Bejegyzések

felvilágosodás címkéjű bejegyzések megjelenítése

Barabási Albert-László:Villanások. A jövő kiszámítható

 Barabási Albert-László,a hálózatkutatás nemzetközileg elismert vezető alakja- szerint téves az a széles körben elterjedt nézet,miszerint az ember kiszámithatatlan. A Villanások.A jövő kiszámitható című könyv pontosan a tétel ellenkezőjét bizonyítja:algoritmusok segítségével nagyon is kiszámíthatók vagyunk,jövőbeni viselkedésünk különböző mintázatok alapján megjósolható.  Mivel a felvilágosodás keveset foglalkozott az egyén és társadalom viszonyával,a racionális(vagy magát annak gondoló) tudományok nekiestek a témának. A matematikusok is,a meteorológusok is,a történészek is,és még jónéhány tudományág képviselője. A 19.században egymást követték a jövőt előrejelző tudományos munkák. Volt,aki a háborúk okait térképezte fel  hogy a jövőbeni nagy világégéseknek elejét vegyük. Volt,aki sajátos módszert dolgozott ki az időjárás hosszútávú előrejelzésére.  Ezek az előrejelzések mind tévesnek bizonyultak. Mint ahogy tévesnek bizonyult az a nézet is,hogy az esküdtbíróságok csak az esetek elenyé

Kazinczy Ferenc:Fentebb stylus

 A populart füzetek sorozatban megjelent Fentebb stylus című kötet Kazinczy Ferenc:Tövisek és viárgok című versgyűjteményét, valamint válogatott levelezését tartalmazza. Kazinczy Ferencet a "magyar nyelvújítás atyja"- ként ismerjük, de irodalmi munkássága is nagyon jelentős. A felvilágosodás eszméit ültette át műveibe.  A Tövisek és virágok a közhiedelemmel és a -középiskolai tankönyvekkel- ellentétben nemcsak epigrammákat tartalmaz, ennél műfajilag sokkal változatosabb. Az itt közölt versek között is van epistola, gondolati költemény, szonett(!), szerelmi költemény- igen változatos mind tartalmila, mind formailag. Annyit azért meg kell állapítanunk, hogy több a tövis, mint a virág. Kazinczy igen-igen- jól tudott szúrni, bírálni kollégáit, s nem is volt gátlásos természetű. Így aztán sok olyan verse van, ami a "kolléga" művészetét, alkotói módszereit pellengérezi ki, mások érzékenységével nem sokat törődve. Lukai nevű kollégáját öt sorban "intézi el", mind

Makkai László (összeáll.):A tudomány forradalma Angliában

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita,

Puskás Attila:A teremtés teológiája

Puskás Attila könyve, A Teremtés teológiája, azért nagyon fontos olvasmány, mert napjainkban mindennél erősebben aktivizálták magukat azok a szellemi erők, melyek a világ létrejöttét kizárólag materiális okokkal igyekeznek magyarázni- szerintük sikerrel. A 21. század első évtizedeiben a materializmus jelenti a legnagyobb veszélyt a keresztény egyházakra, a keresztény gondolkodásra- és a Bibliára. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan könyv ( és persze: minden Szerző, minden Kiadó), melyek felvállalják, hogy megjelentetnek a világ isteni eredetéről szóló munkákat. Ugyanakkor Puskás Attila könyve sok tekintetben felvet olyan kérdéseket, melyekre első olvasás után nehéz választ kapni. Most, amikor minél szélesebb rétegek számára ajánlom A Teremtés teológiáját, rendhagyó módon ezeket a bennem igen markánsan megfogalmazódó kérdéseket, hirtelen születő vélemény- kezdeményeket veszem sorra ( szám szerint kettőt), remélve, hogy a diszkusszív hangnem- amely részemről mindig elismerést takar- ke

Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok

Baróti Dezső könyve azoknak ajánlott, akik mélyebben érdeklődnek a 18.század magyar és európai irodalma, művelődéstörténete iránt. Több ,mint 40 év tanulmányai olvashatók e kötetben. Tanulmánnyok a magyar felvilágosodásról, Dugonics Andrásról, Bessenyei híres művéről az Agis tragédiájáról, s nem utolsósorban Csokonairól. De Baróti Dezső érdeklődése az irodalom már korszakaira is kiterjed. Gérard de Nervalról íroptt pályaképe, valamint Radnóti Miklósról írott elemzései bizonyítják ezt. Magvető, Budapest, 1971. Pontszám: 9