Könyvekről mindenkinek

 Dánielisz Endre a magyar szellemi élet egyedülálló alakja. Író,pszichológus,tanár,nyelvész. Foglalkozik többek között Arany János-kutatással és nyelvművelő cikkeket is ír. "És áhítattal ejtsétek a szót"című könyve a Fáklya című folyóiratban és a Bihari Napló c.napilapban 1986-1993.között megjelent cikkeinek gyűjteményét tartalmazza. (Vagy jobb úgy mondani:gyűjteménye?) Kilenc,különböző tematika szerint osztotta fel Dánielisz Endre ezeket a cikkeket,kilenc nagyobb fejezetből áll tehát a könyv. Az első fejezet az "Édes anyanyelvünk" címet viseli. Megtudhatjuk,ki írta le először,hogy az anyanyelv "édes",hány szóból áll a magyar nyelv,hogyan nyilatkoztak német és itáliai nyelvzsenik a magyar nyelvről.  A második fejezet, "A szépen szólásról",a hétköznapi nyelvi etikett témájában igazítja el az Olvasót. Hogyan illik köszönni? Kiket tegezünk,kiket magázunk,s kiknek mondjuk azt,hogy Ön?Helyes-e azt mondani valakiről,hogy hiányzik egy kereke?Mi befolyás

 Farkas Zsuzsa:Nyelvőrökkel nyelvőrségen könyve interjúkat tartalmaz a magyar nyelv legnevesebb őreivel:mások mellett Lőrincze Lajossal,Grétsy Lászlóval,Rácz Endrével,Bencédy Józseffel, Wacha Imrével. Mai Olvasó leginkább az lehet érdekes,hogyan látták ezek a kiváló tudósok a magyar nyelv helyzetét az 1990-es években.  Szinte mindannyian megemlítik a sajtó,a televízió egyre igénytelenebbé váló nyelvezetét,pongyolaságát. Van,aki ennek okát abban látja,hogy csökken az újságírók műveltsége. Szó esik a beszédtempó egészségtelen felgyorsulásáról,a szavak elharapásáról. Viszont többen is kiemelik a nyelv egyre gazdagodó képszerűségét,vitalitását. Az ifjúsági nyelvet illetően megoszlanak a vélemények,van,aki szerint csúnya és felületes,mások szerint élményszerű és humoros. A határon túli magyarság nyelvhasználatát illetően a megkérdezett szakemberek aggodalmuknak adnak hangot. A tradicionális magyar nyelv megszűnőben,sok a többségi nyelvből átvett tükörfordítás,ami magyartalanságokhoz vezet.N