Könyvekről mindenkinek

 Az őszibarack az európaiak egyik legkedveltebb csemegéje.Fogyasztjuk nyersen ( egyébként így a legegészségesebb, az emésztést segítő növényi rostok miatt), levesként,mindenféle sütemények ékességeként. timon béla könyve átfogó képet ad az őszibarack történelméről, növény-rendszertanáról, az egyes fajtákról, és persze minden segítséget megad azoknak, akik ennek a nagyszerű növénynek termesztésével kívánnak foglalkozni, vagy már el is kezdték,de valahol elakadtak, vagy valamilyen probléma megoldásához keresnek segítséget.  Megtudjuk, hogy az őszibarck - mára tisztázta a tudományos kutatás- egyértelműen kínai eredetű- korábban nagy verseny volt ebben a témában Kína és Irán között. Már egy Kr.e.1000 körül írt kínai éekeskönyv szól a barackról, méghozzá elragadtatott áradozással. Európában először az ókori Róma nagy tudsa és elszánt levelezője, Ifjabb Plinius írta le a barackot " Naturalis Historia" című művében:nagyon finomnak találta, de az nem tetszett neki, hogy hamar romlik

 A székelykapu a magyar tradicionális építészet unikuma, gyöngye, történelmünkhöz szervesen tartozó különlegessége. Balassa M. Iván remek monográfiájában kísérletet tesz arra, hogy ennek a nagyszerű építészeti és kultúrtörténeti csodának jellegét, történetét leírja, a művelt nagyközönség számára. Megtudhatjuk, milyen szerepet játszott a székelykapu felfedezésében, leírásában Orbán Balázs és Huszka József. A társadalomtörténeti perspektívákban is elmélyedhetünk: választ kapunk arra a kérdésre, vajon a székelykapu tényleg a jólét, a stabilitás jele volt-e. Ez a kérdés az 1900-as évek székelyföldi gazdasági hanyatlásának idején merült fel. A székelykapu eredete kapcsán eldönthetjük, valóban ősi ( akár honfoglalás-kori) népi "találmányról" van-e szó, vagy voltaképpen a várkapu stilizált, kicsinyített mása szivárgott-e le a népi építészetbe ( várkapu-elmélet). Balassa M. Iván részletesen foglalkozik a kapu fajtáival, például sokak kedvencével, a galambbúgos nagykapuval. Az elterj

A miszticizmus soha nem megy ki a divatból. A modernkori  emberek szeretik érezni, hogy az általuk alkotott látható világ mögött ott lapul egy láthatatlan, mindenki által sejtett, de senki által nem tapasztalt szféra.És szeretnek ebbe a tudatba alaposan beleborzongani. Amíg a miszticizmus divatos lesz, addig a Da Vinci-kód által elhyresült bestselleríró, Dan Brown is divatos lesz. Könyveinek hőse, Robert Langdon mindenhezértő univerzális egyetemi professzor ( ahogy egy magyar krimisorozat- paródiában korábban elhangzott: úszik és kúszik és balettozik), valami technológiai zseni legújabb felfedezését elemzi és dicséri egy konferencián- csakhogy a zsenit megölik, kezdetét veszi a kalandok sorozata, melyet- át- meg átszőnek a rejtélyes szimbólumok. Az okkult miszticizmus eme kriminalizált diadalmenete pedig egy " elképesztő" fordulattal ér véget. Természetesen keresztényellenes éle is van a dolognak,hiszen enélkül hogy is lehetne a könyvet eladni... Na jó. Ennyi elég is. Sze