Bejegyzések

Barcelona címkéjű bejegyzések megjelenítése

Huba László:Szenyorok és Szenyoriták.Spanyol tájakon

 Huba László Spanyolországról szóló útikönyve 1972-ben jelent meg. Ez volt az első útikönyv,amely a kommunizmus ideje alatt Magyarországon megjelenhetett-mármint Spanyolországról. Politikai okokból ugyanis (Franco-diktatúra) a Kádár-rendszer igyekezett honfitársainkat távoltartani az Ibériai-félsziget államaitól.  A Szenyorok és Szenyoriták című könyv voltaképpen mozaikszerű leírása annak,mit is talál érdekesnek egy korabeli magyar utazó Spanyolországban. Megkóstolhatjuk a repülőgépen felszolgált tokajit,s megtudhatjuk,miért nem érdekli a légi utaskísérőt a Földközi-tenger.Ellátogatunk a nagyobb és ismertebb spanyol városokba:Madridba,Barcelonába,Sevillába,Toledóba,Valenciába,ha valakit kihagytam,elnézést kérek. Bejutunk igen nívós múzeumi kiállításokra,ahol Velazquez,Goya és mások képeiben gyönyörködhet a kíváncsi utazó. Még olyan tárlatra is eljutunk,ahol a kiállított aktfestmények modellje,a képekhez képest 70 évvel öregebben,virágot árul. Megismerkedünk a spanyol vendégszeretettel,

Kovács Zsolt:Állatok és állatkertek

 Állatkert. Legtöbbünk számára gyermekkori élmény, egy szép vasárnap délután, mikor is apuval meg anyuval mégnéztük a ketrecben tarott majmot, meg a vízilót, meg ettünk egy fagyit, aztán irány haza, készülés a hétfői iskolára. Megcsináltad már a házit? Meg, persze... Kovács Zsolt: Állatok és állatkertek könyve arra döbbenti rá az Olvasót, hogy az állatkertek nem pusztán turistalétványosságok, vagy kisgyermekek hétvégi szórakozásai. Fontos szerepük van a fajmegőrzésben, a szaporításban, az egyes állatfajokkal kapcsolatos tudományos kutatásban. Szerző különbséget tesz a szafaripark, a vadaspark és a valódi állatkert között. Aztán szépen végigelemzi, melyek is a legfontosabb előnyei, problémái, feladatai egy modern állatkertnek.  Megfelelő, természetes közeget kell biztosítani a fajok számára. Kovács Zsolt kiemeli a svédországi Höör állatkertjét, ahol ugyan nincsenek árkos kifutók, de minden állatnak egy hektár (!) terület jut. A majmok el tudnak bújni, ha éppen szükségük van rá, a vendég

A Piroska és farkas szexista??

Blogunkban elsősorban könyvajánlókat, nem pedig híreket hozunk, dee van, amikor meg kell szólalni. Barcelonába- a demokratikus Spanyolország illetve sokak szerint Katalónia nagyvárosa- a genderlobbi rendezett őrjöngést. Cenzúrázták az iskolai könyvtárakat, kiselejtezték azokat a könyveket, melyeket szexistának találtak. Hogy mi szexista, azt természetesen ők döntötték el, egyébként minden szexista,ami a hagyományos nemi szerepeket és erkölcsöket mutatja be. A kifogásolt könyveket azonnal leselejtezték ,semmiféle fellebbezésre fórumot nem engedtek. Kiselejtezték például a Piroska és farkas című mesét is, mert szerintük "idejétmúlt és gonosz". Engem ez emlékeztet a diktatúrák köbnyv-égetéseire. Valaki azt mondja, hogy ez és ez a könyv nem kívánatos, ezért elpusztítjuk. Szerintem ez nem demokratikus.  Ki állítja meg a gender-értelmiséget?

Andres Iniesta: Életem játéka

Manapság, a sportstatisztikák (virág?)korában nagyon nehéz könyvet írni világhírű futballistáról. Hiszen mindenkiről tudjuk, hány gólt lőtt, hány lövést eresztett kapura, abból mennyi ment mellé, merre cselezett, hány kilométeres sebességgel futott a pályán. Látszólag mindenkiről tudunk mindent. Mégis: ha elolvassuk Andres Iniesta: Életem játéka című könyvét, melyet a kiváló labdarúgó Marcos Lopez és Ramon Besa közreműködésével írt, az a benyomásunk támad, hogy a futballmeccs csak kirakat. A lényeget mi, drukkerek, nem látjuk. Nem látjuk, hogyan került fel a Barcelona első sorába egy alacsony, a forró spanyol vidékről érkezett, túlságosan szerény fiú, nem látjuk, hogyan fogadták be őt a csapattársak, nem látjuk, hogyan vívódott azzal, hogy távol van a családjától, s nem tudunk semmit a nagy meccsek hátteréről. Például arról, hogy miért nem játszott Iniesta azon a nevezetes BL-döntőn az első félidőben. Az Iniesta-Lopez-Besa szerzőhármas megpróbált a kulisszák mögé látni. Nem bulvársa

A Magyar labdarúgás története III. Aranykor(1945-1966)

A Dénes Tamás-Sándor Mihály-B.Bába Éva szerzőtrió monumentális vállalkozása sikerrel járt: összegyűjtötték a magyar labdarúgás tényeit, és öt kötetben, öt hatalmas könyvben közzétették. A Magyar labdarúgás története III. kötete, mely az 1945-1966. közötti időszakot öleli fel,  nemcsak azért hasznos könyv, mert kézikönyvként egyedülálló, hanem szellemiségében is újat hoz a magyar sporttörténetírásban. Megteszi azt, amit már jó negyven éve meg kellett volna tenni: mítosztalanít. Nem valamifajta revizionista történetírás ez, a Szerzők nem kisebbíteni akarják Sebes Gusztáv, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor vagy éppen Sándor Csikar vagy Farkas János érdemeit. Csak éppen a helyükre kell tegyünk bizonyos tényeket, mert úgy járunk- pontosabban: úgy jártunk- a labdarúgásban is, mint a politikában: séta közben ábrándozva messzire meredtünk, s megbotlottunk a közeli kőben. Ki tudta például, hogy Kocsis Sándor nagyon keveset játszott a Barcelonában? Hogy volt, hogy Aranycsapat is csak az ellenfél ö