Könyvekről mindenkinek

 Nico Stehr társadalomtudós munkásságának nagy részében a tudásnak a modern társadalomban betöltött szerepét vizsgálta. A szabadság a tudás leánya című könyvében arra tesz kísérletet, hogy választ adjon arra a kérdésre:szükséges-e a sikeres demokrációhoz a tudásalapú társadalom? Milyen korreláció áll vagy éppen nem áll fenn a műveltségi szint és a társadalom demokratizálódás között? A könyv első fejezetei két irányból adnak elméleti alapozást a kérdéshez:Stehr vizsgálja a demokrácia és a tudás fogalmát. Az első oldalak a demokráciával foglalkoznak. hogyan is definiálhatjuk a modern demokráciákat, egyátalán: hány demokrácia van ma világon? Igaz-e az az állítás, hogy csak a demokráciák képesek szabadságot adni a polgárnak? Mi az összefüggés liberalizmus, libertarianizmus és demokrácia között?Mit jelent az konkrétan, hogy az állampolgárok részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban? Igazuk van-e azoknak az elitistáknak, akik szerint nem mindig jó, hogy a társadalom minden rétege ( példáu

 Csizmadia Ervin:Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945 meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyve szemelvényeket közöl az 1900-és 1945 között politikaelmélettel foglalkozó szerzők, gondolkodók műveiből. Akadnak közöttük ma is ismert nevek, meg olyanok is, akiket az utókor elfeledett. Néhány rövid felvillanást kínálnnák ebből a könyvből, kedvcsinálóként a mélyebb, alaposabb olvasáshoz.  Krisztics Sándor:Elméleti és gyakorlati politika című írása azt vizsgálja, milyen szerepe van a inennapokban a politikának. Szerinte a közéletben elmélet és gyakolrat viszonya kölcsönös, inspirálják egymást.Krisztics rendkívül fontosnak tartja a polgári közvélemény kialakítását, fejlesztését. Idézi Lincoln Ábrahámot, aki szerint közvéleménnyel szemben semmit nem lehet tenni , általa viszont nagyon sokat. Politikaelméletre Krisztics szerint azért is szükség van, mert az egymással polemizáló elméleti irányzatok hozzájárulnjak a fogalmak, a szaknyelv ponto

A Baylis-Smith-Owens szerkesztőhármas által jegyzett Világpolitika és globalizáció című könyv eredetileg egyetemi-főiskolai tankönyv, a nemzetközi kapcsolatok szak alap- és mesterképzősei számára. Azonban olyan jól sikerült, hogy nemcsak ők, hanem politológusok, történészek, humán földrajzosok, szociológusok is eredményesen használhatják, nekik is ajánljuk. Az egyes témákkal kapcsolatos legújabb nemzetközi szakirodalomat összegzi, hozzátéve természetesen a Szerzők, Szerkesztők által végzett kutatások eredményeit.  A könyv kiemelekedően példaadó szemléletéről: minden egyes témában ismerteti az egymástól eltérő álláspontokat, ezeket összegzi, és az Olvasóra bízza, sőt, el is várja tőle az önálló vélemény kialakítását. Minden fejezetben vannak kifejezetten a pro és kontra érvelés gyakorlását elősegítő úgynevezett " Vélemények ütköztetése" blokkok. Itt felvetnek egy adott problémát ( hasznos volt-e az emberiség számára Hirosima és Nagaszaki;Jó képet ad-e a psztstrukturalizmus arr

Fred Pearce: Népcsuszamlás c. könyve nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy eligazítja az Olvasót a 21.század demográfiai válságainak megértésében. E kitűzött célt Fred Pearce nagyrészt el is érte, nézeteivel, megállapításaival jórészt egyetérthetünk, kivéve talán egy témát: a migrációt illetően. Szerző sajnálatos, de visszafordíthatatlan jelenségnek tartja a migrációt, mi, magyar Olvasók ennél jóval optimistábban viszonyulunk a dologhoz: szerintünk a migráció igenis visszafordítható. Ám a tárgyalt részt-témákat a jó tollú Szerző nagyon adatgazdagon, objektíven tárgyalja. Mi a közös az eugenikában és a fogamzásgátlásban? Hogyan járult hozzá Kína népességrobbanása a gazdaság fejlődéséhez- vagy épp ellenkezőleg, pont a népességrobbanás akadályozza a további fejlődést? Mi az oka Nyugat-Európa demográfiai hanyatlásának? Miért terjedt el bizonyos országokban az egykézés? Az egyházak miért veszítették el a családok feletti szellemi hatalmukat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat válasz