Könyvekről mindenkinek

Ahogy a háborúknak, úgy a békéknek is megvan a maguk történelme. Legalábbis ez derül ki Székely Gábor: Béke és háború. A nemzetközi békeszervezetek története című könyvéből, mely eredetileg akadémiai értekezés volt, aztán 1998-ban kiadta a Napvilág Kiadó. A könyvből megtudhatjuk, milyen illúziókkal tekintettek a jövendő század elé a tizenkilencedik század liberális államférfiúi. Miben reménykedtek, talán az örök békében? Hát, számításaikat alaposan keresztülhúzta a történelem. Megtudhatjuk,a baloldali mozgalmak, a különböző szocialista internacionálék hogyan vélekedtek egy jövendő háború esélyeiről. Képet kapunk az első világháborút követő zavaros helyzetről, mikor is Wilson elnök utópizmusát a Párizs környéki kastélyokban tanácskozó európai nagyok tették semmivé. Az első világháború után a béke ügye nagyon népszerű lett- de át-meg átitatódott napi politikummal és mindenféle hatalmi harcokkal, ez okozta többek között Albert Einstein eltávolodását a békemozgalmaktól. A genfi székhe

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

Szabó Dezsőtől legtöbben csak a Horthy-korszak társadalomformáló művét, Az elsodort falut ismerik. Pedig Szabó Dezső munkássága nem korlátozódik erre az antiszemita felhangoktól sem mentes regényre. Az 1930-as években felismerte- vagy felismerni vélte, kinek hogy tetszik- hogy a magyarságra a svábság éppen akkora veszélyt jelent, mint a zsidóság. Ebben természetesen nem volt igaza, dehát utólag könnyű okosnak lenni...Mindenesetre a svábellenes nagy ráébredésből született egy szellemes hangú politikai pamflet Ede megevé ebédem ( Milyen szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?) címmel. Az írás könyv alakban is megjelent. Szabó Dezső ebben a műben a kor vezető történészének, Szekfű Gyulának válaszolt. Szekfűt irritálta az idegenellenesség, Szabó és az őt követő értelmiségiek ( nagyon sokan voltak) viszont asszimilációellenesek voltak. Pontosabban: úgy vélték, nem lehet a zsidókat és a svábokat asszimilálni. A két szellemi óriás vitájából még további viták kerekedtek, melyek egészen az 1944

Róna-Tas András könyve minden, a magyar őstörténettel foglalkozó egyetemi hallgató, tanár, kutató elsőszámú bibliája, a témában jelenleg ajánlható egyesszámú kézikönyv. . Egyfajta bevezető ahhoz, hogy valaki elmélyülten kezdje tanulmányozni a magyar történelem egyik legnehezebb kutatási területét. Olvashatunk a téma kutatásához nélkülözhetetlen segédtudományokról, megtudhatjuk a Szerző véleményét arról, hogyan is viszonyulnak egymáshoz ezek a tudományágak ( különösen a régészet és a nyelvészet esetében fontos ez). Nagyon érdekes a második fejezet, mely a forráskritikával foglalkozik. Magyarországon az utóbbi évtizedben mindenki történeti forráskritikus lett: úgy fejti ki véleményét írott dokumentumokról, hogy fogalma sincs, hogyan ágyazódik be az adott dokumentum a történeti kontextusban. Magyarország a folytonosan revizionista történetírás hazája. Róna-Tas András könyve megtanít a kötelező mérsékletre, alázatra. Ezért ajánlom minden kutató, tanár, egyetemista figyelmébe. De kérem: s

Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve a magyar tudományosságban eddig kevésbé ismert területtel, a sztereotípiakutatással foglalkozik. Azzal, hogyan vélekedtek az európaiak századokon át az olaszokról és általában: Itáliáról. Megtudhatjuk, főként Aiden munkásságára hivatkozva, mi a különbség az előítélet és a sztereotípia között. Sztanó részletesen megindokolja, miért a koraújkori útleírás-irodalom alapján tárgyalja témáját. Képet kapunk arról, miért szerettek történelem folyamán az európai kereskedők és arisztokraták Itáliába utazni egy ideig, s mi változott meg a 17 .században. Felvetődik a kérdés: valóban annyira erkölcstelen helynek bizonyult Itália, mint ahogy azt a fiatalságot féltő szerzők látták? Tényleg csak a lopás, a hazugság és a nemi betegségek földje volt az olasz csizma? Nem lehet, hogy a következő generációkért aggódó öregek saját népük problémáit vetítették ki az olaszokra? Akik egyébként nagyon különböztek egymástól, egy velenceinek teljesen más volt a

Felnőtteknek szóló mese? Gyermekeket felnőtté érlelő kalandtörténet? Mindkettő, ugyanakkor egyik sem... A címadás a hírpotáloknál mostanában divatba jött szokásra hajaz: adjunk az anyagnak minél hosszabb címet, hátha akkor jobban odafigyel rá a célközönség. Ettől eltekintve Romain Puertolas könyve messze nem hírpotál-kategória, sőt! kellemes, modern tündérmese, melyben egy asszony mindent legyőz, hogy nevelet lányát láthassa. Hiába tör ki a csúnya izlandi vulkán, hiába esküsznek össze az elemek a család ellen, az anya még repülni is megtanul, mégpedig tibeti szerzetesektől- és akkor itt, ezen a ponton megállunk. A meglehetősen hosszú című A kislány, aki lenyelt egy akkora felhőt, mint az Eiffel-torony című könyv ugyanis egyrészt multikulturális, másrészt okkult. Hogy miért multikulti, azt könnyű belátni, az európai anyának véletlenül pont arab nevelt lánya van. Az okkultizmusról pedig: az anya tibeti szerzetesektől tanulja a repülés művészetét. Harry Potter, csak fordítva. Így má

Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság című könyve értékes hozzájárulás. Hozzájárul egyfelől a közgazdasági gondolkodás kitágításához, másfelől a művelt, de hétköznapi ember számára a fogyasztói társadalom működésének megértéséhez. Az örömtelen gazdaság című könyv főbb gondolatai az alábbiakban foglalhatók össze- tudván azt, hogy minden ilyen összefoglalás a recenzens önkényén alapul. 1. A közgazdászok eddig nem kellő súllyal vették figyelembe a pszichológiai tényezőket. Az ember nem racionális lény, hanem választásait, döntéseit irracionális, csakis lélektani megközelítésben értelmezhető tényezők mozgatják. 2. Az ember mindig stimulálja önmagát. Az extrovertált és az introvertált személyiségnek más-más stimulációs adagra és formára van szüksége. 3. Nagyon lényeges a 98. oldalon olvasható gondolatsor: a szenvedés elkerülésére irányuló fogyasztói magatartás előbb-utóbb kielégül, az örömre való törekvés azonban kielégíthetetlen. 4. Az USA lemaradt Európa mögött, mert nem megfelelőe

Dr. Hans Rohrbach kiváló német matematikus, aki befutott tudósként kezdett el teológiával foglalkozni, méghozzá nem is akármilyen szinten. Természettudomány, világkép, hit című könyvének főbb tételei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A huszadik század közepén a koraújkori racionális- természettudományos világkép megváltozott. Az oksági felépítésű, arisztotelészi vagy-vagy racionalizmus átadta helyét a relativitásnak, az egységes világkép kialakítására törekvő optimista rendszerekről bebizonyosodott, hogy tévesek. Az anyag, a tér, az idő, nem konstans fogalmak, az anyag maga is egy történés. Az anyag hordozza a teret és az időt, mint ahogy az emberi test hordozza a lelket és a szellemet. 2. Átalakult a teológiai gondolkodás is, a naiv emeletes világelképzelésről bebizonyosodott, hogy hamis. Isten országa voltaképpen a láthatatlan világ, mely szerves egységet alkot a látható világgal. Nem fölötte, nem körülötte található, hanem egymásban létezik a kettő. 3. Az embernek, mindebből a

Németh István az elmúlt évek folyamán hazánk talán legjobb Németország-szakértőjévé nőtte ki magát. Ennek bizonysága Császárságból a diktatúrába. Németország a 20.század első felében című könyve is. Igen magas színvonalú történetírásról van szó, mely nemcsak a politikai mozgásokat, de az azok hátterében húzódó gazdasági-társadalmi folyamatokat is maguk mélységében elemzi. Mégis, a politikatörténet kap döntő súlyt a könyvben- hiszen Németország mindig is politikacentrikus állam volt. Olyan jeles történelemformáló személyiségekkel találkozunk e lapokon, mint Bismarck ( és örökösei), Vilmos császár, Hindenburg marsall, Rathenau külügyminiszter, és mintegy ennek ellentéteként, olyan történelmi szörnyetegekkel, a diktatúra legrémesebb válfajának uraival, mint mint Hitler vagy Goebbels. Németh István könyvének talán legnagyobb erénye, hogy a poklot is tárgyilagosan elemzi: elítélően, mégis tudományosan szól a 20. század nagy diktatúráiról, a nácizmusról és a kommunizmusról. Ezzel mutat péld

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo

Győri Szabó Róbert könyve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy áttekinti az európai nemzeti-etnikai kisebbségek helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez, történeti, politikai, és jogi vonatkozásban. A Kisebbség, autonómia, regionalitás című könyv első fejezetei elméleti kérdéseket feszegetnek, áttekinti a nacionalizmusról és nemzetről alkotott teóriákat, melyek főként egy kérdés körül forognak: vajon a nacionalizmus szülte a nemzetállamot, avagy a nemzetállamok értelmisége fogalmazott meg nacionalista teóriákat, saját érdekei, pozíciói védelmében. Győri Szabó bemutatja az autonómiák fő típusait, az ezeket garantáló legfontosabb szervezeteket, külön foglalkozik Közép-Európával. Országonként kaphatunk képet az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogyan élnek a svédek Finnországban, a walesiek és a skótok Nagy-Britanniában, külön szó esik az északír kérésről, valamint megtudhatjuk azt is, miért nem beszélhetünk nemzeti kisebbségekről Svájcban, vagy mi a dél-ti

Megjelent a Magyar Idők című konzervatív közéleti napilap 2017.november 27-i száma. A tartalomból: -A kormány feljelenti Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, a nemzeti konzultációval kapcsolatos vádaskodásai miatt - Furcsa kijelentést tett a MÚOSZ elnöke az Echo Tv-ben. Szerinte az újságírás baloldali műfaj... - Mórocz Zsolt kitűnő cikke az iszlám és a kereszténység közötti különbségről, a migrációs válság és a Soros- terv kapcsán. - A befolyt chpisadóból az egészségügyi dolgozók béreit emeli a kormány - Új székházat kap az Alkotmányvédelmi Hivatal - A Szovjetunióba elhurcolt magyarokra emlékeztek országszerte - Kína miniszterelnöke 17 európai ország képviselőjével találkozik Budapesten. Magas színvonalú, korrekt napilap.Keresse az újságárusoknál! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket és garzonlakásokat keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről. Köszönjük!

A huszadik század második fele a magyar gazdaságtörténet egyedüálló korszaka volt. A magát szocialistának nevező politikai rendszer megkísérelte Magyarországot ipari országgá tenni, szovjet mintára. Csak természetes, hogy az erőltetett átalakítási folyamatok nem vezetnek sikerre, a kibontakozó magyar ipar területileg egyenlőtlenül oszlott el. Barta Györgyi: A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000 című könyvéből megtudhatjuk, pontosan hogyan és miért. A magyar ipar területileg koncentrált volt, Budapest volt mindennek a kiindulópontja- az irányításnak mindenképpen. Az észak-magyarországi bányaöevezet rendkívül alacsony hatásfokkal működött, s nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a falusi ipar sem. Ráadásul, mikor utóbbi megszűnt, falvak egész lakossága maradt munka nélkül- ez jellemzően a rendszerváltás utáni időszakra igaz. Barta Györgyi olyan nagyvállalatok példáján keresztül, mint a Ganz, a Tungsram, vagy a Medicor, mutatja be az ipar területi eloszlásának anomáliáit, és az

Szűcs Ferenc remek teológus, jótóllú író,mindefelett pedig igazi hithű kálvinista magyar ember. Ez derül ki Kálvin olvasása közben című könyvéből. Nagyon ritka, hogy teológus ennyire együtt éljen a múlttal és a mával: Szűcs Ferenc számára Kálvin mai napig aktuális Szerző: tanításai érvényesek a politika, a történelem, a társadalmi kérdések síkján. De Kálvin mindenekelőtt teológus, elméleti és gyakorlati szakember, aki felépített egy mai napig virágzó egyházat. És nem utolsósorban: újraértelmezte a Bibliát, a Könyvek Könyvét, új tanításokat hívott életre, és megkérdőjelezte a katolikus egyház kőbe vésett tanait. Ezzel visszavonhatatlanul beírta nevét az emberiség nagyjainak könyvébe. ( Kálvin János Kiadó) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót, rövid leírást, és árajánlatot a telekről, valamint ne felejtse el megadni elérhetőségét! Köszönjük! 

Pethő Sándor a két világháború közötti korszak egyik legkiválóbb írója-újságírója volt. Ezt bizonyítja Görgey Artúrról írt nagyszerű könyve is. A könyv első kiadása 1930-ban látott napvilágot. Ekkorra a magyar közvéleményben kezdtek elcsendesedni a Görgeyt mindenáron árulónak kikiáltó, bűnbakkereső hangok, és kezdték Görgey Artúr életét és munkásságát empatikusabban vizsgálni. Már nem őbenne találták meg az 1848-49-es szabadságharc veresgének okát, már nem tartották őt könnyelmű katonának, aki mindenáron szembe akart szegülni Kossuthtal. Pethő interpretációjában Görgey Artúr egy szakember. Mesterségét kiválóan értő, a politikai elitet némileg azért lenéző katona. Kossuth döntései poltikai döntések voltak, Görgey döntései szakmai alapon nyugodtak. A politikusokkal ellentétben Görgeynek volt egy előnye: ismerte a hadsereget, méghozzá naprakészen. Ez nem azt jelenti, hogy a ló túlsó oldalára átesve kijelentjük, hogy Görgey mindig mindenkor jó döntéseket hozott, csak azt, hogy ideje lenne

Vigvári András: Közpénzügyeink című könyvét két okból is nagyon szeretem. 1. Magyarországon, hála a hisztériakeltésre erősen hajlamos médiának, a közpénz szó hallatán kizárólag az éppen aktuláis korrupciós ügy jut az ember eszébe. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, valójában hogyan működik a kormányzati szektor ( pénzügyileg). Nem tudjuk, mi az az ESC, EEO, mit is nyújt a kormány a G2C keretében, támogatás abszorpciós képességről pedig csak az igazán bevatottak hallottak. Tudomásul kell vennünk, hogy az állami-önkormányzati ( illetve hozzátehetjük: uniós) gazdálkodás külön szakma, mely magas szintű felkészültséget igényel. Nem pusztán lélektelen bürokrácia, hanem kreatív mechanizmus. 2. Vigvári András könyve kiváló egyetemi tankönyv. Elkülöníti az MA és a PhD fokozatos hallgatóknak szóló tananyagot, kulcsfogalmakat, ellenőrző kérdéseket ad az egyes témákhoz, valamint- a 21.század szellemében- minden témakörhöz internetes feladatokat is kijelöl. Ezt így kellene minden tankönyv ese

Megjelent a Rubicon történelmi magazin 2017/11. száma. A tartalomból: - Németh György kiváló ókortudós cikkei végigvezetnek bennünket a görög mitológián, Khaosztól kezdve Héraklész próbatételein át egészen Europé elrablásáig - Kertész István kitűnő cikke a trójai háborúról, melyből kiderül, hogy még a nevezetes történelmi esemény pontos régészeti-kronológiai datálása sem egyértelmű. -Varga Kálmán írása a máriabesnyői mennyezetfreskóról, melyen még Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is látható. - Lénárt T. András írása aktuális kérdéskörhöz, Katalónia és Spanyolország viszonyához kapcsolódik. Szerzőnek sikerült objektíven, elfogultság nélkül vázolnia a katalán függetlenségi törekvések történelmi hátterét. - Több írás is olvasható az USA történetéről: Megtudhatjuk, miért is ellenezték- ha ugyan ellenezték- az északiak a rabszolgatartást, hogyan robbant ki a polgárháború, milyen szerepet játszottak ebben a nagy hadvezérek. Hahner Péter szakmailag tökéletes, kiváló stílusban megírt c

Az ezerkilencszáznyolcvanas évek egyik legjobb brit bűnügyi regényét írta meg Ian St.James. Főhőse, egy Mike nevű ambíciózus gazdasági szakember( magyarán: könyvelő). Mike tipikus huszonéves: szereti a pénzt, a nőket, a jó társaságot, ahol színésznők is vannak, és mindenekfelett: szeret bulizni, éjjel-nappal. Egy ilyen úrificsúr buliban ismerkedik meg. Mr. Hallsworth-el, a dúsgazdag, meghatározhatatlan foglalkozású befektetővel, aki elképesztő ajánlatot tesz neki: 1 millió fontot hitelez neki csak azért, hogy társa legyen egy " teljesen korrekt" cégben. Mike persze gyanakszik, még ügyvédeket és magánnyomozókat is fogad, de aztán elalszik benne a gyanakvás, és átadja helyét az ember ősi ösztönének: a kapzsiságnak. A történet pedig innen bonyolódik tovább. A halál szigete izgalmas, feszült krimi ,ugyanakkor van benne valami tipikusan nem brit: olyan légies, mondhatnám: inkább franciás sztori- de egyúttal kőkemény. Mint a pénzvilág. ( Európa Kiadó, 1986. Fekete Könyvek soro

Nem értem. Nem értem, miért ír egy képzett tudós könyvet arról, hogy nincs Isten. Pontosabban: hogy Isten léte nem bizonyítható. Minden józan ember tudja, hogy Isten léte nem bizonyítható racionális módon, hiszen az Atyát még senki sem látta ( kivéve 1 főt). Tehát, ha valaki azt akarja bebizonyítani, hogy Isten létezése empirikusan nem igazolható, nyitott kapukat dönget. A kereszténység ugyanis azt vallja, hogy Isten léte hit által bizonyítható. Isten csak akkor létezik valamelyikünk számára, ha hiszünk Benne. Isten hit által válik Igazsággá. A hit fogalmát Dawkins nem ismeri, az Isteni téveszme című könyv tehát teljes félreértésen alapul. Ha- olykor nem lenne kifejezetten sértő. Sértő az, amikor a 180. oldalon Dawkins azon elmélkedik, hogy Isten nem egyenlő-e valami placeboorvossággal. Ezen elmélet felvetése már önmagában lefokozza nemcsak Isten létét, hanem az Istenben hívő embereket is. Richard Dawkins empirikusan akarja igazolni, hogy az istenhívők betegek. Hála az Úrnak, nem sike

Oroszlán a kanapén- azaz macska. Bevallom, nem tartozom a cicák gyógyíthatatlan rajongói közé, sőt, még az állatbarátok közé sem, ám Abigail Tucker kedves, ironikus hangvételű könyve meghatott. Meghatott, mert feltárja nemcsak az állatok, hanem a gazdik lelkét is. Persze, lehet lenézni azt az embert, akinek csak a háziállat nyújt vigaszt, de nem szükséges, sőt! Az emberi társakból és társadalmakból kiábrándulva, olykor mindannyiunknak szüksége van valamiféle menedékre. A macskák erre a szerepre ideálisak. Elvisznek egy másik világba, amely selymes és puha, mint a tej. Hát, ezért ajánljuk mindenkinek szórakoztató olvasmányul az Oroszlán a kanapén című könyvet.És lehet, hogy évezredek múlva a cicák hatalmas tigrisekké fejlődnek, úgyhogy jó velük jóban lenni. Sosem lehet tudni. Jaffa Kiadó, 2017. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is, bár a macskákhoz semmi köze: hirek168.blogspot.com

Azt hiszem, nem akad közöttünk olyan, aki gyermekkorában ne álmodott volna tündérekről, manókról, mindenféle képzelt lényekről. Olykor jóságosak, olykor kis méregzsák lények ezek, Rigó Rella könyvében mindenesetre inkább az előbbiekkel találkozunk. A gyerekeket elrepíti a csodák birodalmába, a felnőtteket pedig visszarepíti a gyermekkorba, ahol mindig történtek csodák. A minden este varázslat című könyv visszahozhat valamit a régi gyermekkönyvek ártatlanságából, abból a naiv és téves hitből, miszerint a gyermekek jók, és kicsit elfeledteti velünk ezt a rombolással és erőszakkal teli 21.századi világot. Kíváncsian várjuk! Álomgyár Kiadó, várható megjelenés: 2018. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Eladó társasházi lakásokat keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre! 

A 16-17. század európai történelme lenyűgözően izgalmas és máig ható. Ekkoriban születtek meg a nagy európai monarchiák: Anglia,Spanyolország, Franciaország, Oroszország. Ezek az államok abszolutista államok voltak, a mindenkori uralkodó a rendek háttérbe szorításával igyekezett kormányozni, ezt a törekvését pedig hol siker koronázta, hol pedig nem. Perry Anderson: Az abszolutista állam című könve erről a lenyűgözően érdekes korszakról szól. A Szerző bevallottan marxista- ne feledjük, ez Nyugat- Európában eredetinek számított- de elolvasván a bevezető fejezetet, ez a marxizmus Anderson esetében mindössze annyit jelent, hogy figyelembe vesz gazdasági-társadalmi tényezőket is. Meg persze bírálja Engelst. A könyv országonként halad bemutatja a spanyol, a francia, a porosz, az osztrák, az orosz, valamint a távol-keleti abszolút monarchiák kialakulását. A séma mindenütt ugyanaz: a rendek kialakítják a maguk intézményeit, melyek évszázados csatározásban végül alulmaradnak a központi hatalom

Hej, amikor még a tankönyveknél nem az volt a szempont, hogy hány színes kép van benne...Boldog nyolcvanas évek, mikor a könyv még nem dizájntermék volt, hanem tartalom, és semmi más...Nagy J. József: Anyanyelvünk című tankönyvéből kisdiákok százezrei tanultak, többé-kevésbé sikeresen. A negyedikesek például tudtak írni- olvasni, ellentétben 21. századi valóságunkkal. A főbb témák Nagy József könyvében: -Mondattan, a mondat funkciói - Igeidők, igemódok a magyar nyelvben, gyakorlatokkal - Névszói és igei állítmány, különös tekintettel a főnévre, mint állítmányra - Szófaji alapismeretek Tartalmas, gazdag, ugyanakkor tömör. Ideális tankönyv. ( Tankönyvkiadó, 1987.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: hirek168.blogspot.com

Müller Rolf könyve hiánypótló a magyar könyvpiacon. Nem készült még ugyanis átfogó monográfia az ÁVH rettegett vezetőjének életéről. Az erőszak neve: Péter Gábor című kötetből megtudhatjuk, hogyan vált egy újfehértói szabómesterből Magyarország egyik legveszedelmesebb embere, Rákosi Mátyás rendszerének elvtelen kiszolgálója. Péter Gábor életének talán legnagyobb rejtélye a "miért"?  Miért vállalja fel valaki ezt a szerepet? Hiszen Péter Gábornak illúziói nem lehettek, tisztában volt azzal, hogy mennyibe nézi őt a magyar közvélemény. Azzal is tisztában kellett legyen, hogy fizikai és politikai léte gyakorlatilag Rákosi Mátyástól függ. És mégis bevállalta...Müller Rolf könyve nemcsak száraz tényeket sorol, de a miértekre is választ keres. És talál. ( Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft, 2017.)

Stephen King legújabb hipervastag rémregénye, az AZ, a könyvpiac aktuális trendjeit felismerve,  a fiatal korosztály felé nyit. Ezúttal nem egyetlen nyomozó a hős, hanem egy hét főből álló kis társaság. A helyzet az, hogy Stephen King sem jobb, sem rosszabb nem lett az elmúlt évtizedekben. Művei gyakran kacérkodnak az okkultimzussal. Stílusa sokszor észrevehetetlen: mindig az akció, mindig a cselekvés, mindig az izgalom. A mondat csak arra jó, hogy a végtelen mennyiségű cselekvést részekre ossza fel. Ettől olyan unalmas az egész. Nem ajánlom senkinek ezt a könyvet. AZ a javaslatom, inkább válasszanak valami értelmes olvasnivalót. Valami nemeset. Bibliát, mondjuk. ( Európa, 2017.)

Klaniczay Gábor szintézisjellegű művében, Az uralkodók szentsége a középkorban című könyvben,  az uralkodói szentkultusz középkori történetét és jellegét vizsgálja. Természetesen az ókori előzményekkel kezdi, megvizsgálja, miképpen hatottak bizonyos ószövetségi előzmények, valamint a Római Birodalom császárkultusza a középkori szentkultuszra. Elkülöníti egymástól az Isten-király és a szent király fogalmát és attribútumait. Részletesen foglalkozik Szent Olafnak, a talán legnagyobb középkori skandináv uralkodónak kultuszával, valamint beható részletességgel elemzi Beda Venerabilis angol krónikáját, a középkori angol história talán legtöbbet idézett forrását. Klaniczay Gábor szerint Nagy Károly frank király majd császár kultusza fordulatot hozott a középkor szellemi életében. Nagyon erős volt a frank hatás Kelet-Európában, ezt bizonyítja, hogy Szent Vencel kultuszára igen erősen hatott a Meroving-kori frank királyság szentkultusza. Szent Imre legendájában a 12.századi királyeszmény megt

Nagyon nagy örömmel fogadtam ezt a könyvet. Obádovics J. Gyula a magyar matematika élő legendája, hihetelneül innovatív ember- és, mint kiderül, remek író. Az életem.Hiszek a végtelenben című könyv a tudósok önéletírásai közül magasan kiemelkedik. mind tartalmilag, mind pedig stílusában. Olvashatunk a bajai gyermekévekről, a messzi ősökről, a bunyevácok történelméről, az egyetemi évekről ( többek között egy vizsgáról a legendás Riesz professzornál), az ötvenes évek fiatal értelmiségének alkatáról,valamint a rengeteg harcról, bürokrácia elleni, sokszor esélytelennek tűnő küzdelemről, melyet Obádovics J. Gyula a magyarországi matematika felső- és középiskolai oktatás érdekében tett. Az eslők között volt, aki felismerte a számítástechnika jelentőségét, azt, hogy az új világ behatol az emberek mindennapi életébe is. De- és ez talán a legnagyobb tett- könyvünk Szerzője mindvégig megmaradt matematikusnak, elméletet és gyakorlatot egyensúlyban tartva haladt a tudományos pályán. Voltak, akik

Gaál Csaba könyvének alcíme:Bevezetés a tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Gaál Csaba: Szakírás című könyve elsősorban orvostanhallgatók, jövendő kutatók számára nyújt segítséget- jómagam valamennyi magyarországi egyetem és főiskola valamennyi kurzusán kötelezővé tenném. Véleményem szerint az ebben a témában hazánkban megjelent könyvek között ez a legjobb. Megtudhatjuk, miért van szüksége egy tudományos karrier előtt álló embernek a folyamatos publikálásra, tanácsot kapunk arra nézve, hol és mit közöljünk, mi is az az Impact Factor, hogyan védjük ki azt, hogy szellemi javainkkal mások visszaéljenek, miképpen alakultak át a könyvtárak a 20.század utolsó évtizedétől, milyen rövidítéseket, táblázatokat használjunk egy közleményben. Nagyon professzionális az egész könyv, látszik, hogy Szerzője " benne van" a dolgok sűrűjében, nem pusztán elméleti ismereteket ad át. Számomra a legértékesebb fejezet a nyelvi kérdésekről szóló. Ha ezt elolvassuk, nemcsak azon gondolk

A Nagy töriteszt című könyv 2. része a Nyugatrómai birodalom bukásától a francia forradalom kirobbanásáig terjedő időszakot tekinti át. A kérdések szintje nagyjából a középiskolai történelemtankönyvek szintjét veszi alapul, de időnként azért el-el kalandozunk magasabb, mondjuk, egyetemi-főiskolai szintekre. Hasznos lesz. Természetesen a tesztkönyv folyamatosan frissül, mindig újabb és újabb kérdésekkel találkozhatnak a Kedves Látogatók. Kellemes tesztelést, jó szórakozást, jó tanulást! 1.Melyik népvándorláskori nép uralkodója volt Gundobad? a. burgund     b. langobárd      c. nyugati gót 2. Ki volt Magyarország királya 1290-1301. között? a. II. András     b, V. István    c. III. András 3. Kolumbusz Kristóf 1492. októberében Guanahani szigetén ért partot. Mi a sziget mai neve? a. Jamaica    b San Salvador    c. Trinidad 4. Ki NEM vett részt a visegrádi királytalálkozón? a. III. Kázmér    b. Károly Róbert    c. II. Vencel 5. Mit jelent az urbura szó? a. Királyi szolgál

A Nagy töritesztnek elsődleges célja, hogy folyamatosan frissítse és karbantartsa a történelmi ismereteket. Kizárólag könyv formájában jelenik meg, interaktív kvízjátékról szó sem lehet. A világ történelmét könyv korszakra osztva tárgyalja: 1. Őskor, ókor  2. Középkor, korai újkor  3. 19. század 4. Legújabb kor Egyetlenegy témát nem érintünk, ez pedig az evolúció. Igen jelentősen megosztja a közvéleményt, ráadásul, komoly lyukak vannak az elméleten. Könyvünket folyamatosan frissítjük, úgyhogy rendszeresen lesznek új és új kérdések. A Nagy Töriteszt nagyjából a középiskolai tankönyvek anyagát veszi alapul, ez nem jelenti azt, hogy időnként nem kalandozunk el.... A könnyű és nehéz kérdések felváltva szerepelnek- hiszen, ami az egyik embernek kisujjában van, az a másiknak nehéz, és érthetetlen. Kellemes szórakozást! 1. Hogyan ért véget az ókori Róma dictatorának, Sullának, uralma? a. megölték   b, száműzték   c. lemondott 2. A Biblia szerint ki alapította Ninive városát? a, Áb

Dr.Huszti Ernő: Banktan című könyve nem a nagyközönségnek szól, bár a pénzintézetek működéséről a laikus is sokat megtudhat- de nem elsősorban ez a cél. A Banktan azzal a szándékkal íródott, hogy profi közgazdász-hallgatókat vezessen be a bankok működésének rejtelmeibe. A kitűzött célt Szerző és Kiadó teljes mértékben megvalósította korrekt szakkönyv született, mentes minden politikai ideológiától. Megtudhatjuk, milyen szerepet játszik- és milyet nem- a bankrendszer a pénzrendszer működtetésében. Képet kapunk arról, hogy valójában mi az a monetáris politika, hogyan tagolódik a jegybank egy ország bankrendszerébe, milyen jogköröket gyakorol, melyek az üzleti bankok funkciói, mit nevezünk aktív és passzív, valamint semleges bankműveletnek, hogyan működik az üzleti bankok számvitele, és végül, de nem utolsósorban. milyen humánstratégiát követnek a bankok, voltaképpen kik is azok a bankárok, milyen kritériumoknak kell megfelelniük, és mi a szerepük. A kétezres években a bank szó hallatán s

A legtöbb keresztény misszionárius mindig hagy magának egy menekülési útvonalat. Állami pénzből dolgozik, és ha omlik a rendszer, már ott sincs, a világ másik táján kell segítenie a szegényeknek. Keres magának egy másik intézményt. David Wilkerson nem intézményt keresett, hanem Isten szavát hallgatta, és Isten utasítását vitte véghez. Egyszerű vidéki lelkész volt ( már amit ez Amerikában jelent), ám egyszer csak szólt hozzá az Úr: menj New Yorkba! És Wilkerson nem maradt gyáva, nem dugta be a fülét, hanem ment. A kocsijában aludt egy veszélyes környéken ,mert nem volt szállása. Elment a város legsötétebb gettójába, hogy ott segítsen azoknak a bandatagoknak, azoknak a partravetett fiataloknak,akiknek a leginkább szükségük volt a segítségre. Ezeknek a srácoknak korábban senki nem adott semmit, szeretetet legkevésbé. David Wilkerson atya elvitte hozzájuk a ruhát, a lakást, az Igét, mindenkinek, azt, amire szüksége volt. Hajléktalanok, alkoholisták, heroinista terhes anyák, jó útra tér

Alkoholisták, kábítószeresek, gyógyszerfüggők, szerencsejáték-függők, és mindenki, aki pszichológiailag furcsának és rendellenesnek érzi magát, olvassátok el Dr. Bíró Sándornak Az önpusztító életmód című könyvét! Nagyon logikus magyarázatot ad a különféle függőségekre- Bálint Mihálynak, az egyik legnagyobb magyar pszichiáternek meghatározását és szóalkotását tekinti kiindulópontnak. Ez a szó pedig a filobata ( az akrobata mintájára). A filobata az a személy, aki szereti a veszélyt. Az újat, a trendit, mindent ki akar próbálni. Legyen az motoros száguldás vagy éppen egy új drog. A filobata személynek nincs veszélyérzete, illetve, ha van is, éppen abban talál élvezetet, hogy legyőzi a félelmét. Támad, és nem reszket. És ennek persze semmi köze sincs a bátorsághoz. A másik kulcsszó, amit Bíró Sándor a függőségre hajlamos személyekkel kapcsolatban használ, az a nárcisztikus. A nárcisztikus embernek nincs empátiája, szélsőségek között mozog, állandóan bizonyítani kell, hogy kiválóbb, mint

Ha manapság a határokról hallunk, ezek a szavak jutnak eszünkbe: migráció, nemzetállam, nemzettudat. Thierry Baudet könyve, A határok jelentősége, arra tesz kísérletet, hogy megmagyarázza: miért is alakult ez így? A kísérlet sikerült, a holland újságíró átfogó képet ad Olvasóinak a 21.század talán legnagyobb problémaköréről: az államról. És mindazokról az erőkről, melyek az államot lebontani akarják. A könyv első fejezete az állam kialakulásának történetét tekinti át. Rámutat, hogy a modern állam egyrészt a középkori feudalizmus, másrészt az univerzalitásra törekvő egyház ellenében jött létre. A pápai állam soha nem mondott le arról, hogy világi uralkodókat irányítson, s az egész keresztény világ fejének tekintse magát, ideértve a világi dolgokat is. Baudet részletesen elemzi a külső és belső szuverenitás fogalmát, már itt utal arra, hogy napjainkban is vannak erők, melyek a szuverenitás aláásására törekszenek. Szól arról, hogyan alakultak ki a nemzetek, mi a viszonya nemzetnek és ál

Demográfiailag lebutított korunkban, amikor mindenki egy gyermeket akar, vagy még annyit sem, Szávai Ilona könyve üdítőleg hat. Nem azért, mert dierektben rá akar beszélni a családalapításra és gyermekvállalásra, hanem azért, mert nem akar lebeszélni róla. Indirektben sem. Ráadásul az Egyke című könyvnek elég jelentős szakmai pozitívumai is vannak, értem ezalatt, hogy mint könyv is élvezhető, elgondolkodtató. Azért mert: - Nem akarja az egyke-jelenséget, mint magyar sorstragédiát bemutatni. Az egész 21.századi világban egykéznek, meg szingliznek. - Nem ítél személyeket, elítéli viszont az általa tárgyalt jelenséget. - Magát az érintetteket, azaz a gyermekeket is megkérdezi. Elvégre róluk is szól a történet. Lenyűgöző a könyv végén közzétett kérdőíves felmérés. A városi egykék mindenben rosszul teljesítenek. - Az egész könyvről mondható: nem célja, hogy depresszióba kergesse az egykés szülőket. Inkább magyaráz, sejtet, oktat. Hasznos. Ajánljuk szülőknek, gyerekeknek, az egész c

Kedvet kaptam. Ha majd eljő az idő, s e sorok írója meg nem érdemelt nyugdíjaséveit tölti valahol, foglalkozni fog a cigája juhval. Mint a Jávor-Kukovics-Dunka szerzőtriász könyvéből megtudhatjuk, egyes szakértők szerint ez nem is magyar, ez egy Balkánról idekeveredett juhfajta, származása ellenére elég értelmesnek tűnik. Olyan tiszta tekintetű, a fejét magasan, de nem hivalkodó módon hordja. A hím akár 80 kilogramm is lehet, ami azért gond, mert én is annyi vagyok csak nálam nagyobb testéméreten oszlik el a súly. Kitűnő könyvet alkotott a Jávor-Kukovics-Dunka szerzőhármas. Négy juhfajtát: a rackát, a cigáját, a gyimesi rackát és a ciktát- ismertetnek.Informatív, mégis kezelhető, vékony, de sokatmondó, releváns képek és grafikonok olvashatók benne ( érdekes például az egyes juhfajták tőgybimbóméretéről szóló blokk), szakemberek számára íródott, mégis alkalmas arra, hogy felkeltse a laikusok érdeklődését is. Aztán hajrá! ( Mezőgazda Kiadó, 2006.)

G.Szabó Klára műve, a Tej-cukor- és lisztmentes ételek receptkönyve számomra olyan volt, mint egy lelki megtisztulás. Értelem a 21.századi gasztroértelmetlenség útvesztőiben. Miért kell ahhoz paleonak lenni, hogy leszögezzük: a só nem ártalmas? Évezredeken keresztül ették az emberek a sót, minden különösebb probléma nélkül. Már Az Ószövetség korában is sózták az emberek az ételt, és egészen sokáig húzták... A mai ember úgy retteg a sótól, mint a sátántól, miközben cukros ételeket zabál agyba-főbe. G.Szabó Klára a cukor-kérdést is helyére teszi, imdőn megállapítja azt, amit már minden felnőttnek tudni kellene: édességet szabad enni, de csak mértékkel. Mint ahogy kávét is szabad inni, alkalmilag. Mert a kávé sem méreg. Csak a koffeinszintet növeli, de azért van az emberenek esze, hogy féken tartsa a testét. Legalábbis. A könyvben található ételreceptek visszavisznek bennünket nagymama egyszerűségének korszakába. Van itt tojásos-sajtos omlett, franciasaláta, csontleves, meg székelyká

A Bondor Antal szerkesztett könyvet mindenkinek ajánljuk, akik szeretnének belefogni fenyőfa termesztésébe, fenyőerdőt vásárolnak, stb. Igaz, hogy A fenyő termesztése és hasznosítása 1984-ben jelent meg, még anno a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás korában, de azért a 21.században is használható, némi korrekcióval. Mert az változzatlanul igaz, hogy fenyők a hegyekben vannak, talán a korfa változott azóta. Változatlan viszont az egyes fenyőfajták biológiai jellemzőinek tára. Továbbra is a vörösfenyő az egyetlen lombhullató fenyő hazánkban, továbbra is ritka a simafenyő és a duglászfenyő. A rágáskárokat is ugyanúgy kell elhárítani, a technológiai károk ellen viszont ugyanúgy védtelenek vagyunk. Többnyire. Mi a tanulság? A tudomány fejlődik, a jó könyv örök. Csak a téeszek oszlottak fel. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Lakásokat és családi házakat keresünk Magyarország egész területéről. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre!

Korom Mihály : A fasizmus bukása Magyarországon című könyve a Kádár-korszak szellemileg legsötétebb első időszakában, a marxizmus tombolása idején jelent meg, Szerző pedig teljesítette a politikusok és kultúrpolitikusok elvárásait. A mű a marxizmus és a szavjet Vörös Hadsereg apoteózisa. Csak azoknak ajánljuk, akik a történetírás történetével foglalkoznak. Merthogy Horthy nem volt fasiszta. Az ő nevével fémjelezett politikai rendszer sem volt az. Fasizmus nem egyenlő a nemzetiszocializmussal, előbbi olasz, és Mussolini nevéhez kötődik, utóbbi német, és Adolf Hitler neve fémjelzi. Horthy jobboldali politikus volt, aki egy diktatorikus-tekintélyuralmi rendszert hozott létre. Ezen rendszer egyes elemeiben megegyezett a német vagy az olasz szisztémával. Csakhát a külpolitikai orientáció...A modern történeti munkák természetesnek veszik, hogy a trianoni béke után Magyarországnak a németekkel vagy az olaszokkal kellett szövetségre lépni. Kérdezem én: miért törvényszerű ez? Miért nem szövetke

Telitalálat. A történelmi regény standard magyar műfajnak számít a világirodalomban, a családregény szintén. Kepes András kitűnő író, így hát egyesítette a kettőt. A tövispuszta című könyvben a huszadik század vérzivataros magyar történelmét követhetjük nyomon, négy magyar család sorsán keresztül. Mennyire másképp élték meg ugyanazt a kort! A falusi zsidó kocsmárosnak az életéért kellett reszketnie, az értelmiséginek meg azért, hogy meglegyen az élelmiszerjegye. Van, aki Horthy Miklóst gazembernek látja- teljes joggal. Van,aki egy történelmi korszak ikonikus alakját látja benne- teljes joggal. Kepes András könyve nemcsak regény, de vitairat is. Mindenki elgondolkodhat arról, vajon melyik oldalon állna egy adott helyzetben. Csak arra vigyázzunk, hogy a nagy múltidézésben ne támadjon bűntudatunk. Mert az akadályozza leginkább az őszinte szembenézést, és a továbblépést. ( Libri Könyvkiadó Kft, 2017.) A könyv megjelenésének időzítése remek. A Tövispuszta kitűnő karácsonyi ajándék. x

A Magyar Szemle konzervatív, polgári szellemiségű tudományos- közéleti folyóirat. Kiváló színvonalú.A 2007.decemberi szám tartalmából: - Antall József politikusi életművét ma sokan gyalázzák, de az, hogy demokratikus intézmények épültek ki, és Magyarország nem siklott félre, az ő érdeme. - Hogyan romlott meg, történelmi okokból,  a magyar-szlovák viszony, és miért nem akarják azt egyes politikusok helyreállítani? - Miért sikerült a nagy zenészeknek és zeneszerzőknek az, ami az íróknak nem? Bartók világhírű lett, József Attila nem. - Mi az igazi tudás? Miért van az, hogy a középosztály annyira vevő a félműveltségre? - Az MSZP-nem semmilyen joga sincs ahhoz, hogy 1956 örökösének mondja magát. - A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság ülésén Lázár János országgyűlési képviselő is megjelent. - 1956 előtt a Nyugat igyekezett minél több kelet-európai, a kommunizmus bezártságában nyögő értelmiségihez eljuttatni a kortárs nyugati folyóiratokat és könyveket. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka ro

Egy olyan zárt életközösség esetében, mint a Kárpát-medence, flóra és fauna egymástól elválaszthatatlan. Nincs értelme olyan könyveket kiadni, amely a kettőt egymástól elválasztva tárgyalja. Éppen ezért sikeresnek tarthatjuk a Magyar Könyvklub 2005-ös projektjét, melynek során Wilhelm Eisenreich és társai tudományos alapossággal elkészült, mégis, igazán a természetjáróknak való állat-és növényhatározójának magyar kiadását készítették el. ( Fordítók: Nagy Erika, Schmidt Egon). A fotók remekül sikerültek, többnyire oldalnézetből ábrázolják az állatot vagy növényt. Néhol érezhető a beállítottság, de többnyire sikerült az élőlényről saját természetes közegében képet készíteni. A szövegek tömörek ( néha túl tömörek), de érthetőek, és csak azokat az információkat tartalmazzák, melyekre egy természetjárónak szüksége lehet. Nem biológusoknak, inkább az érdeklődő átlagembernek készült a könyv. A könyv, melyből olyan csodálatosságokat ismerhetünk meg, mint az aranyos fodorka, a kolokán, a f

Rákos Péter: Önismeret dióhéjban. Jegyek, játszmák, álarcok című könyve- keresztény szemszögből vizsgálva- merő okkultizmus. Horoszkópok, aszcendens, humanisztikus asztrológia,ilyesmi....Ami pedig okkult, az de facto istenellenes, éppen ezért nem is szeretnénk bővebben ezzel a könyvvel foglalkozni.Asztrológia-ellenes vagyok. Vessen meg emiatt bárki. Az a kérdés azért felmerülhet, miért is gondolja valaki, hogy a sorsa meg van írva a csillagokban. Mert ha meg van írva, akkor hová van megírva, a csillagok felszínére? A csillagok mozgásába, a legtöbb csillag nem is mozog, a bolygók mozognak. Ez tehát logikátlan. Azonkívül, mint már mondtuk: okkult. Inkább nézd meg ezt a blogot: hirek168.blogspot.com xxxxxxxxxx Továbbra is keresünk Magyarországon található lakóingatlanokat. Ha rendelkezik ilyennel, és eladná, vagy bérbe adná azt, írjon a csaladokhoz@gmail.com címre. Adja meg elérhetőségét, meg azt, hogy melyik településen lakik, és érdeklődés esetén visszahívjuk. 

Paul Johnson, a világ egyik legismertebb történésze, monumentális szellemi vállalkozásba fogott: megírja annak a népnek a történetét, az ókortól a 20.századig, mely a világon talán a legváltozatosabb történelemmel rendelkezik. A vállalkozás nagyrészt eredményesen zárult, a könyv jól sikerült, olvasható- bár sokszor eltolja a hangsúlyokat egyes hírességek magánélete felé. Ezen könyvajánló nem foghatja át egy ennyire terjedelmes szakkönyv egészét, inkább csak a nagyközönséget legjobban érdeklő újkori fejezetekkel ( Az emancipáció, A holokauszt, Cion), kíván néhány megjegyzést fűzni. 1. Az emancipáció- és a többségi társadalom ezzel kapcsolatos megosztottsága- nem korlátozódott kizárólag a zsidókra. A 19. századra általában véve jellemző volt a nemzeti köntösbe öltöztetés, az uniformizálás. Minden etnikai és vallási kisebbség igyekezett alkalmazkodni, még a cigányság is. Ez a kísérlet minden kisebbség esetében felemásan sikerült. A nacionalizmus nem volt képes a nációba integrálni a m

Ladányi Gedeon mára teljesen elfeledett alakja a magyar történetírásnak. Pedig a maga korában, a 19.század második felében, nagyon is népszerű volt, nem utolsósorban azért, mert rendelkezett azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult alkotmányjogi és jogtörténeti kérdésekről közérthető nyelven írjon- és ez már akkor sem volt könnyű. Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó n

Kibontakozóban a magyar történelem egyik legtragikusabb időszaka, a  Rákosi-korszak...1950 -ben újév napja vasárnapra esett, kétszeresen is kellemetlenül esett az Olvasónak az aznapi agymosás. A címlap természetesen az ötéves tervről szólt, ódákat zengtek róla, meg hát idézték Gerő Ernő Hídverő elvtársat.Az igazán érdekes cikk a második oldalon található. A szovjetek koncepciós perben azzal vádolták a " japán imperializmust" ,hogy baktériumfegyvereket akart bevetni a Szovjetunió ellen. Ez volt az úgynevezett habarovszki per. A vádlottakat elítélték, a sajtó meg nagy örömujjongással aadta hírül, hogy a szovjetek megmentették az emberiséget az atomháborútól. Hurrá. Talán akadt, aki el is hitte. A külpolitikai rovatot mi is töltené ki, mint Tito elvtárs árulása. Ezen sajtóremekmű mellett viszont ott olvashatjuk Vészi Endre: Vasúton című versét, amely azért figyelemreméltó, mert olyan lanyha, viszont annak jó. A sportorvatból pedig megtudhatjuk, hogy az ötéves terv nagy sikereket

A magyar és az orosz történelem 1848. folyamán kapcsolódott egymásba először, s mi tagadás, nekünk nincsenek jó emlékeink a cári hatalom katonai beavatkozásáról. R. A. Averbuh : Carszkaja intyervencija v borba sz vengerszkoj revolucijej 1848-1849. című könyve kiválóan dokumentálja ezt a találkozást. Szó esik a nagy döntésről, mert voltak ám a cári udvarban olyanok ,akik ellenezték, hogy Oroszország katonailag támogasson egy ilyen fiatal Habsburg- uralkodót. Végül mégis a bevatkozás-pártiak kerekedtek felül, azzal kecsegtetve Miklós cárt, hogy ha megsegíti Ferenc Józsefet, akkor az majd viszonozza neki a segítséget. A történelem agyafúrt tanítómester, a krími háborúban megmutatkozott, hogy Ferenc józsef és Ausztria nem az a kifejezetten hálás természet... Averbuh részletesen foglalkozik a cári seregek vezérlete körötti botrányokkal, aztán az offenzívával, melyet úgy állít be, mintha töretlen diadalmenet lett volna. Pedig tudjuk a forradalom és szabadságharc történetéből, hogy voltak

Mocsáry Lajos: A magyar társasélet című könyve a 19. század közepén jelent meg. Mocsáry- akit a nemzetiségi kérdés szakértőjeként tart számon a történelem, pedig sokoldalú elméleti-publicisztikai munkásságot fejtett ki- arra vállalkozott, hogy jóval a szociológia tudományának megszületése előtt átfogó képet adjon kora Magyarországának társadalmáról, külön kiemelve az elit szerepét. Milyennek is ábrázolja Mocsáry az önkényuralom korszakának magyar társadalmát? Hát, mi tagadás, nem éppen pozitív színben tünteti azt fel. Különösen a nemesség és a nagypolgárság kapcsán említ a Szerző negatív, sokszor elfogult hangnemű dolgokat. Az arisztokrácia szerinte összeolvadt a sznob nagypolgársággal, mert szüksége volt pénzre, miután iparból és kereskedelemből nem tudott megélni. Az elit műveltsége egyáltalán nem nevezhető nemzetinek: miközben politikailag erős németellenesség, kulturálisan igen erőteljes német orientáció figyelhető meg. A gyerekeiket is szívesebben járatják német iskolába. A k

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a

Már a könyv címe (Sokféleség az egységben) is meglehetősen gyanús. Azért gyanús, mert a keresztény egyházakban egyre inkább terjed az a hamis nézet, miszerint a felebaráti szeretet egyenlő a toleranciával. A felebaráti szeretetnek pedig, nincs felső határa, így aztán, ezen teória hívei szerint, a toleranciának sincs. Vannak olyan keresztény tanítók, akik szerint az Egyháznak mindent el kell fogadnia, még akár az egyház- és kereszténységellenes nézeteket is. És ez nem igaz. Bruce Milne azt igyekszik elhitetni Olvasóival ( és azt nem vitatom, hogy jószándékúan), hogy a keresztény közösségeknek a tolerancia elvén kell nyugodniuk. Ez helyesen így hangzik: a keresztény közösségeknek Istenen és a Biblián kell nyugodniuk. Csak a Biblia lehet az a sarokkő, melyre egy keresztény közösség, legyen az történelmi egyház, vagy pünkösdi-karizmatikus gyülekezet, épülhet. A Biblia nem csak egy könyv a sok közül, nem pusztán egy leírt szöveg, hanem Isten élő Igéje. Ha pedig Istenben hiszünk, akkor nem m

Az infláció nem tartozik a közgazdászok kedvelt témái közé: valahogy olyan kellemetlen. Pedig minden országban, mely kapitalista vagy annak mondja magát, létezik ez a jelenség, legfeljebb keveset beszélünk róla. Főleg, ha alacsony... Erdős Tibor könyve pontosan azt teszi, amit egy kiváló szakkönyvnek tennie kell: egy adott jelenséget vesz szemügyre, a lehető legtöbb apsektusból. Megismerkedhetünk a különböző inflációs elméletekkel, a klasszikus infláció-elmélettel, a Keynes által megalkotott teóriával, megtudhatunk egy nagyon fontos dolgot: hogy az infláció önfenntartó folyamat. A Philips-görbéről a legtöbb, átlagos műveltséggel rendelkező Olvasónak fogalma sincs, Erdős Tibor művéből erről is pontos képet kapunk. Csakúgy, mint az infláció makrogazdasági következményeiről: az államháztartásra gyakorolt hatásáról, az adóbevételekre gyakorolt hatásáról, megtudhatjuk, hogyan hat az intenzív tőke- és hitelkihelyezés az inflációra. S ha már a hiteleknél tartunk: Erdős Tibor nem szűkíti

Idegen nyelveket ismerni fontos- lenne. Még a legtapasztaltabb nyelvtanárral vagy tolmáccsal is megesik, hogy beáll nála a rövidzárlat, és elfelejt olyan alapvető szót, mint pl. futni. A Nyelvi gyorssegély című könyv ezekben a szituációkba nyújt segítséget. A több, mint 3900 szót tartalmazó kötet ajátos szótár. Nem tartalmaz részletes leírásokat, rendhagyó alakokat,példamondatokat, csak magát a szót, azt viszont négy nyelven: magyarul, angolul, németül, franciául. Azért is jó ez, mert bárkivel előfordulhat, hogy Németországban dolgozik, és angolul szólítják meg. A német nyelvi közeg miatt egyszerűen elfelejt angolul- pedig otthon, az iskolában még tudott... Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, aki bármilyen szinten nyelveket tanul vagy oktat. Hasznos, nélkülözhetetlen segédkönyv az Európában történő tájékozódáshoz. Az viszont nem tetszik, hogy nem tüntetnek fel szerzőt. Mert, akárhogy is nézzük, minden könyvet megír valaki.... (Könyvmíves Könyvkiadó Kft, 2001.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A Haszon Magyarország vezető gazdasági magazinja, szakszerűsége mellett még érdekes is, ráadásul jobb kedvem lesz tőle, mert azt sugallja: van remény! A 2017/10. szám tartalmából: - Jól mennek a részvényalapok, van,amelyik a 30 százalék éves hozamnál is jobban teljesít. Érdemes most ezekbe tenni a pénzt. - Szakmai felelősségbiztosítást kell kötniük a villanyszerelőknek és más mesterembereknek, 1 millió forint összegig. - A kereseti listák elárulják: jelentősen változott a munkaerőpiac. A szakmunkások jobban keresnek, mint a diplomások. - Magyarországon egy NB III-as futballista havonta 600 000 forintot is megkeres. Elképesztő! ( Miközben világbajnok kajakosok nem keresnek ennnyit-recenzens véleménye) Olvassák, forgassák a Haszon magazint, érdekes, informatív, megvilágítja a jelenségek hátterét! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx És ha még van kedved, olvasd el ezt a blogot is: hirek168.blogspot.com

Nemere István szerzői sokoldalúsága elképesztő! Már több, mint 600 könyvnél jár, a legkülönbözőbb témákban otthonos, ezek egyike a történelem, legnagyobb dobása a Bajcsy-Zsilinszky Endre magánéletéről írt opus volt, de azért a Náci bűnösök nyomában című bestseller sem marad el sokkal mögötte, szakmai színvonalban legalábbis semmiképp. A könyv voltaképpen két náci háborús bűnös, Adolf Eichmann és Martin Bormann hááború utáni sorsát követi nyomon, külön kiemeli, hogy rendeztek valamikor egy Eichmann-pert, aki ezt nem tudta, hát az most megtudhatja. Nemere István könyvei olyanok, mint egy elsőéves egyetemi hallgató szemináriumi dolgozatai. Semmit nem tesznek hozzá a tudományos igazsághoz, inkább csak más könyvekből vannak összeollózva. Akinek ez elég, hát olvassa, aki ennél többre vágyik, forduljon szakemberhez! ( Pro-Team Nonprofit Kft., 2013.) xxxxxxxxxxxxxxx Ritka rovar- és pókfajokat keresünk megvételre, például tevepókot! Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre!

Mikrohullámmal legalább olyan trükkösen lehet kajákat készíteni, mint nyílt lángon vagy éppen  kerti grillezőben. Pákozdi Judit remek szakácskönyve egyszerű, de mindenki számára ízletes ételféleségeket ajánl kedves Olvasóinak. A kínálatot a hagyományos magyar konyha receptváltozatai reprezentálják, de akad itt minden nemzet konyhájából megfelelő választék. Kedves háziasszonyok, ha jön a vendég, össze kell valamit dobni, ne tétovázzanak, vegyék elő Pákozdi Judit szakácskönyvét, mely közérthető receptekkel, és remek illusztrációkkal kényezteti a főzni vágyókat! Média Nova Kft, 2000. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka rovarfajokat, például tevepókot keresünk megvételre. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót az állatról. Köszönjük! 

Fa Nándor Magyarország egyik legnagyobb sportembere, de ennél többet is mondok: ikonja. Az 1990-es évektől fogva többször is körbehajózta a Földet vitorlással, hol egyedül, hol társsal, hol versenyen, hol csak önmagával versenyezve. Mi pedig itthon izgultunk érte, és belegondoltunk, milyen rossz lehet ott egyedül, a Csendes-óceán közepén.... Fa Nándor mindvégig hatalmas akaraterőről tett tanúbizonyságot- és mindemellett megmaradt egy végtelenül rokonszenves embernek. A Magad,uram, azért jó könyv, mert kicsit a teljesítmény mögé néz: érzelmeket, hatalmas értelmet, és nagyon nagy szívet találunk ebben az emberben. Amit nagyon nehéz lehetett elviselni ezekben a több hónapon át tartó utakban, az a magányosság. Ezt csak úgy lehet feldolgozni, ha az ember szívében ott van valaki vagy valami. Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik mindennapos életküzdelmeikhez szeretnének társat találni, egyfajta szellemi vezetőt. Több ez, mint egyszerű sportkönyv. Példa, amit követhetnek az utánunk jöv

Nem érdemes a 12-16 éves korosztályt rászoktatni a thrillerekre, krimikre. John Grisham: Theodore Boone, a kölyökügyvéd című könyve egyfajta nyitás a kamaszok felé, akik még nem értik a mindenféle politikai-titkosszolgálati ármányokat, beérik hétköznapi gyilkosságokkal. Nem igazán tudom támogatni ezt a törekvést. Inkább értelmes, erőszakmentes könyvekkel kellene kiszolgálni az ifjúságot, olyanokkal, melyek segíthetnek nekik a világ megértésében, érzelmeik differenciálásban, hitük elmélyítésében, egyszóval: a felnőtté válásban. Egy tizenhárom éves bicajozó, magát nyomozónak és ügyvédnek képzelő főhős nem igazán ebbe az irányba viszi az Olvasókat. A jövő ponyvaregény-olvasóinak kitenyésztése nem lehet cél. Különösen nem egy olyan magas kultúrájú országban, mint Magyarország. Sajnos, ennél többet nem tudok írni erről a könyvről. Kár, mert John Grisham amúgy kiváló író. Ez most nem tetszik. Majd legközelebb. ( GEOPEN Könyvkiadó Kft, 2010.) xxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka rovarfajokat k

Nem azért írunk erről a könyvről, mert bárkinek is kifejezetten ajánlanánk. Igaz, hogy bestseller volt a maga korában, igaz, hogy még Hemingway úr is nagy elismeréssel szólt róla ( vajon mennyi dollárt  kapott a pár mondatos elismeréséért...). Inkább azért tartjuk figyelemreméltónak Radclyffe Hall műalkotását, mert bizonyítja: a genderlobbi nem a 21. század találmánya. Már a 20. században is voltak forradalmárok, vagy magukat titokban annak tartó értelmiségiek, akik át kívántak hágni minden józan ész és minden kereszténység szabta korlátot. Nem az a baj, hogy A magány kútja megjelent, még csak nem is azzal, hogy erről a meglehetősen kényes témáról, a nemek átjárhatóságáról ír. Ez, sajnos, manapság hozzátartozik a közbeszédhez. Inkább az a probléma, hogy Hall kritika nélkül támogatja ezt a jelenséget, fel sem vetődik benne, hogy hősének, a folyton szerelmes Stephennek esetleg nincs igaza, vagy csak részben van igaza. Hall írt egy könyvet a homoszexualitásról és a nemek átjárhatóságáról,

Egy kék-majd  fehérgalláros bűnöző, aki bevonult a történelembe...Al Capone a huszadik század egyik legnagyobb, legismertebb figurája volt. Neve eggyé lett a gátlástalansággal, az erőszakkal, az otromba bűncselekményekkel, és rengeteg pénzzel. Deirdre Bair : Al Capone-legenda és valóság című könyve Megpróbálja emberi közelségbe hozni a mai Olvasóhoz ezt a minden hájjal megkent gengsztert, de valahogy mégsem tudunk vele együttérezni. Azért, mert valaki szegény családi háttérből indult, és Amerikában nőtt fel, még nem kell embereket mészárolnia Valentin-napon. Azért, mert valaki olaszé s angolszász környezetben nehezen fogadják el, még nem kell minden angolszászt gyűlölnie. Deirdre Bair becsületére legyen mondva, nem igyekszik mentegetni Caponét vagy együttérzést kelteni iránta. De valahogy mégis úgy jön le a szöveg, mintha azt tenné. Jó könyv ez, ajánljuk mindazoknak, akiket érdekelnek a nagy bűnügyek és a nagy bűnözők, de csak óvatosan olvassuk! Még a végén chicagói gengszterekkel ál

Az önismereti könyvek tarolnak Magyarországon. Ez részben jó, részben viszont rossz. Azért jó, mert azt jelzi, hogy az emberek kíváncsiak önmagukra, szeretnének magukról a tévézési és vásárlási szokásaikon túl valami mélyebbet is megtudni. Az viszont már nem jó, hogy a megjelent önismereti könyvek jelentős része az ezotéria irányába mozdul el. Az ezotéria- legalábbis amit annak neveznek- okkult dolog, mert az égi hatalmak közreműködését a földi boldogulás érdekében akarja felhasználni. Büky Dorottya és Feldmár András: A barna tehén fia című könyve egyáltalán nem ilyen. A Szerzők egy székely népmeséből indulnak ki, többezer éves forrásból táplálkoznak, s ennek tanulságait igyekeznek adaptálni a mai Olvasó számára. Életmódról és gondolkodásról, férfiakról és nőkről, házasságról és magányról, gyermeki és felnőtti lelkületről tanulhatunk nagyon sokat, ha elolvassuk ezt a rendkívül gördülékenyen olvasható, minden nagykorú számára nyugodalmas szívvel ajánlható könyvet. Székely tradíció és

Hetényi Károly: Konyhaművészeti világlexikon című könyve Richard Hering: Lexikon der Küche című műve alapján készült. Kiváló gasztronómiai könyv, egyaránt ajánlható szakácsoknak, háziasszonyokna, vagy éppen azoknak, akik valamilyen tévés főzőműsorban kívánják megcsillogtatni tehetségüket. Képet kapunk a felszolgálás történetéről, az angol ,a francia, az orosz szervizről, látjuk a mához vezető fejlődési folyamatot. Szerző részletesen felsorolja az ételkészítési módokat, a blansírozást, a főzést, az abálást, a kékre főzést, a gőzölést, a roston sütést, a pirítást. Átfogó képet kapunk ételkészítéshez szükséges fontosabb műveletekről, az alapanyagok kiválasztásától kezdve a húsok bontásáig, darabolásáig. Megtudjuk, mi az angol vágás, hogyan kell a hízott tyúkot ( poularde-t) szakszerűen szeletelni, miért sütik a kacsát mindig rózsapirosra. A manapság ( sajnos vagy nem sajnos) rendkívül elterjedt diétákról is szól a Szerző, kiemeli a nyers ételek fogyasztásának fontosságát. A 97. oldal

Geoff Hamilton mára klasszikussá vált kézikönyve, Az élet kertje, több okból is imponáló. Adatgazdagsága mellett kiállításával és szemléletével is példát mutat. Nem fölényeskedik, nem állítja, hogy a biokertészet magasabb rendű vagy éppen egészségesebb lenne, mint a hagyományos. Egyszerűen csak. más. Munkigényesebb, ugyankkor személyesebb, " autentikusabb", ha úgy tetszik, a kertész számára mindenképpen nagyobb örömet okozó. Geoff Hamilton először a biokert kiépítésénak általános szabályairól beszél: milyen talajtípusok léteznek, ezeket hogyan kell alkalmaztatnunk az egyes növénytípusokhoz, hol nem szabad biokertészkedni, hogyan készítsünk komposztot ( például célszerű a burgonyahéjjal óvatosan bánni, stb.), mikor ássuk fel a földet. Nagyon érdekesnek tartom a különböző kémiai anyagok leírását, növényekre gyakorolt hatásuk elemzését. Keresetlen nyelvezet, ugyanakkor mégis szakszerűség jellemzi. Kezdő kertészkedő számára is kiválóan használható a könyv. Ezután Szerző az