Könyvekről mindenkinek

 A középiskolában valahogy úgy tanuljuk / úgy tanítják a kora újkori angol irodalomat, hogy volt egyszer egy angol reformáció, aztán jött egy I. Erzsébet, akinek idején felvirágzott a kultúra, amely Shakespeare drámáiban elérte csúcspontját, aztán predig lehanyatlott. Ezt a nézőpontot sürgősen el kell felejtenünk- többek között erre is tanít bennünket a Bényei Tamás és Kállay Géza által szerkesztett Az angol irodalom története .A kora újkor című kötet. Az angol irodalom sokkal árnyaltabb, differenciáltabb volt- mindig is, nem csak a tárgyalt korszakban- hogysem elbírna egy, inkább csak az oktatás kényelmét szolgáó leegyszerűsítést. Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni- rövid terjedelemben, ahogy azt már Kedves Látogatóink megszokhatták- hogy a kötet tanulmányainak elolvasása után milyennek látom én, mint befogadó, az angol irodalmat.  Először is: mint minden korszakban, az 1480-as évektől az 1640-es évekig tartó korszakban is az irodalom része volt egy nagyobb konglomerátumnak,

Az egyik legérdekesebb történelmi regény, amit valaha olvastam. Az persze, hogy " érdekes", még nem feltétlenül esztétikai ítélet, mindenesetre olvasásra ösztönöz. És egy könyvnek, végül is, ez a célja. A Janus-Trubadúrvarázs című könyvben két történelmi idősíkon haladunk. Az egyik a klasszikus mgyar középkor, amikor is III.Béla király két fia, Imre és András harcolt a hatalomért. Szénpataki Ádám nehezen igazodik el a napról napra változó hatalmi viszonyok között. Ő költő, szeretne a mindennapi csetepatékon felülemelkedni. Szerelmes verseket ír, ezek azonban olyannyira megelőzik korukat, illetve olyan, történelmileg " rossz" időszakban látnak napvilágot, hogy teljesen visszhangtalanok maradnak. A másik idősík a reneszánsz. Janus Pannonius egyre inkább előretör Mátyás udvarában, egyre inkább közelebb kerül a mindenféle húsosfazekakhoz. Ő nem Szénpataki: ő püspök, nagy hatalmú. Csakhogy ő is költő, neki is egy jobb világ az álma, ő is kilóg, nem is kicsit. Aztán na

A manga a képregény egyik speciális műfaja, Japánból ered, az utóbbi időben egyre népszerűbb Európában is. A kontinens irodalmárainak nem kis feladat a nagy európai klasszikusokat átültetni erre a kifejezetten távol-keleti közlésformára. Nádasdy Ádám nemcsak remek fordítást készített Shakespeare klasszikusáról, hanem az így nyert könyv- szöveget sikerült is e speciális képregény-milliőbe átültetni. Emma Vieceli rajzai- pontosabban:grafikái a 21.századi technicizált milliőt idézik- a Hamlet tehát kikerült eredeti kontextusából.Ezzel mindenképpen nyert annyit, hogy a ma még avantgarde-nak számító manga fő fogyasztói, a fiatalok, jobban magukénak érezhetik a történetet. Ám pontosan ezáltal a Hamlet társadalmi vonatkozásai, a reneszánsz szokások, stílusjegyek, öltözködés, kultúra, viselkedés, hozzáférhetetlenné válik. A Hamlet kikerül Shakespeare irányítása alól, 21.századi történetté alakul. Nagyon jó ez. Csak számomra, aki a boom-generációhoz tartozik, már nem Shakespeare. Ettől függ

Uwe Birnstein és csapata remek munkát végzett. Egy könyvben- méghozzá nagyszerűen illusztrált és az ismeretterjesztés magas fokát képviselő könyvben- összegezték mindazt, amit a kereszténység történetéről hívőnek és nem hívőnek tudnia kell és érdemes. Nincs rá mód, hogy a tőlünk megszokott terjedelmi határok között részletesen elemezzünk egy ilyen monumentális vállalkozást, mint A kereszténység krónikája. Csak néhány észrevételt tennénk, remélve és felkeltve ezzel a minél nagyobb olvasói érdeklődést. 1. Sokat, méghozzá jelentőségéhez illően sokat foglalkozik a könyv a keresztény vallás első századaival. Nero keresztényüldözése, Origenes, Tertullianus munkássága olya alapkövei lettek a keresztény teológiának, mely megkerülhetetlen azok számára, akik Jézus és a Biblia titkait fürkészik. 2. Szerzők jól megtalálták a kényes egyensúlyi állapotot katolikus és protestáns szemlélet között. Történetileg minden felekezet a maga súlyához mérten szerepel. Uwe Birnstein és csapata szándékosan k

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me

Balassiról jó sokáig az élt a köztudatban, hogy egy bővérű, borral- szerelemmel jóban lévő költő, aki elóször iírt magyar nyelvű verseket. Nemeskürty István könyve mindkét mítosszal igyeksztik leszámolni. Meggyőzően bizonyítja, hogy Balassi kora egyik legműveltebb, európai látókörű személyisége volt, aki naprakészen ismerte a kortárs angol, francia, itáliai irodalmat. Másfelől Balassi Bálint a szerelemben sem volt annyira "egoista" mint azt  középiskolai tankönyveink jó része beállítja. Éruékeny, finom lelki rezdülésekre fogékony emberként igenis gyötörték őt azok a kétségek, melyek a 16.század többi magyar emberén is rendre úrrá lettek. Azonkívül lenyűgöz a nagy reneszánsz zseni műfaji sokoldalúsága. Balassi prózája, drámája költészetével legalábbis egyenértékű. Ám utóbbi kategóriába tartozó művei kevésbé ismertek a magyar olvasóközönség előtt. Ez a könyv kedvet csinál ezen alkotásokhoz is.