Könyvekről mindenkinek

 Sokak szerint  Baruch Spinoza (1632-1677) nagy németalföldi filozófus főműve az Etika. Erről persze lehet tudományos ( vagy inkább:értékrendbeli, ízlésbeli) vitákat folytatni. Az biztos, hogy nagyon összetett, sok-sok jelentésréteggel bíró műről van szó, ebben a könyvajánlóban egy rövid összefoglalást tudunk adni Spinoza etikáról vallott nézeteiről, véleményéről.  Spinoza szerint az etika egyértelműen transzcendens, felülről ered, első lépés tehát bebizonyítani, hogy létezik felsőbb lény. A filozófus ezt a bizonyítást Isten végtelenségéből vezeti le. Ha valami végtelen- vallja- akkor végtelen tulajdonsággal,megjelenési formával, attribútummal rendelkező szubsztanciáról van szó. Ha pedig valami végtelen módon létezik, akkor végtelen a hatalma is, mert a létezés voltaképpen hatalom. Ha pedig valami végtelen hatalommal rendelkezik, akkor módjában áll megszabni egy adott társadalom etikai normáit is. Az etika tehát- ahogy ma mondanánk-transzcendens. Ahogy a 34. tétel kimondja: Isten hatal

 Stephen Fry most is egyedülállóan szellemes és pontos. A görög mítoszokat sajátos angol humorral tárgyalja könyvében, mely letehetetlen, recenzens egyszerre olvasta végig. Nagyon pontosan, a hogyományhoz hűen, mégis, új perspektívákat kínálva vezeti végig Olvasóit a görög mitológia eléggé szerteágazó világában. Érdemes lenne a ma középiskolásaival elolvastatni ezt a könyvet, egyébként külön ennek a célcsoportnak is ajánljuk, mert a papíron sokszor halottnak és ósdinak tűnő görög mítoszokat a brit szerző élőként, semmit nem elhallgatva tárgyalja.  Egy nagyon rövid spoilerrel indítanánk. Fry megggyőzően bizonyítja, hogy a görög gondolkodás szerint a történelem káoszból káoszba halad( ez nagyjából megegyezik a modern ember mindennapos tapasztalatával).Szerző két nagy korszakot különböztet meg: az istenek korát és az istenek+emberek korát. Utóbbit felosztja- a görög tradíciónak megfelelően- arany-ezüst- és bronzkorra.Nagyon fontos tudnunk, hogy a görögök hittek az aranykorban, az volt szá

Péntek Imre: Hajtűkanyar című köete a költő 2002-2012. között megjelent verseiből tartalmaz válogatást. E rövid könyvajánlóban természetesen nem áll módunkban minden költeményt külön-külön elemezni, inkább bizonyos tendenciákat, mozgásokat emelünk ki ebből a nagyszerű könyvből. Általános jellemzőket keresünk az egyedi között.  Nagyon fontos közös tartalmi jellemzője ezeknek a verseknek a közéletből való kiábrándulás művészi megfogalmazása, leszámolás azon hittel, hogy a történelmi-politikai rendszerváltás, az intézményrendszer reformja egyúttal gyökeres erkölcsi megújulást is hoz a társadalomban. Az intézmények, a közösségek, a "hatalmi lárma" nem képesek az egyén szükségleteit kelégíteni, olykor antihumánusak, az egyén pedig marad magának, boldogul, ahogy tud. Nem tehet mást. Mindeközben az " Ügyes fickók" megőrizték hatalmukat, ráadásul alaposan és irritáló módon meggazdagodtak.  Péntek Imre könyve más szempontból tekintve is nagy leszámolás: az összegzés illúziój

 Az oratórium-a legnépszerűbb internetes lexikon meghatározása szerint-olyan zenei mű, amely drámai hatású, de epikus kompozíciójú. Iancu Laura verseskötetét olvasva, mindkettőt éreztem:az epikus kompozíciót és a drámai hatást. Mert mi lehetne " drámaibb" annál, mint amikor valakinek a szerelemről az eredendő bűn ötlik eszébe. Vagy:mekkora érzelmek mozoghatnak ott, ahol a távollét miatt érzett lehangoltságot már csak így lehet kifejezni: "a bordám fáj/a távolságtól..."(Amikor innen nézlek). S micsoda utakat jár be az a költő, aki a szent ostyától a szabadságot adó szelekig jut el ( Este a faluban 2.). Tulajdonképpen ezt kéri tőlünk a keresztény vallás is:hogy Istenben legyünk szabadok. Csakhogy ez sokkal bonyolultabb, mintsem hinné az ember.  Amikor. Furcsa szava a magyar nyelvnek, egészen más, mint az akkor, akkoriban, mikor és társai. Nagyon pontos, tűhegyes. Egyetlen pontja az időnek. Iancu Laura megmutatja ennek a szónak az igazi erejét. Történeteket sűrít bele

 A könyv alcíme:Gondolatindító rövid történetek. Friedhelm König német teológiai író,gimnáziumi tanár. Másként,mint gondolnánk című, lendületes stílusú, nyitott szellemről árulkodó könyvében rövid,de igaz történeteken keresztül mutatja be Jézus evangéliumának,az isteni kegyelemnek,nagyszerűségét. Minden történet egy-egy példa arra,hogy mégoly reménytelen helyzetből is van kiút. Még a legnehezebbnek vagy leginkább elveszettnek hitt lélek is megnyílhat,kitárhatja szívét egy felsőbb,égi erőnek. Mert az égi erő, Isten ereje- amint az König könyvéből kiderül- ott van mindenkor és mindenhol. Ott van Nagy Frigyes király porosz, és sokszor eléggé erkölcstelen( ki gondolná...) udvarában. Ott van Szahalin orosz börtönszigetén, ahol is láncra vert, reményvesztett foglyok kínlódnak elképesztően rossz körülmények között, és sok fogoly analfabéta. Ott van az Északi-tengeren ,amikor is egy teherhajó úgy fut zátonyra, hogy kettétörik, és a mentőhajó legénységének rá kell beszélnie a bajbajutottakat, h

Friedrich Nietzschéről nagyjából annyi terjedt el a közgondolkodásban, hogy istenellenes, tradícióellenes, a filozófia nagy forradalmára. Ezekből valami nagyjából igaz is, de pontosabban: Nietzsche saját magának teremtett istent, valamiféle humanista lényt, akit aztán lehet imádni vagy nem imádni, szabad akaratból. Az Igy szólott Zarathustra a nagy filozófus főműve, ebben a kis könyvajánlóban nincs arra mód, hogy részletesen elemezzük a művet, inkább csak a recenzens néhány rövid gondolatát osztja meg.  1. Nietzsche tehát egyértelműen istenellenes, ugyanakkor alapjában nem traszcendencia-ellenes. Egyáltalán nem materialista.Van valamiféle felsőbb hatalom, amiben hisz, szerinte ez a felsőbb hatalom teremti aztán meg a felsőbbrendű embert. Szerintem N. istenfogalma leginkább a modern buddhizmushoz és az ókori kínai konfucionizmushoz áll közel, keverve egy kis középkori eredetű germán mitológiai hagyománnyal. 2. Nietzsche tagadja a keresztény értelemben vett Isten létezését, ugyanakkor ta

 Charlize O'Quinn könyve vérbeli sci-fi,de tartalmaz erősen filozofikus szövegrészeket is. Olyan Olvasóknak ajánljuk,akik az agytömés és a semmitmondás után szeretnének valami érdekeset,izgalmasat olvasni. Jó kis nyári elfoglaltság, magas szinten szórakoztat.  Recenzenst legalábbis igen.  A történet főhőse,Tiara,első pillantásra tipikus 20.századvégi amerikai fiatal hölgy. Tiara nagyon súlyos lelki problémákkal küszködik. Édesapja halála óta,azaz tizenkét éve folyamatosan rémálmok nehezítik napjait. Egy ízben a repülőgépen kezd el ordítozni,utastársai legnagyobb megrökõnyödésére. Barátnője ekkor azt tanácsolja,menjen el egy jó analitikushoz,ajánl is egyet. Tiara megfogadja a tanácsot,elmegy a terápiára. Pszichoanalitikusa, Dr. Holbrook, hamar rájön hogy élete legérdekesebb páciensét fogta ki. Tiara ugyanis,a kezdeti gúnyolódás után,elmeséli neki az egész életét. A lány semmire nem emlékszik gyermekkorából. Se az anyjára, se a nagyszüleire, se az iskoláira, se egy boldog családi kar

 William James könyve alapvető mű mind a valláspszichológusok, mind a vallásfilozófiával foglalkozók számára. A vallási élmény változatai a 20.század első felében jelent meg, ennek ellenére mai napig releváns és aktuális szakirodalomnak tekinthető. Stílusa egyszerű, mindenki számára érthető, angolszász országok teológiai kurzusain ezért alapozó mű A vallási élmény változatai. William James részletesen foglalkozik az átlagostól eltérő pszichológiai állapotokkal. Kilátástalannak tartja a vallás végleges és frappáns fogalmi meghatározására irányuló küzdelmet. Álláspontja szerint minden ember tudattalanjában ott van az Isten iránti fogékonyság, az egyén életpillanataitól függ az, hogy a tudattalannak eme része mikor élesedik, tüzesedik be, mert voltaképpen ezt jelenti az Isten hívására adott válasz. Megkülönböztet egyszer született és kétszer született embereket: előbbieknél a vallás mintegy magától jön, külső és belső kényszerek nélkül, utóbbiaknál szükség van a a megtérés folyamatára. A

 Fáy Ferenc kanadai magyar költő Magamsirató című kötete 1967-ben jelent meg. Több,mint tíz év telt el a nagy történelmi élmény,az 1956-os forradalom és szabadságharc óta. A költő bölcsebbé,tapasztaltabbá vált emigrációjának kezdete óta. Magyarságról,történelemről,költészetről vallott felfogása mind mélyebbé,árnyaltabbá válik. Istennel való személyes kapcsolatát a korábbi kötetekhez viszonyítva teljesen másképpp fejezi ki. Míg a korábbi kötetekben lehetségesnek vélte az Istennel való személyes kapcsolat kialakítását,addig most úgy látja,az ember annyira gyenge,hogy legfeljebb harcolhat Isten ellen,de nem találhatja őt meg.(Együgyü ének Istenről;Isten;Külváros) Meglátja Bem Józsefben a szülőföldjétől távolszakadt katonát (A Bem szobornál),érzi az egyre fogyatkozó időt,melyben az ember csak Isten segítségével lehet ember (Negyvenöt év). A címadó versben (Magamsirató)az eddigi életét eluraló külső és belső,személyes és társadalmi törvényeket kívánja megváltoztatni,a szellem alkotásának,ön

 Elias Canetti (1905-1994) a huszadik század egyik legegyetemesebb írója. Bulgáriában született ladino családba,élt Angliában,Németországban és még sok más helyen. Hazánkban manapság kevésbé ismerik-emlegetik nevét,pedig Nobel-díjat is kapott. 1942-1993.közötti naplójegyzeteit Feljegyzések címmel adták ki könyv alakban. A Feljegyzések egy nagyon izgalmas intellektuális játék.Egy nagy alkotó gondolatmorzsáiban kell észrevennünk az egyediséget,a zsenialitást,és azt,hogy az adott gondolatot hogyan tudjuk beleilleszteni saját életünkbe. Ha jól játszunk,biztosak lehetünk abban,hogy sikerülni fog. Milyen témákról gondolkodik Canetti és hogyan?Nyilvánvaló,hogy egy ilyen rövid konyvajánlóban ezt lehetetlen áttekinteni. Inkább csak kiemelni tudunk egy-egy áramot,gondolati vonulatot ebből a hatalmas folyóból. Tegyük hát! 1.Elias Canetti istenképe. Canetti szerint nincs Isten-a második világháborút személyesen átélt nemzedék tagjai közül sokan vélekedtek így. Istent az ember alkotta,hogy elhelyez

Valljuk be őszintén:Fáy Ferenc neve a magyar átlagolvasó előtt ismeretlen. Pedig Márai Sándor kora legnagyobb költőjének nevezte őt,illik tehát,hogy megismerkedjünk köteteivel. Fáy a Horty-rendszer idején katonatiszt volt,az 1945 utáni kommunista rendszertől kapott börtönt,internálást.  Az ÁVO börtőneiben megkínozzák,a kórházból megszökik. Jugoszlávia,Olaszország,végül Kanada az emigráció rögös útja.Az írást egyszer megtalálják című könyv 1959-ben jelent meg,már Kanadában. Az írást egyszer megtalálják című könyvből egy sok veszedelmet túlélt,érett férfi alkotói portréja bontakozik ki. Nincs felszínes optimizmus,van viszont megpróbáltatásokból fakadó erő,hűség,és elképesztő költői tehetség.  Fáy Ferenc verseinek egyik leggyakoribb témája Istennel való személyes közösség megteremtése,illetve ezen közösség időlegessége,illékonysága. Fáy határozottan elítéli a szertartáskodó vallásosság kultuszát (Virágvasárnap;Vasárnap),valamint az üzleties kereszténykedést,Isten Fia áruvá vagy dísszé lef

 Nyikolaj Bergyajev a 20.század egyik legellentmondásosabb filozófusa. Orosz arisztokrata családból származik,kapcsolatba került marxistákkal,keresztényekkel,a hivatalos egyházat elítélő keresztényekkel,anarchistákkal. Éppen ezért a Bergyajev munkásságával foglalkozók próbálták őt a legkülönbözőbb dobozokba belehelyezni. Anarchista,marxista,szociáldemokrata,keresztény-egyik besorolás sem bizonyult helyénvalónak.  Hogy miért,az kiderül az Önmegismerés című könyvből. Ez egy afféle filozófiai önéletrajz,melyben Nyikolaj Bergyajev saját szellemi útjának főbb állomásait rajzolja meg,igen érthető és élvezetes stílusban. Bergyajev perszonalista filozófus. Hogy ez mit jelent konkrétan az ő esetében,ezt az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A perszonalizmus szerint minden megismerés legfőbb tárgya a megismerő,azaz a személy. Minden,a külvilágból érkező inger,ismeret,stb áthalad az egyénen,ezért megváltozik. 2. Az előzőekből következik,hogy nincs abszolút objektív dolog. Nem tekinthet el az egyé

 Az 1960-as években Anton Gots kamilliánus szerzetesen rutinszerű térdoperációt hajtottak végre. A műtét sikerült,de váratlanul szepszis lépett fel a szerzetes szervezetében,amely az egész testre átterjedt. Gots szerzetes iszonyú fájdalmak közepette,hónapokon át feküdt kórházban. Végül csodálatos módon meggyógyult. Felépülése után pedig betegek,testi fogyatékosok felé szolgált. Nem mellesleg pedig megírta az Igen,Uram! című könyvet. E mű elmélkedések gyűjteménye,melyet Gots páter részben betegágyán,részben felépülése után mondott tollba. A könyv az újabbkori keresztény könyvkiadás egyik sikere lett,Ausztriában hét kiadást élt meg. Nemcsak római katolikus,de protestáns körökben is óriási elismerést aratott. Magyar nyelven először 1982-ben jelent meg. Miről is elmélkedik e könyvben Gots páter?Arról,hogy Isten a hívő szívében van,nem a templomban,nemcsak a messzi egekben. Arról,hogy az Úr kegyelme által tartatunk meg,nem pedig vallási szertartások által. Arról,hogy a Szentlélek vigasztalá

 Egyszer egy tanárom azt mondta:ha nyugat-európai ember szeretne ismerkedni a magyar irodalommal, ezzel kezdje. Kosztolányi Dezső Pacsirtájával. Ez a könyv mára oly nagy klasszikussá, kötelező olvasmánnyá lett, hogy felesleges lenne részletesen elemezni, megtették ezt már mások, szakavatottak. Ebben a rövid ajánlóban egyetlengy elemzési szempontot szeretnék kiemelni, ez pedig a regény időkezelése és időszemlélete.  A Pacsirtában háromféle idő-aszinkronitás jelenik meg. 1. Múlt-jelen-jövő. Vajkayék a múltban élnek, mint ahogy egész Sárszeg valahol megrekedt a 19.század közepén. A technika és az épített környezet folyamatosan változott, az emberi lelkek nem. A férfi még mindig attól férfi, hogy sokat iszik, az asszony erényes, a válás még közbeszéd tárgya, az ügyesen kézimunkázó lánynak még mindig becsülete van.Vajkay teljesen a múltban él, nemesi családok címereivel foglalkozik. A helyi politikai elit negyvennyolcas. Csakhogy közben az idő rohan, de Sárszegen valahogy ezt nem veszik ész

 Gilbert Kaith Chesterton a 20.század első felének brit sikerírója volt, tucatnyi bestseller kötődik nevéhez. Többek között ő alkotta meg a minden bűnügybe belekontárkodó pap, Brown atya alakját. Az ember, aki Csütörtök volt című könyve nem krimi, hanem szatíra. A Rémálom alcímet viselő könyv ajánlóját úgy is kezdhettük volna:amikor az angol humor találkozik a politikai szatírával.  London egyik művésznegyedében egy Gregory nevű költő az úr.Ő a szellemi vezér, ő tart előadásokat a művészet és kultúra teremtő erejéről, a költő mindenen felül álló szabadságáról, és némi politikai anarchizmusról. A környéken lakók Gregoryt mint csúcsértelmiségit tisztelik és becsülik. Csakhogy ezt a szellemi királyságot veszély fenyegeti: odaköltözik egy Syme nevű férfi, aki pontosan ellentétes eszméket vall költészetről, politikáról, mint amiket Gregory hirdet. Syme szerint a költészet kispolgári, a jó vers kiegyensúlyozott, mértéktartó. Syme is legalább ugyanolyan karizmával rendelkezik, mint Gregory, a

 Bondarev ezt a könyvét 1981-1983. között írta,magyarul 1986-ban jelent meg. A Szovjetunióban még a kőkemény kommunista rendszer az úr,de azért kellő óvatossággal,már lehet beszélni tárasadalmi problémákról:az ifjúság új értékrendjéről,a középgeneráció hitevesztettségéről,az alkoholizmusról,a fogyasztói értékrend eluralkodásáról. Sőt,még Istenről is.  S ha már lehet beszélni,Bondarev:Játék című könyvében meg is teszi. Megoldást persze ő sem tud a problémákra,de a hatvanas évek hurráoptimista szocreál irodalmához képest már a problémafelvetés is előrelépés.  A regény főhőse,Krimov,sikeres szovjet filmrendező,díjat nyer Párizsban,de nem vágyik Nyugatra. Hazamegy,otthon azonban döbbenetes hír várja:nem engedik leforgatni új filmjét. Ennek az az oka,hogy a kiszemelt főszereplő,Irina,titokzatos körülmények között meghalt,állítólag belefulladt egy tóba. Baleset?Öngyilkosság?Netán gyilkosság? Nem lehet tudni. Azt viszont mindenki rudta,hogy Krimovnak viszonya van Irinával. A botrány elmúltáig

 G.R.Evans könyve kitűnő összefoglalása a középkori vallástörténetnek- és ehhez kapcsolódóan a társadalom- és mentalitástörténetnek. Megtudhatjuk, hogyan látta a középkori ember a világot, milyen elképzelései voltak a kozmoszról. Részletesen elmerülünk a hit világában: mit gondoltak a középkoriak Istenről, az angyalokról, az eredendő bűnről és az azért való bűnhődésről. Részletesen tárgyalja a Szerző a középkoriak Jézus-képét, és a Róla szóló vitákat. Isten volt? Isten fia volt? Csak ember volt, aki tanított és gyógyított? Ezek a viták a középkor teljes időszakát felölelik.  S ha vita övezte Jézus személyét és az Újszövetséget, még inkább vita övezte az egyház felépítését és irányítását. Szükség van-e római pápára? Szükség van-e papokra? A Hit a középkor világában című könyv részletesen ismerteti a pápaság és a Német-Római Császárság közötti hatalmi és ideológiai küzdelmeket, azt a történelmi folyamatot,amit a köztörténet csak invesztitúraharc néven ismer. Evans világossá teszi, hogy n

Walt Whitman és Robert Browning között mindössze egyetlen hasonlóság akad:mindketten költők voltak, és mindkettőt őrültnek tartotta saját kora. Ennek ellenére olvasták a könyveiket- gondolom, úgy érezte a Tisztelt Olvasóközönség, hogy költőknél egy kis őrület nem veszélyes, sőt... Whitmant elsősorban szabadverseiről ismerjük. Azért tartom ezt igencsak felszínes megközelítésnek, mert a szabadvers, az pusztán forma. A lényeg a tartalom, a gondolat, az ívelő sorokban kirejlő szenvedély. Whitmannél mindhárom, de főleg a valóság iránti szenvedély igen erős. Az Ének magamról című, kisregény-terjedelmű, 52 verset foglal magában. Egyfajta költői enciklopédiája ez a kornak, a hitnek, a léleknek, a fejlődő Amerika lüktetésének. Whitman igen fontosnak tartja istenhitét. Hát, nem tudom, melyik keresztény egyház fogadná szívesen tagjai közé az amerikai költőt, merthogy az ő istenhite nem más mint panteizmus. A világ minden dolgában ott lüktet az élet, a költőnek, a whitmani szerepfelfogásban, ped

Francine Rivers könyvét minden keresztény vezetőnek, legyen az lelkész, pap, tanító, presbiter vagy bármi, el kellene olvasni. Elsősorban nekik ajánljuk ezt a nagyszerű regényt. A Mikor a sófár zeng című könyv főhősei- egy gyülekezet tagjai. A Centerville-i Keresztény Közösség haldoklik, a tagok már bőven hatvan fölött vannak, ráadásul Hank, az addigi prédikátor, szívinfarktust kap, és a továbbiakban me tudja ellátni feladatát. Samuelnek, az egyik presbiternek, az az ötlete támad, hogy hozni kellene egy fiatalabb lelkészt. Az idős presbiterek eleinte ellenkeznek, aztán nagy nehezen belenyugszanak a változtathatatlanba. Örömük fokozódik, amikor kiderül, hogy az új pásztor nem más, mint Paul Hudson, a híres tévés prédikátor, David Hudson fia. Eleinte mindenki örül Paul szolgálatának. Ám Paul beleesik abba a csapdába, melybe oly sokan és annyiszor beleestek már: Isten Igéjéből kizárólag a bővelkedésre vonatkozó részek érdeklik. Gyűlik a pénz, épülnek az ingatlanok, jönnek az új tagok,

Vajon emberek írták a Bibliát a hagyományból táplálkozva, vagy emberek írták, a Szentlélek vezetése által? Ez a kérdés is felmerül ebben a rendkívüli, hazánkban eddig ismeretlen szemlélet jegyében fogant könyvben. Kai Michel és Karel von Schaik egy rendkívüli tudományos vállalkozásba kezdtek. Antropológiai szempontból olvasták végig a Könyvek Könyvét. Ez bizonyára sok hívő szemében istenellenesenek tűnhet- ám Michel és Schaik egyételműen kijelentik Az ember három természete című könyvükben, hogy ők agnosztikusok, illetve ateisták. Ők tudósok, akik a Biblián keresztül szeretnéknek rávilágítani az ember három természetére. Az első természet az úgynevezett intuitív természet. Szeretünk enni.Szeretjük a szépet. Szeretünk közösségben lenni. Szeretjük, ha szeretnek. A második természet az úgynevezett kulturális természet. Köszönni illik az idősebbnek. Szeretjük, ha a dolgok igazságosan alakulnak. Nem esszük meg a kutyát. A harmadik természet a racionális természet. Ha több pénzem van,