Románia vitás kérdéseiről-konkrétan Észak-Erdélyről is Sztálin döntött. Minden visszakerült Romániához. Ez feszültségekhez vezetett a két ország között,amint az az 1948-1955.között keletkezett iratokból kiderül.  A párizsi békeszerződést követően Románia az elzárkózás politikáját folytatta Magyarországgal szemben. Vasfüggönyt húzott fel Keleten. A háború alatt kettészakadt családokat mesterségesen szétválasztotta. Nem engedte,hogy az akár a katonai szolgálat okán családjuktól elszakadt férjek találkozzanak feleségeikkel,gyermekeikkel. Nem kaptak az emberek kiutazási illetve beutazási engedélyt. Kuláktalanítás címszó alatt nagyon sok magyar gazdától elvették még a házát is,ezeket általában román szegényparasztok kapták. A külföldi érdekeltségeket államosították,ez sajno

 A Társadalmi Szemle című folyóirat 1982-83-ban cikksorozatot közölt a 20.század szerintük legfontosabb magyar politikusainak életéről, pályájáról. Ezt a cikksorozatot adta ki könyvben 1984-ben a Kossuth Könyvkiadó, Sánta Ilona szerkesztésében. Milyen is ez a könyv, milyen is volt az a kor, amelyben megjelent? 1984:még tart a kommunizmus, még nincs peresztrojka, nincs glaznoszty, de azért a levegő már kicsit tisztul, a szellemi és képletes bilincsek oldódnak. A Politikuspályák alapvetően marxista szemléletű mű, éppen ezért minden rosszat, ami történt Magyarországgal, vagy a fasizmusnak, vagy a marxizmus eltorzulásának tudnak be. Rákosi Mátyás éppenúgy eltorzult marxista- érdemeinek elismerése mellett- mint Révai József, akinek nem szólnak a kultúrpolitikában felvillantott rendcsináló politikájáról, szólnak viszont arról a fantasztikus elméleti munkáról, amit Adyval, József Attilával kapcsolatban kifejtett, illetve ódákat zeng Szerző a népfrontpolitikáról, melynek érdekében Révai annyir

Kitűnő magyar történelmi összefoglalást alkotott Gergely Jenő, pedig nehéz dolga volt. Erősen kellett szelektálnia a nevek,évszámok,adatok közül. Ha valaki összefoglalót készít a 20.század magyar történelméről, az a legfontosabb kérdés, mit hagyjon ki. Márpedig a Magyarország a századfordulótól az ezredfordulóig című könyvben minden lényeges dolog benne van. Hiteles és reális képet kapunk a dualizmus társadalmi viszonyairól éppúgy, mint a magyar baloldalnak a Horthy-korszakban betöltött szerepéről. Prohászka Ottokár portréja éppúgy reális, mint Horthy Miklós vagy Imrédy Béla bemutatása .Nagyon jó érzékkel mutat rá a Szerző, a felmentés szándéka nélkül,Rákosi Mátyás torzult lelkivilágára. Kádár János személyiségét is találóan jellemzi. Egyszóval:remek összefoglaló munka ez, mely kiindulópontját képezheti további kutatásoknak.

Izsák Lajos professzor könyvében nem kisebbre vállalkozott, minthogy összefoglalja Magyarország 1944 és 1990.közötti történelmét. A téma hatalmas, a rendszerváltások közötti időszakról hatalmas forrásanyag és történeti irodalom ( jobb-rosszabb minőségben) halmozódott fel. Nehéz 200 oldalban összefoglalni a témát- de Izsák Lajos sikerrel vette az akadályt. A könyv szakmailag legérdekesebb része kétségtelenül a szovjet megszállást és a koalíciós időket bemutató fejezet. Megtudhatjuk, milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a második világháborúban, hogyan alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, milyen gyakorlat szerint delegáltak képviselőket a pártok, s hogy milyen szerepet játszott hazánk 1945 utáni történetében a SZEB. Portrészerűen megismerkedünk a főbb történelmi alakokkal ( Teleki Géza, Dálnoki Miklós Béla, Vorosilov, Kovács Béla, Nagy Ferenc, az MKP vezető négyesfogata), s alapos leírást olvashatunk a pártok egymás közti vitájáról- különösen az a pont fájó, ami a Kereszt

Jómagam őszintén tisztelek mindenkit, aki tudományos kutatással foglalkozik. Nehéz dió. Ahhoz azonban, hogy valaki sikerrel is művelje ezt a nehéz szakmát, kell egy objektív látásmód. A kutatónak el kell tudni helyezni a részt az egészben. Ez Arday Gézának most nem sikerült, véleményem szerint. Cs.Szabó László nem volt sem népi, sem urbánus, ő pontosan azt akarta, hogy szellemi életünk emelkedjen felül a szekértábor-szemléleten. De nem ez a legnagyobb hiba. Az a legnagyobb hiba, hogy olyan tárgyi tévedések vannak a könyvben, melyeket egy jobb képességű középiskolás is észrevesz. Például: Gömbös Gyula kormánya 1932-1936.között volt hivatalban. Miért kellett szembeállítani Márait és Illyést? Azt még elfogadom, hogy két külön entitás és ezzel együtt két különböző magatartásforma jelenik meg személyükben. De nehogy már az legyen a normális, ha valaki emigrál!! Az emigráció egy történelmi tragédia, egyéni választás. Csak keveseknek adatik meg. Akkor mindenki, aki itthon alkotott a Ráko

A Csengőfrász az eddigi legtökéletesebb magyar történelmi- politikai krimi. Cserhalmi Dániel könyvének főhőse Szabados hadnagy, a Rákosi- korszak rettegett terrorszervezetének, az ÁVH-nak kegyetlen munkatársa. Szabados részt vesz emberek megkínzásában, sőt, talán még szakszerűbben is kínozza a gyanúsítottakat, mint kollégái. Csakhogy valamit érez. Rendszeres rosszullét kínozza, hányingere van, szédül, rosszul lesz az utcán, kihallgatás közben. Amikor úgy érzi, nincs más megoldás, meglátogat egy pszichológust. Ez azért olyan nagy dolog, mert a Rákosi- rendszerben a pszichológiát megtűrt tudományként kezelték, párttagoknak pedig tiltották. Mindeközben összeesküvés zajlik a háttérben. Az ÁVH-n belül újra és újra felerősödnek a pozícióharcok, emiatt mindegyik osztály igyekszik minél nagyobb és átfogóbb rendszerellenes összeesküvéseket leleplezni. Ezek minden alkalommal koncepciós perek. Csakhogy egy szép napon egy besúgó jelentkezik az Andrássy út 60-ban. Két férfi beszélgetést hallgatta

A 20.századi történelem fordulatai alaposan megviselték a magyarországi történelmi egyházak papságát. A német megszállás után a nyilasok tartották őket kommunistáknak, a második világháborút követő rendszerváltás után pedig a kommunisták tartották őket fasisztáknak. A haátorn túl működő magyar lelkészek sorsa ennél s nehezebb volt, mert az ideológiai üldözés mellett ők még etnikai alapon is üldöztettek. Hetényi Varga Károly: papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c- könyvének III. kötete azokkal a papokkal foglalkozik, Akik Eger, Kassa, Rozsnyó, Szatmár, Szepes, Nagyszombat, Besztercebánya, Nyitra egyházmegyékben teljesítettek szolgálatot az 1940-es években. Szinte mindegyiküket a szovjet hatóságok hurcolták el, nagyon sokan közülük megjárták Szibériát, hogy aztán Magyarországon az ÁVH könyörtelen terrorgépezetének fogságába kerüljenek. Elképesztő dolgokon mentek keresztül, mi, 21. századi olvasók azon töprengünk: hogyan bírták ki? Mi vajon kibírnánk-e? Sok esetben

Nagyon keveset tudunk a magyar katonai középrétegnek a 20.századi nagy kataklizmákban betöltött szerepéről. A magyar olvasóközönség- vagy inkább fogalmazzunk úgy: történelmet tanuló diák- nincs tisztában azzal, milyen szerepet játszottak magyar katonatisztek a második világháborúban, valóban németpárti volt-e a Horthy-hadsereg ( már a kifejezés is tendenciózus) nagy része, mi történt a katonákkal a kommunizmus beköszönte után, valóban civilekké lettek-e a századosok, stb. Ezt a tudáshiányt hivatott pótolni Magyarország egyik vezető történészének, Rainer M.Jánosnak könyve, a Századosok. Nagyon adatgazdag, ugyanakkor lelket gyönyörködtetőn olvasmányos mű. Egyéni sorsokon keresztül villantja fel a tragédiákkal terhes magyar történelmet. Megtudhatjuk, milyen családi háttérrel rendelkeztek a könyv főhősei, hogyan végezték iskoláikat, milyen szerepet játszottak a második világháború idején, elkövettek-e háborús bűnöket- mint azt a szocialistának mondott történetírás oly előszeretettel mon