Könyvekről mindenkinek

 Richard Osman bűnügyi története a Csütörtöki nyomozóklub- sorozat legújabb darabja. Egy angliai kisvárosban négy nyugdíjas ( Elizabeth,Joyce, Ibrahim és Ron) saját szakállára és az Olvasók szórakoztatására besegít itt- ott a sokszor ügyefogyott helyi rendőröknek- ami általában azt jelenti, hogy ők oldják meg az ügyet, a rendöröké pedig a dicsőség. Az utolsó ördög című krimiben az élet minden korábbinál nehezebb feladatot oszt ki a négy nyugdíjasnak- amit azok, lévén angol krimiről van szó, tökéletesen meg is oldanak.  Lássunk egy rövid spoilert a könyvről!A fiktív történet a 21.században játszódik, fiktív, de akár a mai valóságban is megtörténhetne... Kuldesh, a kisváros számtalan régiségkereskedője közül az egyik, időnként be-besegít a helyi maffiának, tisztázatlan eredetű dolgokat őrizget a műhelyében. Amolyan " csomagmegőrző" szerepet tölt be a meglehetősen kétes hírű társaságban. Ám ezúttal igazi nagy értéket bíznak rá:egy terrakotta dobozban százezer font értékű heroint

 Leonardo Sciascia (1921-1989) a modern olasz irodalom egyik legérdekesebb alakja. Volt újságíró, baloldali politikus ( az Európa Parlamentbe is bejutott). Igazi hazája Szícília. Sciasciának magyarul is több műve megjelent, érdemes éeltművét alaposabban tanulmányozni.  mindjárt el isk ezdhetjük Az ember, aki nem emlékezett semmire című kisregénnyel! Élvezetes, izgalmas, mind az emberi természetről, mind a politika természetéről sokat megtufdunk belőle.  Egy kis spoilert adok a könyvről, ahogy azt már megszoktuk, utána pedig lehet érdeklődni a könyvtárakban, antikváriumokban.  Az igaz történet alapján írt kisregény cselekménye valaimikor az 1920-as években játszódik, Olaszországban. Ahhoz, hogy a történetet megértsük, tudnunk kell, hogy még az első világháború után tíz évvel is kerültek elő olyan emberek, akiket a háború sodort el szülőföldjükről: fogságba estek, vagy sebesülten feküdtek valahol, vagy új életet próbáltak kezdeni az ország valamely más táján, stb. Ezt feltétlenül tudnunk

 Az 1980-as években fellendült a magyar bűnügyi regényírás. Egészen különleges műfajú könyvek is megjelentek a boltokban. Alföldi Imre: minden lében két kan áll című könyve paródia, mégpedig a Roger Moore és Tony Curtis főszereplésével hazánkban is bemutatott Minden lében két kanál című filmsorozat irodalmi paródiája- de nevezhetnénk adaptációnak is. Az alábbiakban közölt spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz, nem lefeledve, hogy krimiről van szó, nem áll szándékunban a gyilkos személyét elárulni.  Bihari Bence, a kisváros közepes tehetségű, pitiáner sztrikal foglalkozó újságírója megromlott házasságban él. Ez főképp annak köszönhető, hogy felesége, aki az évek során egyre kövérebb és házsártosabb lett, a vasárnapi fociemccsek idejére mindig kitalál valami családi programot. Ezen a hétvégén például tavaszi nagytakarítást kellene csinálni. Bihari úr fellázad, s fiatalabb szeretőjénél keres testi-lelki felüdülést. Éppen túl vannak egy forró szeretkezsen, amikor kiabálást ha

 Kristóf Atila a 20.század legjobb magyar bűnügyi regényíróinak egyike. Fordulatos, bravúros logikán alapuló könyvei még ma, a 21.században is élményszámba mennek. A feledékeny gyilkos pedig a műfaj egyik remekműve.  Most spoiler következik,egészen a bekezdés végéig! G.-t, az amúgy álmos alföldi kisvárost rettegésben tartja a Fojtogató, aki három nőt ölt már meg. Ketten szőkék, egy barna. Mindig sötétben, elhagyatott helyeken, lesből támad. Mindig elviszi az áldozat egyik cipőjét, tehát trófeagyűjtő. Dér őrnagy, a megyei rendőrfőkapitány, tanácstalan. Már-már lemondását fontolgatja. Ekkor kér segítséget fiatól, aki egy országos kriminológiai intézetben dolgozik. A fiatal Dér Ádám megérkeztével új lendületet kap a nyomozás. Feltérképezik mindhárom áldozat ismeretségi körét, megfigyelés alá helyezik a közös pontokat. Ádám gyakorlatilag átveszi a nyomozás vezetését. Terve, hogy csalétket állít a Fojtogatónak. Szerelmét, a másodéves színművészetis Juditot szemeli ki erre a feladatra. Judit

 Jennifer E.Smith könyvéből csak úgy árad a fiatalság. Megtalálható ebben a történetben mindaz,ami lángra gyújthatja egy Z generációs fiatal hölgy szívét. Ismeretlen fiúval e-mailező fiatal lány-ezek a levelek aztán egyre magasabb színvonalúvá válnak. Kitörési vágy az unalmasnak tűnő,Maine állambeli kisvárosból,ahol mindössze 12 üzlet található és mindenki ismer mindenkit. Tizenéves dúsgazdag celeb srác elidegenedés-érzése,vágy az őszinte,érdektől mentes emberi kapcsolatra. Nagyon jó barátnők,iskolatársak között kitörő ostoba és aljas féltékenység. És persze az örök téma:a különböző generációk egymás mellett élése,az eltérő normák,értékrendek egyeztetése. Mindez nagyon eredeti stílusban,valóban a mai,21.századi tizenévesek nyelvén megírva. A Milyen is a boldogság? című könyv arra "ítéltetett",hogy a világ minden táján bestseller legyen. Bár amerikai történet,a világ bármely táján játszódhat.Ha irodalmár módjára akarjuk megítélni-ami nem mindig a legjobb stratégia,ugyebár-akko

 Toni Morrison amerikai írónő, az 1993. év irodalmi Nobel-díjasa. Regényeiben remekül ötvözi a társadalomábrázolást a költői magaslatokra emelt pszichológiai elemzésekkel. Az igazi sikert a Nagyonkék c. regénye hozta meg számára.  A huszadik század közepén járunk, egy meglehetősen szegény amerikai kisvárosban, ahol mindenféle nemzetiség lakik, leginkább azonban afroamerikaiak. A regény főhőse egy kislány, bizonyos Pecola. Meglehetősen rossz családi körülmények között él, apja masszív alkoholista, agresszíven viselkedik a családjával, édesanyja elméje pedig éppen megbomlóban. A szülők gyakran verekednek. Az apa úgy véli, átok van a családon, mégpedig a csúnyaság. Csúnyának látják magukat, pedig arcuk teljesen átlagos. Pecola is úgy véli, hogy csúnya. Ezért aztán ábrándozni kezd, azt szeretné, ha kék szeme lenne, innen a könyv címe ( Nagyonkék). Azt gondolja, a kék szemtől az egész arca megszépülne. Mivel a családi helyzet tarthatatlanná válik, Pecolát a gyámhatóság elveszi a szüleitől,

 John Fowles:A lepkegyűjtő című könyve műfaját tekintve irodalmi szintű thriller. Nagyon nagy hatású mű,rengeteg kérdést "dob fel"az Olvasóban,s alaposan elgondolkodtatja a befogadót az emberi természet ellentmondásosságáról. Ferdinand (igazából még a neve sem biztos) egy kisvárosban él,nagynénjénél lakik,mivel édesanyja még kisgyerekkorában, eldobta őt. A városházán dolgozik, mint kishivatalnok.Hobbija a lepkegyűjtés. Rendkívül szorongó,gátlásos egyéniség,barátai nincsenek,kollégái gúnyolják. A nők messziről kerülik. Egy nap Ferdinand meglátja a modern,vagány,főiskolára járó Mirandát,és -szó szerint-őrülten beleszeret. Követi a lányt,fényképeket készít róla,mindenféle perverz ábrándokat sző. Aztán egy totónyereménynek köszönhetően meggazdagodik,vásárol egy régi angol vidéki kúriát,s ha már így a kezére játszott szerencse, elhatározza:elrabolja a lányt. A rablás sikerül. Ferdinand és Miranda közt igen különös viszony alakul ki. Ferdinand szeretné,ha Miranda legalább barátként

 Cyril Hare krimijét elsősorban könnyed hangvétele,az angliai társadalmi-viselkedési normák frivol bírálata emeli ki az angol bűnügyi regények végtelen tengeréből. Az eltűnt klarinétos értő olvasásahoz nem árt egy kis klasszikus zenei ismeret,de akinek nincs,az is elboldogul ezzel a könyvvel.  A történet a hangulatos dél-angliai kisvárosban,Markshire-ban játszódik. A kisvárosnak van egy egészen jó klasszikus zenekara,amely minden évben hangversenyt ad a helyi közönségnek. Csakhogy az idei produkció nehezen akar összeállni. Végül a választmány úgy dönt,meghívják szólistának az Anglia-szerte egyre ismertebb,félig lengyel származású hegedűvirtuózt,Lucy Carlesst. A döntésnek nem mindenki örül. Szükség volna még egy klarinétosra,egy lengyel fiatalembert találnak,aki azonban nem hajlandó Lucyval játszani. A legnagyobb szponzornak van jelöltje,ő meg a másodszólamot nem hajlandó játszani,csak elsőt. Szóval,áll a bál... Az előadás szörnyen sikerül. Az orgonista eltűnik,a klarinétos helyén valak

Hogyan írjunk regényt a korrupcióról úgy, hogy az örökérvényű legyen? Gion Nándor: Testvérem, Jóáb  című könyve választ ad a kérdésre. A regény színhelye egy meghatározhatatlan magyar falu vagy éppen kisváros, szereplői élő, de kifacsart és tönkrement magyar emberek, akiket egy dolog köt össze: mindannyian lopnak, csalnak, hazudnak, és mindannyian tudják, hogy a másik is ezt teszi és hogy róluk is mindenki tudja, hogy ezt teszik. Gion Nándor rávilágít arra, amire Móricz Zsigmond az évtizedekkel koraábban keletkezett regényeiben ( Rokonok, Úri muri) még nem tudhatott: a korrupció tönkreteszi az emberek egymás közti érintkezését. A szereplők mintha nem is egymással beszélnének, inkább egymondatos monológokat mondanak, sokszor egymás mellett. A nyelv a végtelenségig kiszáradt, minden életerejét elveszítette. Az élet pedig egyre mélyebbre sodorja ezeket az embereket. Néha az is megkérdőjeleződik, hogy egyáltalán emberekről van-e szó. Nem lehet, hogy valamiféle " lelki zombik"

Megint elérkeztünk a magyar irodalom figyelemre alig méltatott, ámde színvonalában zseniális alkotásainak egyikéhez. Lugossy Gyula könyve igaz ihletésből fakad, ez nem megrendelésre vagy éppen puszta önmegvalósítási szándékból fakadt regény. A jövevény el akar mondani nekünk, Olvasóknak, valamit. Azt, hogy mindannyian jövevények vagyunk ezen a Földön. A regény cselekménye eléggé egyszerű- de ez is a javára válik. Áron, meglátogatja régi barátját, Ábelt, aki egy kisvárosban él, öregszik, nem tudja, hogy szerelmes-e, avagy sem, és semmi kedve sincs régi barátokkal találkozni pont most. Azért próbál jópofizni, megpróbálja felvenni azt a bizonyos társasági pózt, de ez aztán minden pillanatban lepereg róla. A jövevény lényege nem a cselekményben van. Hanem a lélekelemzésben, az álmos vidéki kisváros leírásában ( huszadik század végi Krúdy!), az apró mozzanatokban, a társadalomábrázolásban. A Kádár-korszak magyar valóságának kompley ábrázolása. Minden szürke, minden öregszik, mállik a va

Susan Wilson könyvét eredeti meseszövése emeli ki a romantikus regények áradatából. A Sorsfordító nyár főhőse Kiley, aki fiatalkorában egy tengerparti amerikai kisvárosban nőtt fel, fiúkkal barátkozott: Mack és Grainger voltak legjobb cimborái, akikkel együtt lógott, hajókázott, stb. Aztán egy éjszaka megtörtént a baj: a három tizenéves kissé elfeledkezett magáról, mindkét fiú lefeküdt a lánnyal. Megszületett Will, és Kiley nem tudta, ki az apa. Jó évtizeddel később Kileynak vissza kell térnie a városba, mert szülei el akarják adni házukat, betegségük miatt lányuk bonyolítja az üzletet. Mack és Grainger azonnal kiszúrják Willt. Lehet, hogy az én fiam?- kérdezik maguktól. Vajon milyen választ kapnak? Magyarul megjelent a Reader's Digest Válogatás könyvek sorozatban, 2005-ben. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ajánló Ha segíteni szeretnél a rászorulókon: hisz.hu

Szabó Magda 1958-ban írta meg Freskó című híres regényét, akkoriban ( kissé oldódó szocreál) teljesen újszerű elbeszélésmódot követve. A könyvben szereplők belső monológokban mondják el a történetet a maguk szemszögéből, ezekből az interpretációkból pedig az Olvasó állítja össze magának a Freskót. Ahogy a 21. században neveznénk: képalkotás virtuális és valóságos elemekből. Interaktív párbeszéd alkotó és befogadó között, a 20.század közepén- több, mint előremutató dolog volt ez akkoriban, s valami ilyesmi úton, a lineáris történetmondás széttörésének útján folytatódott az európai regény útja, sorsa- többek között a francia új regénnyel, vagy éppen a német ( no, nem kelet, hanem nyugatnémet) új prózával. A történet maga egy alföldi kisvárosban, Tarbán bonyolódik. A szigorú református papi család nem viseli el, hogy lányuk, Annus, fellázadt a predesztinált sors ellen, és Pestre költözvén, művész lett belőle. Édesanyja temetésére azért hazahívják a lányt, de be sem teheti lábát a szülő

Mág Bertalan végre bebizonyítja, hogy tud írni. A Halál a síneken a Szerző első nem szocreál könyve. Jó kis krimi. A gyilkos meztelenül lefejezi a nőket aztán kiteszi a sínekre. A mozdonyvezetőknek pedig mindig lelkiismeret-furdalásuk támad. Fokozza a nehézségeket, hogy az egyik áldozat a helyi párttitkár felesége.A kisváros elitje mindent megtesz azért hogy a " pesti" nyomozócsoport munkáját akadályozza. S ami a könyv legfőbb tanulsága: a politikai elit mindig, mindenütt korrupt, aljas, és még annál is rosszabb.

Az e-book formátumú, magyar nyelvű könyv igazán izgalmas, lenyűgöző szórakozást nyújt a krimik és a rokonműfajok kedvelőinek. A Kastély című regény színhelye Durgenstorn, egy csöndes, amerikai kisváros, amely azonban mégsem annyira jelentéktelen, mint sokan gondolnák. Bizonyos időközönként ugyanis kisgyerekek tűnnek el onnan. Kinek és miért van szüksége kisgyerekekre? A választ természetesen a könyv végén találja meg az olvasó.Cathrin Smith műve remek ötvözete a kalsszikus angol kriminek, és az amerikai típusú thrillernek Publio Kiadó, 2013.