Könyvekről mindenkinek

 A Mezey Barna által szerkesztett szemelvénygyűjtemény végigkíséri az Olvasót és kutatót a magyar történelem jelentős stációin- mindezt pedig a kor oklevelei, törvényhatósági forrásai, országgyűlés által elfogadott törvényei alapján teszi. A közölt jogi dokumentumok fényében feltárul előttünk a magyar múlt több, mint ezeregyszáz éves folyamata. A Szerzők és a Szerkesztő figyelme a jog valamennyi aspektusára kiterjed:közjogra, magánjogra, államjogra, de még olyan speciális eljárásjogi sajástosságokra is, mint a középkori pallosjog. Az alábbi rövid könyvajánlóban természetesen nincs módomban minden dokumentum ismertetésére, inkább csak történelmi tanulmányaimnak, s egyéni ízlésemnek megfelelően válogatok, hogy ezzel teremtsek kedvet a könyv részletes és folyamatos tanulmányozásához, kutatói és oktatói munkában való használatához.  A 41. oldalon olvashatjuk Ulászló hetedik dekrétumát, melyet az állami vagyon elherdálásáról ismert uralkodónk 1514-bn adott ki . Nagyon érdekes az ok...

 Amint azt a könyv alcíme is mutatja (Válogatott közjog- és tudománytörténeti tanulmányok),Schweitzer Gábor könyve elsősorban jogászoknak íródott. Ám A mezítlábas ügyvédtől a legitimsta professzorig című könyv tanulmányai oly sorétűek, hogy haszonnal forgathatják a kötetet történészek, művelődéstörténészek is. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden összefoglalom, miről is szólnak a négy blokkba rendezett, korszerű és alapos forráskezelésen alapuló tanulmányok. Bizonyára minden Kedves Látogatónk megtalálja az érdeklődési körének és habitusának leginkább megfelelő témákat.  Az első blokk tragkus történelmi eseményeket elevenít fel. A Horthy-korszak Magyarországán, 1938-ban illetve 1939-ben, elfogadták a német mintára megalkotott, embertelen és mindenféle emberi jogot sértő első illetve második zsidótörvényt. Schwitzer Gábor több tanulmányt is közöl erről a nagyon tragikus korszakról. Az egyikben a pécsi ügyvédi társadalom és a zsidótörvények kapcsolatát vizsgálja:a baranyai megye...

 Miru György könyvének legnagyobb érdeme, hogy sikerült létrehoznia az annyira áhított egységet: Szerző és Olvasók a szöveg által együtt gondolkodnak. Az 1848.márciusi forradalom az újkori magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye. Következményeképp olyan új jogi szemlélet emelkedett a hivatalosság rangjára, mely közel járt a korabeli nyugat-európai polgárosult társadalom ( persze, erről a kifejezésről is rengeteget lehet vitatkozni, másképp polgárosult az angol, mint pl. a francia vagy a német társadalom) jogi ideáljához. Ugyanakkor az országgyűlés ( olyan képviselőkkel, mint Széchenyi István gróf, Batthyány Lajos gróf, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és sokan mások) működése során mindvégig megőrizte a magyar hagyományokat, az újítás sohasem járt együtt a hagyomány teljes elvetésével. Az áprilisi törvények- noha vita folyik arról, hogy nevezhetők-e alkotmánynak, véleményem szerint igen, annak ellenére, hogy számtalan kérdést nem rendezett- olyan új társadalmi-gazdasági - politik...

 Perényi Roland könyve egy doktori disszertáció kibővített és szerkesztett változata.Kitűnően skerült, azt kívánom: a jövőben mind több doktroandusz, kutató vállaljon fel a bűnözés történetével kapcsolatos tematikákat. A bűn nyomábyn. A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914 című könyv megkísérli feltárni a korszak bűnözéséval kapcsolatos összefüggéseket, nemcsak társadalomtudományi, de kriminalisztikai vonatkozásban is. Az alábbi, a könyv színvonalához méltatlanul rövid könyvajánlóban kiemelek néhány szempontot, összefüggést, hogy ezzel keltsem fel a Tisztelt Olvasó érdeklődését a mű iránt. Amelyhez elsősorban nagyobb ( újabban " alternaítív"-nak nevezett könyvesbltokban, jogi szakkönyvtárakban illetve nemzeti könyvtárban lehet hozzájutni.  A könyv első tételmondata meghatározza nemcsak ennek a könyvnek a paradigmáját, hanem a bűnözés kutatásának egész jelenlegi irányát is. Egyrészt bűnözés mindg van, másrészt a kriminalitás jegyeinek számbavételénél mindig meghatár...

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe...

 A könyv alcíme: Jogi fogások és melléfogások A legtöbb ember nemigen igazodik el a jog útvesztőiben- ugyanakkor a legtöbb ember ( főleg, ha életében első alkalommal kell ilyesmit tennie), nem szívesen fordul ügyvédhez sem. Idegenkedik tőlük, fél a hosszan tartó perektől,vagy éppen azt gondolja, az általa vélt igazság bíróság előtt való hangoztatása elegendő lesz a per megnyeréséhez.Dr.Kamarás Péter: Ügyvédnél vagyok! című könyve pontosan ezeket az előítéleket oszlatja el:a félelmeket, a gátlásokat, vagy éppen a túlzott magabiztosságról fejt ki értékes gondolatokat. Az alábbi, igencsak rövid könyvajánlóban arról írnék, nekem személy szerint miért tetszett Dr.Kamarás Péter könyve. Remélem, ezzel mások számára is kedvet csinálok az olvasáshoz!  1. Nagyon őszinte ez a könyv. Szerző nem mismásol, nem kertel, a maga valóságában értelmez dolgokat. Jót is, rosszat is bátran leír. 2. Az elejétől fogva vezeti az Olvasót:mikor van szükség egyáltalán ügyvédre? ( Praktizáló jogászok tudná...

 Wilhelm Brauneder:Osztráák alkotmánytörténet napainkig című könyve a téma alap-szakirodalma, Ausztriában már több tucat kiadást megélt, jogtörténeti vizsgára készülő joghallgatók generációi ebből tanulmak. De miért érdekes nekünk Ausztria alkotmánytörténete? Hát azért, mert történelmünkben elég sok az átfedés- és még finoman fogalmaztam...- másrészt a magyar és osztrák államjog művelői ( jogászok és aktív politikusok egyaránt) mindvégig figyelemmel voltak a másikra, követték azt, mi történik törvényhozási szempontból a másik államban.  Brauneder Ausztria történetét alkotmányjogi szempontból 12 periódusra osztja fel (17-18.o.). Ezek a következők: 1. A tartományok és tartományközösségek kialakulása(1500-ig) 2. Rendi államok monarchikus uniója (1749-ig) 3. Monarchikus állam differenciált föderalizmussal (1848-ig) 4. Koraalkotmányosság (1848.1851) 5. Monarchikus egységes állam (1852-1867) 6.Alkotmányosság (1867-1918) 7.Német-Osztrák Köztársaság (1918-1919) 8. Osztrák Köztársaság ...

Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár írásában egyetlen mondatot elemez: a polgári törvénykönyv ún. bizottsági szövege azzal kezdődik:1.§ Minden ember jogképes. Tóth dr. szerint ezzel nem is lenne baj, mindaddig, míg képbe nem kerül a cselekvőképtelen személyek csoportja. Vajon a cselekvőképtelen személy jogképes, Az értelmi fogyatékos jogképes, a ma született csecsemő jogképes? S mi a helyzet a jogi személyekkel? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a debreceni Tisza István társaság gondozásában megjelent különnyomat- rövid terjedelme miatt nem is nevezhető könyvnek. Tartalmilag viszont annál gazdagabb. Szó esik benne alanyi és tárgyi jogról,  a jogparancsoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A 21. oldaltól kezdve pedig a mai napig érdekes- s nemcsak jogászok számára releváns- kérdés kerül tárgyalásra: ki vagy mi a közjog alanya? A klasszikus német felfogás szerint természetesen az állam, Tóth Lajos azonban itt is a személyt jeleníti meg alanyként. Ezzel természetesen lehet vita...