Bejegyzések

néprajz címkéjű bejegyzések megjelenítése

Zentai Tünde:Az ágy és az alvás története

 Zentai Tünde könyve nagyon érdekes,különleges világba repít el bennúnket. Az ágy és az alvás történetét vizsgáljuk. Ez a vizsgálódás érdekes lehet nemcsak bútortörténettel foglalkozók,de néprajzosok,szociológusok,életmód-és mentalitástörténetre specializálódott történészek számára is. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden összefoglaljuk,mi mindenről is olvashatunk Az ágy és az alvás története című,gazdagon illusztrált és kitűnő nyomdai megvalósítással is büszkélkedhető könyvben. Megismerkedünk a téma igencsak gazdag nemzetközi és igencsak hiányos hazai szakirodalmával. Áttekintjük az adott időhatárra-a középkortól a 18.század végéig terjedő időszakra-vonatkozó fontosabb kultúrtörténeti,főképp a háztípusokra,lakáshasználatra jellemző folyamatokat.Mint Zentai Tünde megállapítja:a 15.16.századi alföldi ház pitvarból, kamrából és szobából álltak. Nagyjából a 18.századra sikeült megoldani a füstmentesítés problémáját ( azért nem teljesen: jómagam még a 20.századból is emlékszem olyan n...

Szabó László:Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX.században

 Szabó László könyve a magyar történelem és néprajztudomány egyik nagyon fontos témakörét tárgyalja,a paraszti munkaszervezés kérdését. A kutató vizsgálódása zömmel az Alföldre és Északkelet-Magyarországra korlátozódik,rendkívül differenciáltan mutatja be a hasonlóságokat és különbségeket. Az alábbi könyvajánlóban kiemelem a kötet általam lényegesnek tartott pontjait,felhívva a szakemberek és az érdeklődő kutatók figyelmét a könyv fontosságára,relevanciájára. Az első részben Szerző röviden összefoglalja a magyar mezőgazdaság 18.századtól tartó fejlődési vonalait. Kiemeli,hogy a nagyar mezőgazdaságban nem siketült a kapitalizálódás(bár,mint későbbi szöveghelyeken láthatjuk,Szabó egyáltalán nem abszolutizálja a kapitalizmust,mint rendszert),hangsúlyozza,hogy egyes mezőgazdasági szakírók és reformerek ténykedése ellenére az agráriumban nem sikerült meghonosítani a nagyüzemi eljárásmódot,a termény-összetétel megnaradt a hagyományosnál:szemestermények,olykor kapásnövények,kevés kertgazd...

Stein Aurél:Indiából Kínába.Nagy Sándor nyomában Indiába

 Vannak íróink, felfedezőink, tudományos kutatóink, akiket külföldön jobban ismernek, mint itthon, Magyarországon. Stein Aurél egyértelműen közéjük tarzoik. Míg Nagy-Britanniában egyre-másra adják ki könyveit, addig Magyarországon csak a 20.század kezdtek beszélni úttörő földrajztudósi,néprajzi, régészeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti munkásságáról. Pedig Magyarországon, s egész Közép-Európában megvolt s megvan az érdeklődés a Távol-Kelet, India és Kína térsége iránt, csak éppen amikor a kutatási pénzek elosztásáról van szó, akkor ezek a területek valahogy mindig háttérbe szorulnak ( indológusok, sinológusok tudnának erről bőven mesélni). Imígyen aztán sok magyar kelet-kutató külföldre költözik, mert az otani államoknak van arra pénzük és hajlandóságuk, hogy expedíciókat finanszírozzanak.  Stein Aurél- vagy ahogy angolszász nyelvterületen ismerik, Sir Aurel Stein-a Távol-Kelet szerelmese volt. Most ismertetett és ajánlott könyvében két munkát olvashatunk:harmadik expedíciójá...

György Attila:Bestiarum Sicularum

György Attila meglehetősen furcsa címmel ellátott műve valójában az utóbbi idők legjobb humoros könyve. A Bestiarum "állatgyűjtemény"-t jelent, a Sicularum pedig a " székely" szó latinból " műragozott" változata. A cím tehát Székely Képzeletbeli Állatok Gyűjteményét jelenti. Magyarul: népi humor a Székelyföldről. Néprajzosok és kultúrtörténészek olvassák szakmailag, mindenki más pedig olvassa szórakozásból! Milyen is ez a székely állatgyűjtemény, azaz: milyen is ez a székely humor? - Hát, nem vádolható túlzott prüdériával...A bagoly mellett álló jelzőt csak azért nem írom ide, mert a túlzottan testies kifejezések nem illenek a profilunkba... -Hatalomnak odamondogató, de a felelős vezetőt elismerő - Alapja a koraújkori falusi hétköznapi élet: a mezőgazdasági munkák egyhangúsága, a kocsmák, a szerelmek, az anyós, a zsugori, az iróniával viselt szegénység- ezek határozzák meg ezt a székely vidámvilágot. Ha az " anyaországi" magyarral hasonlítju...