Polónyi István:Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21.század közepén
Polónyi István oktatáskutató könyvében arra vállalkozik, hogy magyar és nemzetközi trendeket vizsgálva feltérképezi a világ humánerőforrás-kapacitását- úgy, hogy a felsőoktatás adataiból, trendjeiből, várható jelenségeiből indul ki. Módszere az, hogy az embert, mint egészet vizsgálja: nem " dől be" például annak, hogy Kínában többszörösére nőtt a felsőoktatásban tanulók száma: a mennyiség mellett minőségi követelményeket is vizsgál. Ahogy, divatos kifejezéssel, mondani szokták: holisztikus szemléletű. Nem kell ahhoz szakmabelinek lenni, hogy az Olvasó elcsodálkozzon néhány adaton. Kiderül például, hogy a világ egyetemistáinak közel 20 százaléka amerikai vagy kínai. Elszomorodunk, amikor azt látjuk, hogy bár az EU egésze világszínvonalon áll az oktatásban és általában a humánerőforrás-menedzselésben, ám hazánk és még néhány ország ( pl. Málta, Lengyelország) inkább visszafelé húzzák ezt a trendet, semmint előre. Meglepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Svédországban, Finnország