Könyvekről mindenkinek

 Nico Stehr társadalomtudós munkásságának nagy részében a tudásnak a modern társadalomban betöltött szerepét vizsgálta. A szabadság a tudás leánya című könyvében arra tesz kísérletet, hogy választ adjon arra a kérdésre:szükséges-e a sikeres demokrációhoz a tudásalapú társadalom? Milyen korreláció áll vagy éppen nem áll fenn a műveltségi szint és a társadalom demokratizálódás között? A könyv első fejezetei két irányból adnak elméleti alapozást a kérdéshez:Stehr vizsgálja a demokrácia és a tudás fogalmát. Az első oldalak a demokráciával foglalkoznak. hogyan is definiálhatjuk a modern demokráciákat, egyátalán: hány demokrácia van ma világon? Igaz-e az az állítás, hogy csak a demokráciák képesek szabadságot adni a polgárnak? Mi az összefüggés liberalizmus, libertarianizmus és demokrácia között?Mit jelent az konkrétan, hogy az állampolgárok részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban? Igazuk van-e azoknak az elitistáknak, akik szerint nem mindig jó, hogy a társadalom minden rétege ( példáu

A könyv alcíme: Pályakezdőként, álláskeresőként a munkaerőpiacon Megkaptad a diplomádat, de nem találsz állást? feltétlenül olvasd el a Kártyás-Répáczki-Takács szerzőhármas Kezedben a karriered4 című könyvét. több, mint a magyar könyvpiacon nagy mennyiségben túlburjánzott álláskereső kézikönyvek egyike. Valóban hasznos, piaci előnyt jelentő tanácsokkal szolgál a pályakezdők számára. Például: - Ne mondd az interjún, hogy kreatív vagy! Túl elcsépelt! - A műveltség növeli az ember értékét ( ezt érdemes lenne sok mai huszonévesnek erősen az agyába vésnie, és a gyakorlatban is figyelembe vennie!) - A pszichológia vizsgálat során a vizsgálat személynek is megvannak a maga jogai. senkit sem lehet pusztán videós pszichológiai teszt alapján kizárni egy munkakör betöltéséből. - Milyen munkavégzési formák, munkajogi viszonyok léteznek Magyarországon, melyiknek mi az előnye és hátránya? Ezeket nagyon szépen végigvezeti a könyv, sajnos, ezt a munkavállalók olykor egyáltalán nem mérlegelik. H

Az 1930-as évek végén megkezdődött Márai Sándor újabb alkotói korszaka. Ezt a korszakot a lírizálás, a reményvesztettség érzésének burkolt vagy nyílt megfogalmazása, az értelmiségben való csalódás élménye jellemzik. Eklatáns példája mindennek A négy évszak című könyv. Mi is ennek az írásnak a műfaja? Nehéz meghatározni, legjobb, ha " lírai etűdökk"-ként, vagy költői pórózaként jellemzezzük. Márai tizenkét fejezetben -ezt a szót is viszonylagosan kell érteni- mindig egy-egy tájhoz kapcsolva jelenítette meg a közép-európai csoda, a négy évszak különböző jelenségeit. Mindezt afféle filozófiai napó-nak álcázva. Hogyan is látta az életet 1938-ban Márai Sándor? Nem éppen rózsásnak. A racionális eszmék elbuktak, de velük bukott a józan ész is. Minden kiszámíthatatlan, ugyanakkor erősödik a harc, az ember már csak segédeszközökkel képes fennmaradni ( Doping), s ha ajándékot is vár vagy ad ( Souvenir), akkor sem tesz boldoggá senkit. Nem védekezünk és nem támadunk ( Fejlődés), csa

Jékely Zoltánt, Ápriliy Lajos fiát, általában remek verseiről ismerjük. A Bárány Vére című könyv értekező-kritikiai írásait, naplójegyzeteit, könyvrecenzióit tartalmazza. Az első, amiben Jékely eltér az amúgy csöppet sem színvonaltalan "átlagtól" ,az nem más ,mint a személyesség. Jékely objektivitása mindig empatikus, mindig valamilyen személyes élményből táplálkozik. Nem akarja felvenni a szobatudós-pózt: ő Író marad, akkor is, ha útijegyzeteket készít vagy ha kolléga regényéről ír recenziót. A másik, amit hamar észrevehetünk, az a brilliáns műveltség. Nem feltétlenül a hivatkozásokban, az elolvasott könyvek számában mutatkozik ez meg, inkább abban a képességben, hogy az olvasottakat mily szervesen építi be alkotásaiba. Jékely könyveinek, jelen esetben: esszéinek Olvasója tagja lesz egy elitklubnak: azok közösségének, akik az irodalmat, a képzőművészetet anyanyelvként beszélik.A Bárány Vére című könyv minden irodalombúvárnak ajánlható, de érdemes előbb alaposan tájékozódni

A Markó László által főszerkesztett Egyetemes Lexikon 1996-ban jelent meg. Ebből a matuzsálemi életkorból következik, hogy nem szerepelnek a könyvben a modernnek mondott 21. század infokommunikációs műveltséganyagai. Nincs internet, mobiltelefon, plazmatévé és egyebek. Van viszont klasszikus műveltség, melynek szerepe napjainkban egyre inkább felértékelődik- mivelhogy egyre kevesebben rendelkeznek vele. Irodalom, történelem, zene, a természettudományok alapjai, néhány magyar sportoló, földrajz ( utóbbi eléggé németes, túl sok az alig ismert német kisváros)- szóval, minden, ami a 20.század végén tudomány címén futott. Remekül megírva, érthető nyelvezettel, az angol enciklopédiák szószátyárságától mentesen. Érdemes nézegetni.