Könyvekről mindenkinek

 Kahler Frigyes könyve nagyon fontos történelmi,jogtörténeti forráselemzés. Az 1956-os forradalom és szabadságharc felcsillantotta a reményt a magyar nép előtt, hogy kiszabadulhat a szovjet tömbből, visszanyerheti valódi nemzeti szuverenitását. Csakhogy jött a kiábrándulás, a nagylétszámú szovjet hadsereg leverte a forradalmat. Utána pedig következett a kegyetlen megtorlás...A Dunántúlon, Veszprém megyében különösen kegyetlen volt a represszió, nem kis részben Pap Jánosnak, Kádár egyik kedvencének, az itteni megyei tanácselnöknek köszönhetően. Káhler Frigyes:A Brusznyai-per című könyvében bemutatja Dr. Brusznyai Árpád középiskolai tanárnak, kiváló ókortudósnak meghurcolását és ártatlanul történő elítélését.  Spoiler helyett inkább néhány észrevételt fűznék e kitűnő könyvhöz, inkább csak logikai alapon, leszögezve, hogy nem vagyok járatos a konkrét téma forrásanyagában és szakirodalmában ( sem)... 1. Az egész Brusznyai-per mögött ott lapult Pap János.A neve nem kerül elő- szerintem utas

 Számtalan,különböző színvonalú könyv jelent már meg az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásról, illetve az azok keretébe illeszthető perekről. Szakolczay Attila kötete ezek közül az egyik legjobb. A Tóth Ilona és társai elleni per(eke)t elemzi, elképesztő pontossággal, úgy, hogy az Olvasó valoban tiszta képet kap arról, jogosan ítélték-e el Tóth Ilona orvostanhallgatót és vádlottá-társait különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért. E rövid könyvajánlóban pusztán a könyv főbb megállapításainak, gondolatainak egy részét soroljuk föl, ezzel próbálva kedvet csinálna az amúgy egyáltalán nem könnyű könyv olvasásához. Szakolczay Attila szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni perek mintegy flytatásai a sztálini-rákosi korszak pereinek: koncepciósak, nem a tényállás tisztázása a feladatuk, hanem a vádhatóság- valóságtól olykor igencsak elrugaszkodott- állításainak mindenáron való igazolása. Kádár nem akart a volt ávósokkal együtt dolgozni, van is olyan belü