Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Hatékony és magabiztos növekedés verseny nélkül W.Chan Kim és Renée Mauborgne korszakalkotó és szakmai körökben sok vitát kiváltó könyvét elsősorban gyakorló cégvezetőknek, menedzsereknek ajánljuk.Ugyanakkor nem árt elolvasni azoknak sem, akik majd a jövő évtizedekben kerülnek vezetői pozícióba, azaz:közgazdász- és jogászhallgatóknak, IT-tehetségeknek. Nagyon új személetű vállalatgazdasági munkáról van szó, félre a sablonokkal!  A kék óceán váltás tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy cég, amely egyre kevésbé bírja az árversenyt, a technológiai versenyt, egyre nehezebben talál jó vezetőket, újít:új piacon nyit magának pziciót, egy olyan terepen, ahol még senki sem járt ( a vörös óceán a cápáktól és egyéb ragadozóktól hemzsegő piacot jelenti, a kék óceán a tiszta, ragadozóktól mentes "játékteret".)Ennek a váltásnak a menetét, lépéseit, buktatóit és sikerlehetőségeit tárgyalja W.Chan Kim és Renée Mauborgne könyve.  Mindenekelőtt megismerkedhetünk pozitív példákka

 Cor Molenaar világhírű holland marketingszakember, az új típusú, azaz a hálózati gazdaság egyik nemzetközileg elismert szakrétője. A verseny vége. A hálózati gazdaság hatása című könyvében összefoglalja mindazt, amit ma egy menedzsernek a 21.századi gazdaság alapvetéseiről, legfontosabb jelenségeiről, szabályairól tudnia kell.  Szerző áttekinti az ipari forradalmak történetét, azaz azt, hogyan alakult ki az a rendszer, amit hagyományos gazdaságnak nevezünk. A hagyományos gazdaság jellemzőit Molenaar az alábbiakban foglalja össze: - Elkülönül termelő, kereskedő és fogyasztó. A termékkel illetve az értékesítéssel kapsolatos fogyasztói visszajelzések korlátozottak, a vállalat gyakran nem is igényli ezeket, kizárólag az eladási számokra figyel. - A hangsúly a gazdaság kínálati oldalára tolódik: a vállalat megpróbál olyan, fizikailag kézzelfogható terméket gyártani, amely jól megkülöböztethető a többitől, és árban is versenyképes. - A cégek hierarchikus felépítésűek, elkülönül egymástól a

A könyv alcíme:A kíváncsiság, az improvizáció, és az intuíció alkalmazása a munkában.  Nagyon sok magyar vezető és munkaválláló kénytelen azt tapasztalni, hogy a cégeknél sokat beszélnek a kreativitásról, ám amikor konkrétan kellene valami eredetit, valami kreatívat felmutatni, akkor egyből jön az óvatosság, az új innovációktól való idegenkedés. Ugyanez fordítva is igaz: a munkavállaló teleírja az önéletrajzát azzal, hogy ő milyen kreatív, aztán, amikor ténylegesen valami kreatívat kell művelni a cégnél, lefagy. Natalie Nixon könyvét azért ajánljuk minden menedzsernek, és mindenkinek, aki kreatívnak tartja magát, mert a Kreativitásugrás arról szól, hogyan lehet a személy kreativitását a gyakorlatba átültetni, hogyan tud egy kreatív vezető vagy munkavállaló hasznára lenni a cégnek, ugyanakkor flow-élményt is szerezni munkája során.  Nagyon szimpatikus számomra, hogy Natalie Nixon mindvégig hangsúlyozza a kreativitás demokratizálásának fontosságát. Tehát az ötletelés, a szellemi innováci

 Jim Cillins könyvében arra keresi a választ, hogyan lesz egy nagyjából-egészében jól működő amerikai vállalatból kiváló vállalat. Nagyon gyakorlatias, vezetőkkel való kommunikáción alapuló könyve útmutatásul szolgálhat nemcsak nagyvállalatok, de kis-és középvállalkozások számára is, a világ minden táján. A Jóból kiváló című könyv minden menedzser könyvtárának része kell(ene), hogy legyen.  Mi is a különbség egy jól működő és egy kiválóan működő cég között? Hogy ezt megtudjuk, a 14. oldalra kell lapoznunk. Collins itt öszehasonlítja különböző amerikai cégek kumulatív profitrátáját. A kiváló vállalatok a grafikon csúcsán találhatók, a ún. " jól működők", " elvárt szintet hozók" a grafikon alján.  Hogyan és miért emelkednek ki egyes vállalatok a középszerűségből? Collins azzal a tényezővel kezdi a kérdés megválaszolását, ami a vállalat életében a legfontosabb: a vezetéssel. Az ideális vezető- Collins terminológiájával- az 5. szintű vezető. Azaz: megvan benne az alázat

 Nagyon különös ennek a könyvnek a keletkezéstörténete. A formális logika általában azt mondja, előbb valaminek az elméletét kell megalkotni, aztán jöhet a gyakorlat. Bernáth Lajos előbb írta meg a " Gyakorlati útmutató a szervezeti kiválósághoz" című könyvét, amikor is jelezték neki, hogy sok szakember még az alapfogalmakkal sincs tisztában. Ekkor döntött úgy Bernáth Lajos, hogy megírja az Elméleti alapok a szervezeti kiválósághoz című könyvét. Nem elemezzük végig ennek a kitűnő könyvnek minden gondolatát, inkább csak felvillantjuk, hogy miről is olvashat ebben a műben a Kedves Olvasó.  Néhány téma a gazdag tartalomból: - Mi az az ÁMR, ez a rendszer alkalmazható-e a mai vállalatokra? - Shiba japán professzor hétlépcsős elmélete megállja-e a helyét a modern vállalatok esetében, vagy pedig inkább csak az egyszerűsége és közérthetősége miatt kedvelték a menedzserek? - Melyek a minőség, szintén Shiba professzor által definiált, szintjei? A vevő latens igénye definiálható-e minős

 A könyv alcíme:Sikeres stratégia fejlesztése és végrehajtása turbulens piaci környezetben A mai gazdasági környezet és a 21. századi világ általában véve nagyon gyorsan változó, ahogy a könyv alcíme is mondja: turbulens. Ilyen gazdasági-társadalmi-politikai környezetben vajon hogyan tervezhetnek a vállalatok közép- és hosszútávú stratégiát működésük valamely területén, vagy éppen az egész vállalatra kiterjedően? Marc Baaij és Patrick Reinmoeller: a nyerő stratégia feltérképezése című könyve arról szól, hogy sehogy. Az ún. VUCA világban ( aki esetleg nem tudán, mit jelent ez, megtalálja a könyv 21.oldalán) a hagyományos stratégiai elékpzeléseket el kell vetni. Mégpedig azért, mert előre meghatározott hibákkal kalkulál. Új térképezési módszereket kell találni, másfajta szociális tényezőket kell figyelembe venni. Ráadásul téves az a korábbi hit, miszerint az agilitás helyettesíti a stratégiai tervezést.  A klasszikus SWOT elemzést továbbra is használni kell a Szerzők szerint, de ezt is m

Alcím: Az ésszerűtlenség nem várt előnyei Szerintem lehetne ez is alcím:Nemcsak menedzsereknek. Dan Ariely könyve bevezet bennünket a viselkedési közgazdaságtan- hívhatjuk gazdaságpszichológiának is- rejtelmeibe. Olyan újszerű meglátásokat ad alkalmazottaknak és munkaadóknak, vezetőknek és beosztottaknak, munkájukat kedvelőknek éés munkaundorban szenvedőknek, melyek a magyar nyelvű szakirodalomban még újdonságnak számítanak. Empirikusan is bebizonyítja, hogy az irracionálisan magas ösztönzők hátrányosan hatnak az alanyra, mert szorongást idéznek elő. És mindegy, hogy az illető túlfizetett amerikai bankár, vagy alulfizetett indiai segédmunkás. Ariely könyvéből győződhetünk meg arról is, hogy a fájdalom nincs egyenes arányban az alkalmazkodással: a túl nagy megterhelés már visszafelé sül el- hogy a gazdaság nyelvére ezt átfordítsam: nem szabad a munkavállalót agyonterhelni, mert akkor rosszabbul dolgozik. Az is bebizonyosodik a Zseniálisan irracionális lapjain, hogy az emberek akko

Ez a könyv szemelvényeket tartalmaz Carl Gustav Jungnak, a világ pszichológia-tudománya egyik óriásának munkáiból. Arról el lehet tűnődni, hogy a " látszat" és " létezés" témakörében miért pont ezek a szövegrések kerültek be a könyvbe- de nem kívánunk ezzel foglalkozni. Csak néhány részletet emelnénk ki a könyvből, inkább, tanulságul, mintsem a kritikai észrevétel mindenáron való hangoztatása végett. 1. A 75. oldalon Jung kárhoztatja azokat a vallásokat, melyeknek " egyedül a hit", azaz sola fide az alapja. Ezzel szemben Jung azt mondja, az igazi vallás alapja a hit és a rítus. Jómagam azt gondolom, Jung többszörös félreértés áldozata lett, és ez elvezet az Olvasó félreértéséhez is, ezért érdemes itt egy kicsit elidőznünk. Amikor Luther azt mondta, hogy a kereszténység alapja egyedül a hit, azaz sola fide, nem arra gondolt, hogy az általa vizionált megreformált kereszténységben ne lennének rítusok. Ahol többen összegyűlnek, ott az egyház, s ahol az egyház

Bevallom, eleinte gyanakodva vettem kézbe Joyce Meyer művét. Sikerfilozófia isteni alapokon? Amerikai típusú légy boldog- életszemlélet keresztény vallásra támaszkodva? Aztán, ahogy pörögtek és pörögtek az oldalak, rájöttem, hogy így, ebben a formában, ahogy Joyce Meyer, műveli, így működőképes. Olyan jó ezt a könyvet olvasni, olyan megnyugtató, olyan felemelő... Senki nem tudná ezt Joyce Meyeren kívül kívül megcsinálni, hiszen annyira egyensúlyozni kell, hogy ne tolódjon el az írás a vallásos tucatkönyvek vagy éppen a lelkiboldogító menedzser-kézikönyvek irányába, hogy azt csak igazi mester tudja. Meyer asszony a lélek patikamérlegén egyensúlyoz, hogy megoszthasson velünk alapvető, isteni igazságokat. Valahogy végig az volt az érzésem: mindezt, ami de van írva,  én már tudom. De ha tudom, akkor miért nem tudom megvalósítani? Miért vagyok olykor keresztény létemre kishitű? És csak jöttek és jöttek a kérdések, és válaszok, melyek újabb kérdéseket szültek. A végére aztán összeállt a ké