Könyvekről mindenkinek

 A hagyományos értelemben vett, a világ egyetemein tanított közgazdaságtan általában matematikán alapul, s rövid-közép-és hosszútávú idősorokkal, grafikonokkal, táblázatokkal dolgozik, ezekből igyekszik következtetéseket levonni. Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász ennek a nagyszerű tudománynak egészen más paradigmáját javasolja: a narratív megközelítést. Shiller szerint a gazdasági döntések nemritkán hiedelmeken, társadalmi mítoszokon alapulnak, éppen ezért nagyon lényeges ezeknek a történeteknek, narratíváknak a tanulmányozása. Csak egyetlen példa a számtalanból, amit tétele igazolására felhoz: az 1929-es tőzsekrach, mely később nagy gazdasági világválság néven vonult be a történelemkönyvekbe, nem kis részben azon történetek miatt robbant ki, melyeket a középosztálybeli amerikai emberek meséltek:XY vett ilyen és olyan részvényt, ezeknek felment az árfolyama, XY pedig már új házat vagy autót is vett a nyereségből. Shiller szerint se szeri, se száma nem volt az ilyen történet

 A könyv alcíme:Hogyan kapcsol össze és választ szét bennünket a digitális fejlődés? Rachel Botsman azt vizsgálja kitűnő könyvében,ami minden emberi és társadalmi kapcsolatban legfontosabb:a bizalmat. A társadalom fejlődése során Botsman szerint a bizalomnak három típusa alakult ki. A helyi bizalom a kisközösségekben élő embereket jellemezte. Az intézményi,közvetített bizalom a "szervezett ipari társadalom" (lényegében a 19-20.századi fejlődés) sajátossága,míg a megosztott bizalom lényegében horizontális, és a 21.századra,a virtuális korszakra jellemző.  A Kiben bízzunk? című könyv lényegében ezt a megosztott bizalmat elemzi,annak az emberi társadalomra gyakorolt pozitív és negatív hatásait vizsgálja. Hogyan is alakult ki ez a fajta bizalom?Úgy,hogy a fejlett civilizációban élő ember elvesztette bizalmát a pénzintézetekben,a márkákban,a nagyvállalatokban és végül az államban,amely nem védte őt meg az előzőektől. Ezt a bizalmi válságot használták ki az internet nagyágyúi:a köz