Könyvekről mindenkinek

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma

 Bohumil Hrabal neves cseh író Házimurik könyve része egy pszeudo-önéletrajzi trilógiának, afféle harmadik személyben megírt autobiográfiának, mely megmutat az Olvasóknak egy egészen sajátos, közép-európai történelmi kontextusba ágyazott magánéletet, illetve értelmiségi pályafutást. E rövid könyvajánló voltaképpen spoiler: kedvet szeretnék csinálni e könyv elolvasásához. Nagyon tanulságos.  A történet a második világháború után játszódik, Csehországban, többnyire Prágában. Minden romos, éppen most épül újjá, a társadalom is zavaros. Pipszi falusi- kisváriso lány, aki megismerkedett egy zenész fiatalemberrel, aki előreküldte őt Párágba, hogy szervezze meg az esküvőjüket, a derék vőlegényjelölt eközben lelépett a másik nőjével. Pipszi Prágában marad, nincs senkije. Munkahelyet talál egy neves prágai szálloda pénztárában ő lesz a blokkoló, ami nem nagy rang, de legalább pénz van belőle, és a lányt is megkedvelik munkatársai. Csakhogy felmerül egy gond:csak akkor véglegesíthetik a munkahel

 A kitűnő könyv Szerzője, Shannon Houde,hosszú éveken át dolgozott coach-ként.Azt tapasztalta,főképp a fiatal munkavállalók körében, hogy sokan közülük nem elégednek meg azzal, hogy munkájukkal profitot termelnek egy vállalatnak, hanem ettől valami többet akarnak:olyan munkát, amely jól fizetett, kreatív, ugyanakkor hozzájárul az embesiség nagy problémáink megoldásához. Segít megoldani a globális éghajlatváltozás problémáját, közreműködik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásában. Megszületett a hatásgazdaság:az e területen tevékenykedő vállalatok, a nyereség termelésén túl, valami nagyobbat akarnak. Szerző azt is meglepetten tapasztalta, hogy voltak fiatal, ambíciózus vezetők, akik jelenlegi nayagi juttatásaik csökkentésébe is beleegyeztek volna, ha a hatásgazdaság területén tevékenykedhetnek.  Így aztán Shannon Houde megírta Jó munkát! című könyvét, amit azoknak ajánlunk, akik: - valamilyen nagyobb cégnél dolgoznak, de jelenlegi munkájukat lélektelennek érzik - akik komolyan gond

 Hát, azt azért szögezzük le:takarítani Norvégiában sem egyszerűbb munka, mint Magyarországon, legfeljebb kicsit ( nagyon) többet fizetnek érte...Kun Árpád legújabb könyve,a Takarító férfi,önéletrajzi ihletésű regény,több okból is kiváltotta forrón ügybuzgó érdeklődésemet. Először is:azon, hogy egy férfi takarít, Norvégiában senki nem akad fenn, sőt, a szociális otthonban még örömmel is látták a férfi munkaerőt, legalább lesz, aki emelgesse a beteget.E recenzió-sorok írója is volt szerencsés a takarítói mesterségben gyakorolni magát Magyarországon-szerencsére rövid ideig-, s egyesek ( főképp a középkorú hölgyek korosztályának tagjai) bizony megnézték, egyszer-egyszer szóvá is tették: miféle dolog az, hogy egy pasi takarít? Miért nem egy nőt küldtek? A másik, ennél jóvabb mélyebb és szerteágazó kérdéskör:milyen egy magyarnak Norvégiában? Tényleg anyira más arrafelé az életmód,a kultúra? A válasz- Kun Árpád könyve nyomán- igen. Csak néhány különbség: - az emberek alig vagy egyáltalán nem

 2022-ben a francia irodalom csillaga, Annie Ernaux kapta az irodalmi Nobel-díjat. Ebből az alkalomból szeretnénk tisztelegni előtte. Két olyan kisregényét ajánljuk a Kedves látogatók figyelmébe, melyeken keresztül nagyon jól, pontosan tetten érhetjük Annie Ernaux írói stílusának főbb ismérveit.  Az első kisregény az Árulás. Az írónő önéletrajzi elemeken alapuló kisregénye egy fiatal lány (azaz Arnie) és édesapja viszonyáról szól- a felnőtté vált írónő utólag, a szülő halála után sok évvel, igyekszik megérteni azt az embert, aki olyan távol került tőle. Az írás a megértés, az önelemzés eszköze, nem pedig valamiféle " tényfeltáró" tevékenység.Az apa tipikus ( bár az irodalomban csak ritkán megjelenő) francia paraszti társadalom tagja, szerves része. Tizenkét éves koráig jár iskolába, rendszertelenül, ahogy a mezei munka engedi. A meglehetősen szigorú tanítónő tehetetlenül veszi tudomásul, hogy újabb tanítványa akad, aki nem tanul meg rendesen olvasni. Felnőttként életét a háza

 Egy egy kitűnő és kemény könyv. Berta Ádám megmutatja nekünk, hogyan kell helyesen (ön)életrajzot írni.Szóval, a lényegről kell szólni, arról, ami belül történik. De olyan is van, hogy nem arról kell szólni, ami belül történik, hanem csak szólni kell.Az események magukért beszélnek- ahogy mondani szokták volt irodalomkritikusok ( én nem vagyok az, jajj, dehogy...).   A Magamat rajzolom középre című (ön)életrajzi regény prémium kategóriás, ízes és korszerű magyar irodalom, valamilyen toplistán biztosan ott a helye. Valami gyümölcsöt kell hozzá venni (ízlés szerint, grapfriutot vagy narancsot,de túl édes azért ne legyen), olvasni és gondolkodni. Nem annyira sokat olvasni és sokat gondolkodni. Recenzensre ez a könyv akkora hatással volt, hogy spoiler helyett inkább azt írná le, min gondolkodott ezen könyv kapcsán.  Sokat gondolkodtam a könyben sokszor emlegetett felnőtteken, muteroszon és fateroszon. Hogy vajon hány gyereknek volt/van/ és ahogy a dolgok jelenleg állnak, lesz, ilyen,vagy

Elöljáróban recenzensként annyit mondanék erről a könyvről: nemcsak a keresztény vallás, hanem a világirodalom klasszikus alkotása. Azoknak is el kellene olvasnia, akik nem keresztények, vagy még nem azok. Éppen ezért azt gondolom, hogy a címben a Vallomásai szót nagy kezdőbetűvel kellene írni, hiszen nem bírósági vallomásokról, hanem szellemi önéletrajzról van szó. Nincs arra mód, hogy teljes egészében elemezzük ezt a nagyszerű művet, két dolgot azonban mindenképp kiemelnénk: Szent Ágoston elég messziről indult. bűnös ember volt, ugyanazokat a bűnöket követte el, mint bármely korabeli gyermek és ifjú. Csakhogy neki a Szentlélek bűntudatot helyezett a szellemébe, mely megtérésre vezette őt. Ez az óriási különbség. Manapság, 21.századi világi felfogás szerint nem baj, ha az ember fiatalon kissé kileng. Dehogynem. Mert aki fiatalon kissé kileng, az idősebb korában már nagyon ki fog lengeni, sőt: megtanulja, hogyan leplezze bűneit. éppen ezért, aki fiatalkorában lelkiismeret-furdalást

Richard Leakey a világ egyik legjobb paleoantropológusa, a szakma egyik idolja. Ezt még azok sem tagadhatják, akik nem értenek egyet tudományos nézeteivel, sőt, magát a szakmát is megkérdőjelezik. One Life című könyve önéletrajz (An Autobiography), népszerű tudományos ismeretterjesztő könyv, valamint filozófiai elmélkedés. Egy erényét el kell ismerjük ennek a könyvnek: nem unalmas. Hanem a részletek- hát itt már megfogalmazhatunk több apró bírálatot. - A cím teljesen semmitmondó. Semmit nem fejez ki abból, hogy itt egy világhírű tudós gondolatait kapja kézhez az Olvasó. Talán a Kiadó segíthetett volna a Szerzőnek valami fantáziadúsabb címet találni. - A IX. fejezet teljes egészében az Australopithecus boisei megtalálásáról, régészeti feltárásáról illetve rendszertani besorolásáról szól. A probléma az, hogy Leakey ezt a besorolást még Afrikában elvégezte, mikor is kimondatlanul azt sugallta, hogy az általa talált Australopithecus boisei voltaképpen Homo habilis, vagy legalábbis ugyan

Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli, a hetvenes- nyolcvans években vált világhírűvé sajátos humorú, verekedős filmjeivel. Ám hosszú út vezetett a világsikerhez. Carlo Pedersoli vízilabdázóként indult, Európa-bajnokságot is nyert ( ha jól tudom, csapata épp a magyarokkal szemben vívta ki az elsőséget), aztán egy véletlen folytán felfigyelt rá egy hollywoodi producer, és innentől kezdve már nem volt megállás. Hogy valóban nagy színész volt-e Bud Spencer? Azt gondolom, nem volt az. Filmjei kommerszek, néha idétlenek, sokszor öncélúan erőszakosak- bár, azt hozzá kell tenni, e tekintetben messze elmaradnak az amerikai szörnyűségektől. Ám egy kommersz színész is írhat érdekes, érdekfeszítő könyvet. Pedersoli megtette.

Ez a Nagy László már egészen más ember, másfajta költő, mint az ötvenes évek elején indult, lobogó lelkű, sokszor lázadónak tűnő fiatalember. Ez a Nagy László hihetetlenül árnyalt, sokrétegű verseket ír, egykor divatos szóval mondva: metafizikus költő. Olyan felnőtt ember, aki verseiben a múló időt és az illanó teret örökíti meg, a Végtelenség jelenségei között tár fel mások által észre nem vett összefüggéseket. Olyan művek fémjelzik ezt a verseskötetet ,mint A zöld sátor elégiája, Számadás egy pillanatról, Töredédkek Dani uraságnak, Árvácska sírverse, Órás, verses BÚÉK, Hószakadás a szívre. E sorok írójának felülmúlhatatlan kedvence a Gyászom a színészkirályért. Külön érdekesség a kötet végén olvasható lírai önéletrajz. A magyar irodalom maradandó alkotása ez is.