Könyvekről mindenkinek

 Ian Kershaw napjaink egyik legismertebb történésze, könyvein generációk ismerték meg a modern kori történelmet. Európa globális története című, monumentális munkája nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megírja Európa 1950-2017. közötti történetét úgy,hogy egyszerre tekinti a belső folyamatokat és Európának a világban elfoglalt helyét. Nagyon nehéz vállalkozás ez, de alapvetően- azt gondolom- sikerült. Korrekt történelmet ad az olvasóközönségnek, ugyanakkor további gondolkodásra, kutatásra inspirál. Néhány részlet- vagy annak tűnő- kérdésben azonban hozzáfűznék néhány mondatot- mindannak a hatalmas munkának elismerésével, melyet Kershaw végzett.  1. Nagyon örülök annak, hogy Ian Kershaw az egyszerű emberek szemével is bemutatja a második világháború utáni nehéz éveket. Még hosszaban idéz is egy egyszerű brit háziasszony naplójából. De ha már " alulról" is szemügyre vette ezeket a nehéz, küzdelmes éveket, feltétlenül szólni kellett volna az egyszerű európai emberek legnagyobb

 A könyv alcíme:Harc a globális dominanciáért.Richard McGregor könyve egy sajátos háromszereplős nemzetközi dráma. Az Ázsia a világban című könyv az Amerikai Egyesült Államok,Kína és Japán sajátos gazdasági-hadászati-diplomáciai sakkjászmájának legújabbkori lépéseit elemzi. McGregor diplomáciatörténetet ír,ahol azonban jelentős szerepet kap a pszichológia,a személyiségek úgy általában,illetve mélyen belemegy McGregor a gazdasági folyamatok elemzésébe,hiszen-mint a könyvből kiderül-gyakran éppen ezek határozták meg a három ország diplomáciáját.Fejezetről fejezetre ghaladó spoiler helyett egy rövid kedvcsinálót írtam a könyvről.  A második világháború után a győztes USA arra törekedett, hogy lefegyverezze és demokratizálja a legyőzött Japánt. Csakhogy 1949-ben Kínában kommunista hatalomátvétel következett be, az amerikaiak nagy rémületére. Csang Kaj-seket, az USA korábbi legfőbb szövetségesét, Tajvanra száműzték. Az amerikai vezetés tudta, hogy mindenrán meg kell akadályoznia, hogy Japán

 Csoma Mózes tanár úr a magyar koreanisztika jeleneg élő legnagyobb alakja, egyetemi tanár nagykövet. Korea története- a két koreai állam történetszemléletének összehasonlításával című könyve kitűnően összefoglaja ennek a különös félszigetnek a történetét, kultúráját. Recenzensnek nincs más dolga, mint hogy rácsodálkozzon és reflektáljon néhány olyan jelenségre, mely meglepőnek tűnhet az európai Olvasó számára. Ezen reflexiókkal dícsérje és ajánlja a könyvet.  Feltűnő, hogy minden diktatúra a történelem elejét és végét ( azaz a saját maga formálta jelenkort) szereti leginkább hamisítani. A kezdetet azért, hogy messzi, mítikus időkbe vezesse vissza saját és népe múltját, a közelmúltat azért, mert így kívánja a nyers hatalmi érdek. A korai koreai történelem kapcsán Tangun Vanggom sírjának?/piramisának? állítólagos megtalálása borzolta fel a kedélyeket. Nincs könnyebb történetírói feladat, mint saját népünknek keresni valami messzi időkből származó mitológiai hőst, és ünnepelni, ünnepelni

Henry Kissinger, egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter Kínáról írt könyve műfaját tekintve elegye a történelmi esszének, személyes emlékekből és dokumentumokból álló komplex történetírásnak. Kissinger előbb igyekszik Olvasóival megértetni a kínai gondolkodást, annak az európaitól való különbözőségét, amit ő a sakk és a go kínai változata, a wei qi közti különbség által ragad meg. Ezután ismerteti Kína és az euroatlanti nagyhatalmak 19 .századi ellentéteit, amit mi, magyarok, úgy tanultunk, hogy az " egyenlőtlen szerződések kora". Kissinger szerint ennél jóval árnyaltabb a kép: nem arról van szó, hogy az ópiumháborúk során végletesen meggyengült Kína kénytelen lett volna bármilyen európai hatalommal is szövetkezni, inkább csak arról, hogy a kínai diplomácia más szabályok szerint játszott, mint az európai. Más történelemfelfogás. A könyv legérdekesebb, egyben legrészletesebb témája Mao Kínájának kapcsolata az Egyesült Államokkal. Kissinger olyan poli