Könyvekről mindenkinek

 Rutger Bregman:Emberiség című könyve lényeges,mint a víz,mint a só. Talán nem túlzik,ha azt írom:a 2020-as évek egyik legjelentősebb könyve ez. Tartalma sokrétű,szemlélete minden Kedves Olvasót az eddig megszokott paradigma módosítására ösztönzi. És persze a végkicsengés,az bizony lelket vidító. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom egy olvasói szempontrendszer,attitűd felől közelítve összegezni Rutger Bregman könyvének tartalmát,előre közölve,hogy létezhetnek más értelmezési keretek is. Az alapkérdés az,hogy kinek volt igaza:Hume-nak vagy Rousseaunak?Hume,az angol felvilágosodás kitűnő filozófusa azt állította,hogy az ember eredendően rossz. Rousseau,a 18.századi francia felvilágosodás egyik legnagyobb és talán legismertebb gondolkodója pedig azt írta,hogy az ember eredendően jó. Bregman szerint utóbbi igaz. Antropológiai és régészeti kutatásokra hivatkozva állítja,hogy a vadászó-gyűjtögető,illetve a nomád életmódot folytató enber kerülte az erőszakot. Az Australopithecus-leleteke...

 Barabási Albert-László,a hálózatkutatás nemzetközileg elismert vezető alakja- szerint téves az a széles körben elterjedt nézet,miszerint az ember kiszámithatatlan. A Villanások.A jövő kiszámitható című könyv pontosan a tétel ellenkezőjét bizonyítja:algoritmusok segítségével nagyon is kiszámíthatók vagyunk,jövőbeni viselkedésünk különböző mintázatok alapján megjósolható.  Mivel a felvilágosodás keveset foglalkozott az egyén és társadalom viszonyával,a racionális(vagy magát annak gondoló) tudományok nekiestek a témának. A matematikusok is,a meteorológusok is,a történészek is,és még jónéhány tudományág képviselője. A 19.században egymást követték a jövőt előrejelző tudományos munkák. Volt,aki a háborúk okait térképezte fel  hogy a jövőbeni nagy világégéseknek elejét vegyük. Volt,aki sajátos módszert dolgozott ki az időjárás hosszútávú előrejelzésére.  Ezek az előrejelzések mind tévesnek bizonyultak. Mint ahogy tévesnek bizonyult az a nézet is,hogy az esküdtbíróságok cs...

 A populart füzetek sorozatban megjelent Fentebb stylus című kötet Kazinczy Ferenc:Tövisek és viárgok című versgyűjteményét, valamint válogatott levelezését tartalmazza. Kazinczy Ferencet a "magyar nyelvújítás atyja"- ként ismerjük, de irodalmi munkássága is nagyon jelentős. A felvilágosodás eszméit ültette át műveibe.  A Tövisek és virágok a közhiedelemmel és a -középiskolai tankönyvekkel- ellentétben nemcsak epigrammákat tartalmaz, ennél műfajilag sokkal változatosabb. Az itt közölt versek között is van epistola, gondolati költemény, szonett(!), szerelmi költemény- igen változatos mind tartalmila, mind formailag. Annyit azért meg kell állapítanunk, hogy több a tövis, mint a virág. Kazinczy igen-igen- jól tudott szúrni, bírálni kollégáit, s nem is volt gátlásos természetű. Így aztán sok olyan verse van, ami a "kolléga" művészetét, alkotói módszereit pellengérezi ki, mások érzékenységével nem sokat törődve. Lukai nevű kollégáját öt sorban "intézi el", mind...

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita, ...

Puskás Attila könyve, A Teremtés teológiája, azért nagyon fontos olvasmány, mert napjainkban mindennél erősebben aktivizálták magukat azok a szellemi erők, melyek a világ létrejöttét kizárólag materiális okokkal igyekeznek magyarázni- szerintük sikerrel. A 21. század első évtizedeiben a materializmus jelenti a legnagyobb veszélyt a keresztény egyházakra, a keresztény gondolkodásra- és a Bibliára. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan könyv ( és persze: minden Szerző, minden Kiadó), melyek felvállalják, hogy megjelentetnek a világ isteni eredetéről szóló munkákat. Ugyanakkor Puskás Attila könyve sok tekintetben felvet olyan kérdéseket, melyekre első olvasás után nehéz választ kapni. Most, amikor minél szélesebb rétegek számára ajánlom A Teremtés teológiáját, rendhagyó módon ezeket a bennem igen markánsan megfogalmazódó kérdéseket, hirtelen születő vélemény- kezdeményeket veszem sorra ( szám szerint kettőt), remélve, hogy a diszkusszív hangnem- amely részemről mindig elismerést takar- ke...

Baróti Dezső könyve azoknak ajánlott, akik mélyebben érdeklődnek a 18.század magyar és európai irodalma, művelődéstörténete iránt. Több ,mint 40 év tanulmányai olvashatók e kötetben. Tanulmánnyok a magyar felvilágosodásról, Dugonics Andrásról, Bessenyei híres művéről az Agis tragédiájáról, s nem utolsósorban Csokonairól. De Baróti Dezső érdeklődése az irodalom már korszakaira is kiterjed. Gérard de Nervalról íroptt pályaképe, valamint Radnóti Miklósról írott elemzései bizonyítják ezt. Magvető, Budapest, 1971. Pontszám: 9