Könyvekről mindenkinek

Természetesen alcíme is van ennek a könyvnek:Korabeli stratégiák, populáris mítoszok,  és ezek utóélete. O.Réti Zsófia:Nekünk nyolcvan: Közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez című könyvében arra keresi a választ, hogyan hatnak az 1980-as évek kulturális emlékei?/toposzai?/mítoszai? a későbbi korok emlékezetére. Nagyon gazdag, nézőpontjaiban nagyon széleskörű könyvről van szó, nem is kívánunk ebben a könyvajánlóban mindenen pontról pontra végigmenni, inkább csak egy-két fontos kérdéssel kapcsolatban mondaná el szerény véleményét a recenzens. Nagyon fontos kérdés: tekinthető-e egységes művelődéstörténeti korszaknak a nyolcvanas évek? Véleményem szerint igen, Magyarországon mindenképp. A " reformszellem" ugyanis ekkor vált láthatóvá a legtöbb ember számára, mégpedig azáltal, hogy a korábban mostohafiúként kezelt (vagyis inkább lekezelt), tűrt-tiltott populáris kultúra ekkor, az 1980-as években kap polgárjogot, terjed el széleskörben. Antal Imre és Kudlik J

 Dragomán György megalkotta a 21.század magyar novellairodalmának ikonikus kötetét. A rendkívül változatos, különlegesen eredeti meseszövéssel írt történeteket a zene kapcsolja egybe.  Hogy milyen zene? Mindenféle zene. Találkozunk itt a halálos betegen utolsó nagy számát előadni készülő pop-énekesnővel.Átérezhetjük egy nagypapának és unokájának bensőséges kapcsolatát, midőn a két érdemes férfiú mindenre bátor oroszlánkórust alkot. Csodálatos a rendhagyó karácsonyi szaloncukor-készítésről szóló történet, bár igazán csak az érti meg, aki élt vagy járt a Ceaucescu-korszak Romániájában. A szánkhoz kapjuk a kezünket, amikor megtudjuk, miért is mászik fel a kiskamasz fiú a tűzoltólétrán. Nem igazán értjük, nagypapa miért nem bírja az elektromos készülékeket, miért csak a gramofont szereti. Elgondolkodunk azon, vajon mit tennénk a balsors sujtotta Olga néni helyében. Szóval, megfognak a történetek, belénk ívódnak, vagy bennünk maradnak, vagy előbújnak máshol, más formában. Magasszintű irodal