Könyvekről mindenkinek

 Simon Zoltán:Változó világ-változó irodalom című könyve esszéket,könyvrecenziókat,mű-és műfaji elemzéseket,kritikákat,olvasáskutatási tanulmányokat tartalmaz. Az írások a magyar irodalom nagyon széles spektrumát lefedik:időben a huszadik század teljessége,témáját illetően az alkotók és műveik sokasága tárul elénk. E rövid könyvajánlóban kiemelek néhány írást a rendkívül gazdag választékból. Az első két tanulmány a magyarországi avantgarde irodalommal foglalkozik,nagyon erős nemzetközi kitekintéssel. Simon Zoltán azt vizsgálja,mennyire értette meg a közönség-és benne a politika-az avantgarde műveket. Simon szerint a közönség nagy része még mindig nem érti az avantgarde verseket,festményeket,szobrokat,mert teljesen másféle esztétikan nevelődtek (romantika,realizmus). Ugyanakkor -a Kassák-féle Ma folyóirat kapcsán Simon megállapítja,hogy a szándék sokszor előbbre tartott,mint a tehetség. Külön foglalkozik Szerző a magyarországi avantgarde és a politikai baloldal -ahogy korabeli nyelv...

 Bernardine Evaristo könyve semmiképp sem sorolható az irodalmunkban megszokott női sors-elemző könyvek kategóriájába. A lany,a nő,a többiek világirodalmi szintű ábrázolása a 21.század társadalmi problémáinak,kritika és humor,jövőkép és emlékezés. Mindemellett nagyon sajátos,Walt Whitman verseire emlékeztető prózai nyelvvel találkozik az Olvasó,és nagyon élvezi. Az alábbi könyvajánlóban nem a megszokott spoilerhez hasonló megközelítést alkalmazom,inkább kiemelek néhány tartalmi-lélektani motívumot a könyvből és ezekről szólok részletesen. A regényben egymásbafonodó női sorsokkal ismerkedhetünk meg-legalábbis első pillantásra/olvasásra úgy tűnhet. A nő ezekben a történetekben mint szenvedő fél jelenik meg,de Evaristonál ez a szenvedés sorsszerű,nincs alternatívája. A hősök pontosan a szenvedés által találják meg igazi identitásukat. Dominique zsarnoki-vagy kamaszként annak vélt-anyja elől menekül,bele egy fanatikus leszbikus kolóniába,azon belül is egy féltékeny,uralkodni vágyó irán...

 Igen,jól sejtetted,Kedves Látogató:,ez az a bizonyos Love Story,melyből Arthur Hiller 1970-ben filmet forgatott,és a film-noha kivívta az értelmiségi attitűddel rendelkező kritikusok fanyalgását-a közönség körében óriási sikert aratott. Amerikában is,Európában is. De mi most nézzük a film alapjául szolgáló kisregényt! Nagyon megindító,megrendítő történet,egyes elemeit mindenki megélte már,általában fiatalon. Az alábbi könyvajánlóban semmi többet nem teszek,mint hogy elmondom a cselekmény elejét. Spoilerezek tehát. A fiktív történet az 1960-as években játszódik,az Amerikai Egyesült Államokban. Oliver Barrett a Harvard Egyetem ígéretes diákja,jogásznak készül. Családja dúsgazdag,ők építették az egyetem egyik épületét. Oliver pedig a lányok kedvence,a hokicsapat sztárja,akit az ellenfelek elég sokszor megtépnek. Egy napon Oliver lemegy a könyvtárba és új lányt lát a pult mögött. Az intellektuális,de nagyon mélyen érző Jennifer igencsak szókimondó természetű,nem a kamaszos rajongás ve...

 John Updike a 20-21.századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb alkotója. A Szegényházi vásár és a Farm című kisregények nem tartoznak legismertebb alkotásai közé,kissé elhanyagolta őket a kritika. Pedig a könyvben szereplő mindkét  kisregény kiemelkedik a kortárs irodalom alkotásai közül,igen magas színvonalat képvisel. E rövidke könyvajánlóban mindkét prózai műről szólok néhány mondato,hátha valakinek kedve támad elolvasni az egész művet. A Szegényházi vásár fiktív történet,de valós időben játszódik. Helyszín:USA,New Jersey állam,valamikor Eisenhower elnökségr idején. Egy szegényházban-magyar terminológiával nyugdíjasotthonnak neveznénk-a minden évben szokásos vásárra készülnek. Csakhogy az igazgató és az ellátottak között ellentétek feszülnek. Conner,aki másfél éve vette át az intézmény irányítását,soha nem találta meg a közös hangot az öregekkel. Aznap reggel kitalált egy újítást:mindenki kapott egy saját széket,melynek karfájába belegravírozták a nevét. Első hallásra ...

 Egy könyvnek mindig megvan a maga utóélete.Bartók Imre Jerikó című könyvét a kritika nem vette komolyan, ez pedig némelyest megváltoztatta a Szerző életét. Ennek az életmódbeli, alkotásmódszertani, az íráshoz való visonyban megnyilvánuló változásnak a krónikája lett a Lovak a folyóban című regény. Egy könyvnek tehát utóélete lett egy másik könyv.  Aki azt gondolná, hogy itt egy sértődött író csapkod össze-vissza, szidja a kritikusokat, az Olvasókat, az irodalmi életet, meg az egész világot tokkal-vonóval, az téved- na jó, egyetlen név meg van említve. Egy nagyon szépen felépített, szomorú hangulatú, erősen urbanisztikus térszemléletű ( ilyen is van, kedves Imre..)  énregénnyel, 21.századi fejlődésregénnyel van dolgunk, mely- és ez most kicsit furcsa lesz- felüdülést jelent az Olvasónak. Ugyanis valódi. Nemcsak a szó esztétikai értelmében. Valódi a kevés pénz, meg a büszkeség, hogy ugyanis nem fogadunk el pénzt a szülőktől, van nekik épp elég bajuk. Valódi a doktor a hüly...

 Annak idején eléggé vegyes volt Krusovszky Dénes:Akik már nem leszünk sosem című regényének kritikai fogadtatása (2018-ban látott napvilágot az első kiadás). A közönség mindenesetre szerette a könyvet, s az a helyzet, hogy nekem is tetszik. A szerkesztését egyenesen lenyűgözőnek találom, de erről majd később. Ebben a meglehetősen szűkre határolt könyvajánlóban most nem spoilert szeretnék közölni, hanem különböző kulcsfogalmak, kulcsszavak köré csoportosítva kifejteni, hogy szerintem miért is jó Krusovszky Dénes könyve.  Felnőttség. Amikor az ember belép húszas éveinek második felébe, akkor valami megváltozik. Jelentősége lesz a dolgoknak, minden szónak, gesztusnak, súlya lesz. A korábban nagynak látott dolgok összemennek ( lásd Hajdúvágás), kissé elszürkülnek ( lásd a könyvben Debrecen példáját). Az a fajta fiatalos nyegleség, felelőtlenség, életvidámság eltűnik, mert mindenről kialakul valamilyen véleménye az embernek, s akinek véleménye van, az veszélyes, sokszor a tűzzel j...

 Galgóczi Erzsébet nem tartozott a Kádár-korszak dédelgetett kedvencei közé. Regényeiben(a mai Olvasók leginkább a Vidravast és A közös bűnt ismerik),novelláiban őszintén,minden szépítés nélkül írt a falusi emberek,a gyári munkások életéről. Az általa rajzolt kép gyakran nem egyezett a hivatalos propaganda által sugallt hurráoptimista nézőponttal. Az írónő tragikusan korai halála után Vasy Géza irodalomtörténész állított méltó Emlékkönyvet e nagyszerű alkotónak. Megismerhetjük,Galgóczi kéziratos,félbemaradt önéletrajzából a szülőfalut,Ménfőcsanakot,melynek határában zajlott le 1044-ben a ménfői csata. Képet kapunk a hajnali fél ötkor gyári munkába induló esztergályostanonc életéből. Látjuk,hogyan olvas hajnalban,a konyhában Petőfit a tizenéves falusi lány. Lépésről lépésre követhetjük,hogyan lett Galgóczi Erzsébetből író. Bevezetést nyerünk egy igazán nagy író alkotói módszerébe:hogyan választ témát,hogyan dönti el,milyen műfajban írja meg az adott témát,mit tanulhat a szépíró a kr...

 Sándor Iván:Századvégi történet című könyve egyszerre történelmi regény és pszichológiai elemzés. Nagyon magas nívójú,fajsúlyos prózairodalom,amely,annyi más jó magyar könyvhöz hasonlóan,nem kapta meg a kellő figyelmet sem a kritika,sem az üzleti-kiadói szféra részéről.  A történet a 18.század végén,az 1790-es években játszódik. Főhőse Orczy Ferdinánd testőrhadnagy,snájdig katonatiszt,akit belül gondok özöne emészt. Sokat utazik,látja az ország rossz állapotát,a Habsburg-államapparátus gyengeségét,mindenféle reformtól való irtózását. Tudja,hogy ő maga is eleme a rendszernek,de nem tud javítani a rendszeren. Ráadásul magánélete is válságba jut:szerelme,Clara Krakowska,osztrák főkamarás felesége,egyre önzőbb,zsarnokibb,ráadásul apja belekeveredik a Koszciuszko-féle összeesküvésbe,ami könnyen tönkreteheti Orczy Ferdinánd katonai karrierjét. S hogy még "jókaisabb"legyen a történet,Clara nővére beleszeret Orczyba. Egészen addig,amíg...dehát ez majd kiderül a regényből.  Sándo...

 A kritikatörténet mára az irodalomtudomány egyik ága lett. Korompay H.János egy sorsdöntő időszak, az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodását tekinti át.  E könyvből megismerhetjük a szépirodalom intézményesítőjének, Toldy Ferenccnek e téren kifejtett munkásságát. Képet kapunk a rendkívül sokoldalú Pulszky Ferenc műbírálati munkásságáról, és igencsak előremutató ízléséről.  Az átlag magyar olvasó talán kevésbé ismeri Henszlmann Imre nevét, pedig az 1840-es évek magyarországi esztétikájának egyik kulcsfigurájáról beszélünk, aki német és francia alapokon megalkotta saját rendszerét. Konzervatívabb kritikusok, pl. Bajza, nem igazán értett egyet Henszlmann elképzelésével, de ebből az egyet nem értésből igen termékeny, máig élvezetes folyóirat-vita kerekedett.  Erdélyi János munkássága ráirányította a figyelmet a magyar kultúra egyik kevésbé ismert területére, a népköltészetre. Erdélyi nélkül nincs Petőfi- még ha Korompay könyvében ezt így konkrétan kimondva nem is o...

Bessenyei Ferenc a magyar színjátszás történetének egyik legnagyobb alakja. Már nagyon fiatalon országos ismertségre tett szert. Hosszú pályafutása során játszotta Othellot,Jágót,Galileit. Deák Attila könyve nem a megszokott színész-életrajz,mely időrendi sorrendben áttekinti egy sikeres pálya főbb állomásait. Deák Attila a szakmai súlypontokra,a pálya egyediségére és megismételhetetlenségére koncentrál. Olvashatunk ebben a könyvben szerepelemzést,melyet Bessenyei írt a Bánk bánról,amit mellesleg nem tartott jó darabnak. Találhatunk itt korabeli kritikákat,elismerőt és igencsak bírálót is. Olyan palyatársak emlékeznek Bessenyeire,mint Avar István vagy Huszti Péter,s ezek az emlékezések nem illusztratívak,nem bulvárszerűek,hanem segítik a teljesség felé vezető úton való előrejutást. Egyedül a képzőművészeti kiállításokon elhangzott menyitóbeszédet értem kissé feleslegesnek. Soknak,ahogy a rendezők mondják. Milyen ember és milyen színész volt Bessenyei? Deák Attila könyve nyomán azt ...

Hajnóczy Péter:a lázadó, a nehezen kezelhető alkotóművész szinonímája lett. Reményi József Tamás könyve ( a Véradó Hajnóczy egyik elbeszélésének címe) megpróbál beljebb hatolni a lezártnak tűnő kapukon, megragadni a valódi Hajnóczyt, aki nemcsak ivott, de zseniálisat írt is, aki nemcsak meglátta a valóság váza mögötti Másik Valóságot, hanem pontosan ábrázolta is. Lélekbúvár is volt, szociológus is, szenvedély is vezette, precizitás is éltette. Nem Ginsberg-követő volt, sosem írt bódult állapotban, mert tisztelte a művet, az irodalmat. Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a tár...

Miért olvasunk filmekről könyveket? A Kalmár György és Győri Zsolt által szerkesztett tanulmánykötet élő bizonyítéka annak, hogy van értelme filmekről könyvet írni. Mert igaz, hogy a filmeket ma már mindenféle megosztókon nézi a közönség, a tárgyilagos elemzés, az értő kritika, a megfelelő történelmi távlatból vizsgált filmtörténet igazi hordozója a könyv. A Tér, hatalom és identitás viszonya a magyar filmben című kötet voltaképpen azt igyekszik bizonyítani, hogy a Magyarországon 1945 után uralkodó politikai rendszerek, mind a Rákosi, mind pedig a Kádár-korszakban, leginkább a tér szabályozására, az emberi környezet feletti uralom megszerzésére törekedett, sajnos, többnyire sikerrel. A kommunista időszak filmjeiben a polgár, azaz inkább kispolgár, pontosabban: gyárban dolgozó, kispolgári életszínvonalon élő magyar karakter, be van zárva. Remekül kijön ez  Tízezer nap című filmben, ahol is a tualjdonától megfosztott parasztember voltaképpen börtönben érzi magát, hiába nem zárták ...

Erre a blogra általában azért teszünk fel könyv-ajánlókat, hogy felkeltsük az Olvasók érdeklődését. Tracey Cox könyvével kapcsolatban éppen fordított a helyzet. Azt ajánlom, mindenkinek, hogy ne olvassa el. Forró Szex- a Szex nagybetűvel, mintha személy lenne,pedig csak test, vágy, kívánság. A cím provokatív, de igazság szerint a tartalomért sem adnak Nobel-díjat. Nem hiszem, hogy két felnőtt ember életében a szexualitás ennyire mindent elural, mindennél fontosabbá válik, mindent ennek szemüvegén keresztül nézünk. Az ember alapvetően szellemi lény, s ezt Tracey Cox nem tudja. Csak a test van, a földi lét, a matéria, a halandóság. Nem szoktunk negatív kritikákat feltenni erre az oldara, ez most kivétel. A Forró Szex című könyvet nem ajánljuk. Nem azért, mert elutasítjuk a szxet. Nem vagyok prűd. De ember vagyok, Isten képére teremtett. Nekünk nem kellenek ilyen könyvek. xxxxxxxxxxxx Inkább nézd ezt a blogot: mediaszemle.blogspot.com

A Szkholion a DE BTK HÖK művészeti és szakfolyóirata. Nagyon színvonalas a tartalom, a fiatal értelmiségiek még tudnak olvashatóan írni bonyolult dolgokról is. Csakhogy: van egy dolog, ami nem tetszik. Ez pedig a borító. Elöl meztelen nő, hátul meztelen nő. Nem gondlom, hogy a 21. század világában csak ezzel a provokatív gesztussal lehet kiemelkedni a tömegből. Keresztény hitben járó ember ki sem nyitja az efféle folyóiratokat. Általában én sem, most kivételt tettem, és igen jó írásokat találtam. Például- és tényleg, a teljesség igénye nélkül-  Mezei Saroltának a horror- és a pornó összefügggéseiről szóló írása nagyon tanulságos. Szűcs Erika Kiersten tanulmánya is nagyon jó, a közösségi hálózatok és az önmegvalósítás viszonyával foglalkozik. De ami a leginkább levett a lábamról, az egy könyvrecenzió: Uri Dénes Mihály írt Szvoren Edina: Pertu című kötetéről. Példamutató, felkelti az Olvasó érdeklődését a könyv iránt, és ami a legfontosabb: valóban Kritikai írásról van szó. mely n...

Ez a könyv szemelvényeket tartalmaz Carl Gustav Jungnak, a világ pszichológia-tudománya egyik óriásának munkáiból. Arról el lehet tűnődni, hogy a " látszat" és " létezés" témakörében miért pont ezek a szövegrések kerültek be a könyvbe- de nem kívánunk ezzel foglalkozni. Csak néhány részletet emelnénk ki a könyvből, inkább, tanulságul, mintsem a kritikai észrevétel mindenáron való hangoztatása végett. 1. A 75. oldalon Jung kárhoztatja azokat a vallásokat, melyeknek " egyedül a hit", azaz sola fide az alapja. Ezzel szemben Jung azt mondja, az igazi vallás alapja a hit és a rítus. Jómagam azt gondolom, Jung többszörös félreértés áldozata lett, és ez elvezet az Olvasó félreértéséhez is, ezért érdemes itt egy kicsit elidőznünk. Amikor Luther azt mondta, hogy a kereszténység alapja egyedül a hit, azaz sola fide, nem arra gondolt, hogy az általa vizionált megreformált kereszténységben ne lennének rítusok. Ahol többen összegyűlnek, ott az egyház, s ahol az egyház...

Robin Cook legújabb orvoskrimi-bestsellere mindenki számára ajánlható, aki szeret izgulni olvasás közben. A Sarlatánok című könyv mindazonáltal kritika is: kritika a felszínes, elüzletiesedett világ, az emberéletet pusztán árunak tekintő kapitalizmus felett. A történet- amúgy Robin Cook módjára- természetesen egy amerikai kórházban játszódik, ahol is egészséges emberek halnak meg, senki nem tudja, miért. A kórház vezetése arra gyanakszik, valami nem odavaló erő dolgozik az intézményben, Dr. Noah Rothauser viszont jól tudja: sorozatgyilkos szedi áldozatait. De ki lehet az? Talán maga Rothauser? Lehet, hogy dupla csavar van a történetben? Robin Cook nagyon ügyesen variálja a szálakat, nem lehet tudni, hogy ki áll az igazság oldalán, és ki szegődött a Sátán szolgálatába. Nagyon ügyesen, fifikásan megírt könyv, igazi mestermű.  ( Geopen Kiadó, 2018.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: mediaszemle.blogspot.com Egy jó kockázati életbiztosítás pótolja a családta...

Győrffy Iván remek tollú kritikus. Élettel teli írásai a legfontosabbhoz: magához a műalkotáshoz, a filmhez vezetik el az Olvasót. Aki elolvas egy Győrffy-kritikát, annak kedve támad a " kés alá pakolt" filmet is megtekinteni. Végül is ez a cél... Nekem Az élet kísértése című könyvből a Fél teke című írás tetszik leginkább. Danny Boyle: Transz című, 2013-ban bemutatott filmjének szakzsargontól és pesti-értelmiségi-vagyok- attitűdtől mentes kritikája ez. Már önmagában véve az, hogy Győrffy nem szégyell olyan filmeket is " megkritizálni", melyek erősen a tömegkultúra és magaskultúra határán mozognak, jelzi a Szerző kompetenciáját. A Fél teke úgy meséli el a Transz cselekményét, hogy közben ironikus-szakraksztikus stílusban rámutat a mű erényeire és fogyatékosságaira. Például arra, hogy az operatőrnek " agorafóbiás képi kompozíciói" vannak. Aki látta a filmet, maximálisan igazat ad Győrffynek. A hipnózissal kapcsolatban kissé élesebben is fogalmazhatott v...

Nem azért írunk erről a könyvről, mert bárkinek is kifejezetten ajánlanánk. Igaz, hogy bestseller volt a maga korában, igaz, hogy még Hemingway úr is nagy elismeréssel szólt róla ( vajon mennyi dollárt  kapott a pár mondatos elismeréséért...). Inkább azért tartjuk figyelemreméltónak Radclyffe Hall műalkotását, mert bizonyítja: a genderlobbi nem a 21. század találmánya. Már a 20. században is voltak forradalmárok, vagy magukat titokban annak tartó értelmiségiek, akik át kívántak hágni minden józan ész és minden kereszténység szabta korlátot. Nem az a baj, hogy A magány kútja megjelent, még csak nem is azzal, hogy erről a meglehetősen kényes témáról, a nemek átjárhatóságáról ír. Ez, sajnos, manapság hozzátartozik a közbeszédhez. Inkább az a probléma, hogy Hall kritika nélkül támogatja ezt a jelenséget, fel sem vetődik benne, hogy hősének, a folyton szerelmes Stephennek esetleg nincs igaza, vagy csak részben van igaza. Hall írt egy könyvet a homoszexualitásról és a nemek átjárhatóságá...

Népi szürrealizmusnak nevezték, valójában csak politikamentes népiség, nem anti-urbánus népiség volt, és ezt irigyelte a korabeli kritika. A kötetben akadnak remekművek, mint pl. a Továbbadom, vagy a Vízszintes felhők, nagyon jó az is, hogy a költőnő keveri a műnemeket, de valahogy mégis hiányzik az az igazán átütő remekmű, ami miatt ez a könyv bekerülhetett volna a magyar irodalmi kánonba. Így sikkadnak el Magyarországon még a legnagyszerűbb dolgok is, pedig Kiss Anna nagyszerű, a Feketegyűrű is nagyszerű, csak épp az illetékesek agyonhallgatták. Kilógott, na. De mi már megtehetjük, hogy elolvassuk, ugye?? Előre szólok: nem könnyű!