Könyvekről mindenkinek

 Bár nem vagyok teljesen járatlan a magyar irodalom történetében, bevallom, nem tudtam, hogy Féja Géza, akit elsősorban népi íróként és irodalomtörténeti kor-monográfiák szerzőjeként ismerünk, ennyire alaposan foglalkozott Krúdyval. De jól tette: Az 1950-es évek hivatalos kommunista kultúrpolitikája elhallgatta Krúdyt, mintha nem is létezett volna,Ha néha mégis szóbakerült a neve, a dzsentri-nosztalgia elrettentő képviselőjeként említették meg. Féja Géza az 1970-es években írott cikkeiben, tanulmányában igyekezett viszaadni Krúdy becsületét, azaz az irodalomtörténti legendák és csúsztatások helyett a valódi Krúdyt megmutatni az Olvasóknak. A Krúdy és legendái című kötet Féja Géza Krúdyról írt írásaiból közöl válogatást, Féja Endre szerkesztésében. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom összefoglalni, miféle legendák keletkeztek Krúdyról, és hogy milyen igazságtartalom rejlik emögött, hogyan cáfolja ezeket az irodalomtörténeti közhelyeket Féja Géza.  Minden legendát ebben a rövid írásban

 Sokak szerint  Baruch Spinoza (1632-1677) nagy németalföldi filozófus főműve az Etika. Erről persze lehet tudományos ( vagy inkább:értékrendbeli, ízlésbeli) vitákat folytatni. Az biztos, hogy nagyon összetett, sok-sok jelentésréteggel bíró műről van szó, ebben a könyvajánlóban egy rövid összefoglalást tudunk adni Spinoza etikáról vallott nézeteiről, véleményéről.  Spinoza szerint az etika egyértelműen transzcendens, felülről ered, első lépés tehát bebizonyítani, hogy létezik felsőbb lény. A filozófus ezt a bizonyítást Isten végtelenségéből vezeti le. Ha valami végtelen- vallja- akkor végtelen tulajdonsággal,megjelenési formával, attribútummal rendelkező szubsztanciáról van szó. Ha pedig valami végtelen módon létezik, akkor végtelen a hatalma is, mert a létezés voltaképpen hatalom. Ha pedig valami végtelen hatalommal rendelkezik, akkor módjában áll megszabni egy adott társadalom etikai normáit is. Az etika tehát- ahogy ma mondanánk-transzcendens. Ahogy a 34. tétel kimondja: Isten hatal

 Ez a kitűnő történelmi-pszichológia- filozófiai regény eredetileg Angliában jelent meg, 1986-ban. Határ Győző ugyanis disszidált- engedély nélkül hagyta el a kommunista Magyarországot- s mint ilyen, nem számított itthon a jó fiúk közé. Csak a rendszerváltás után adatott meg a magyar olvasóközönségnek, hogy elolvassa ezt a remekművet. A cím azt jelenti, hogy az ember, mint a köpönyeget, megpróbálhatja lecserélni sorsát. Hogy milyen ,eredménnyel, az nem derül ki/kiderül a regény végén. A Köpönyeg sors- és általában minden Határ Győző- próza kapcsán- először mindenképpen az írói nyelvről kell szólni. Mert Határnál nem biztos, hogy nagybetűvel kezdődik a mondat, olykor feltűnnek a szövegben szokatlan szavak, szóösszetételek, ezek egy részét az író maga alkotja, más része a magyar népnyelvből került az irodalomba. Előfordul, hogy köznevek, látszólag minden tartalmi logika nélkül, tulajdonnevekké változnak ( pl.Hírzárlat). Az ilyen nyelvhasználatot nevezik prózapoétikának. Határ Győzőnek sz

 Előrebocsátom:Jürgen Habermas könyve nem tartozik a legkönnyebb olvasmányok közé. Még rutinos filozófusok, társadalomtudományi szakemberek számára sem okoz felhőtlen boldogságot A kommunikatív cselekvés elmélete című könyv áttanulmányozása. Ugyanakkor megéri a fáradságot: ha az ember értő módon, intellektuális párbeszédet folytatva a neves Szerzővel, mondatról mondatra végighalad ezen a könyvön, gyakorlatilag megérti a 20-21.századi nyugati gondolkodás alapjait. És nemcsak az alapjait... Habermas elsőként a racionalitás fogalmával foglalkozik. Kezdi ott, hogy a filozófia képes-e, a filozófiának hatáskore-e a racionalitás fogalmával való foglalkozás. Arra a következtetésre jut, hogy a filozófia, párosítva a szociológiával, igenis tud, képes foglalkozni a racionalitással. Nagyon fontos, Habermas szerint, hogy különbséget tegyünk az érvek érvénye és valamilyen gondolatnak, gyakorlatnak a társadalmi érvényessége között. Habermas részletesen elemzi Toulminnak a racionalitással, az érveléss