Könyvekről mindenkinek

 Szabó T. Anna kötete kiváló, a 21.századi magyar ( le merem írni: európai) irodalom egyik büszkesége. Szellemi kalandozás,új szellemi tengerek és óceánok felfedezése- ez vár mindazokra, akik kézbe veszik az ár című könyvet. És mindenekelőtt sok gyönyörűség. Olyan, mint mikor befogadó lélekkel Mozartot hallgatunk vagy Rembrandt-festményben gyönyörködünk. Átjár testet, lelket, szellemet. Jómagam végig úgy éreztem, hogy a költő minden szava nekem szól, nekem akar mondani valamit.  Kiemelhetném persze azt, hogy Szabó T. Anna mennyire okosan, professzionális módon alkalmazza a klasszikus és modern versformákat. Dicsérhetném a külünleges, senki mással össze nem hasonlítható rímeket ( és bátorítanám is Annát:akárki esztéta akármit is mond, nyugodtan lehet a 21.században rímes verset írni. A rím egy hatalmas többletet ad versnek, zeneiséget. A rímes vers voltaképpen költészet és zene találkozása).  A kötet címe nagyon érdekes, töbrétegű jelentést hordoz. Az " ár" jelenthet árvizet,

 A Stoner a 20.század közepének egyik nagy amerikai könyvsikere, irodalmi bestseller-mondhatnánk harsányan,de mindez nem igaz. John Williams(1922-1994) regényét kiadták,aztán el is felejtették,hogy aztán az újrakiadás rádöbbentse a kritikusokat és az olvasóközónséget:Amerika megint valami nagyot adott a világnak. A mű főhőse,William Stoner,gyermekkorát szüleivel egy közép-nyugati farmon tölti. Reggel napkeltével kel,tehenet fej,csirkéket gondoz,aztán,ahogy nagyobb lesz,segít a betakarításban,a vetésben. Tipikus farmergyerek Ám egyszer váratlan lehetőség nyílik meg előtte:a Missouri Egyetemre kap ösztöndíjat,méghozzá-ahogy mi mondanánk-agrármérnök szakra. Ám a talajkémia órákat nagyon unja,megfogja viszont az irodalom. Egy rendkívül antipatikus tanár óráján valami félelmes, valami bizsergető járja át, olyan, mint azelőtt soha. Hősünkből végül nem lesz agrárszakember, hanem angol szakon végez-szülei értetlenségére,de ez az értetlenség soha nem vezet nyílt ellenségeskedéshez:az apa,bár ne

 Első pillantásra megdöbbentően hat a könyv címe:azt kérdezhetjük,hogyan kerül egymás mellé a politika és a teológia?És miért teológia a demokrácia?Pedig Nyirkos Tamás könyvéből kiderül,hogy már az 1930-as évek európai és amerikai politikatudósai,elemzői is felfedeztek bizonyos hasonlóságot a politikum és a keresztény vallás között. Pontosabban-s ez Nyirkos Tamás kitűnő könyvének alaptétetele-a modern kor embere egyre kevésbé hisz a keresztény Isten mindenhatóságában és mindenütt-jelenvalóságában. A hite,mint olyan,viszont megmaradt,ezért aztán Isten helyett ember alkotta eszmékben,politikai és társadalmi gyakorlatokban kezdett hinni. Mindez fordítva is igaz:a politika-és társadalomelmélet formálói, az azóta is sokat idézett alapművek szerzői maguk is gyakran használtak vallásos nyelvezetet. Szerző e vonatkozásban kiemeli Alexis de Tocqueville-t és Karl Marxot.  Milyen eszmékről beszélünk itt? A Rousseau-féle népszuverenitás erősen emlékeztet az isteni szuverenitásra. Adam Smith sem vo

 Az 1960-as években Anton Gots kamilliánus szerzetesen rutinszerű térdoperációt hajtottak végre. A műtét sikerült,de váratlanul szepszis lépett fel a szerzetes szervezetében,amely az egész testre átterjedt. Gots szerzetes iszonyú fájdalmak közepette,hónapokon át feküdt kórházban. Végül csodálatos módon meggyógyult. Felépülése után pedig betegek,testi fogyatékosok felé szolgált. Nem mellesleg pedig megírta az Igen,Uram! című könyvet. E mű elmélkedések gyűjteménye,melyet Gots páter részben betegágyán,részben felépülése után mondott tollba. A könyv az újabbkori keresztény könyvkiadás egyik sikere lett,Ausztriában hét kiadást élt meg. Nemcsak római katolikus,de protestáns körökben is óriási elismerést aratott. Magyar nyelven először 1982-ben jelent meg. Miről is elmélkedik e könyvben Gots páter?Arról,hogy Isten a hívő szívében van,nem a templomban,nemcsak a messzi egekben. Arról,hogy az Úr kegyelme által tartatunk meg,nem pedig vallási szertartások által. Arról,hogy a Szentlélek vigasztalá

John Toland a 17-18.században élt angol filozófus és deista valláskritikus. Christianity not Mysterious c.értekezésében,mely könyv formájában is megjelent,egyrészt hitet tesz a deista elmélet mellett. Másrészt ki akarja zárni a kereszténységből a szerinte misztikus elemeket,például Krisztus feltámadását. Szerinte Isten mindenkit üdvözíteni akart,ezért nem kér az emberektől olyat,melyet nem tudnak racionálisan felfogni. Tolandnál az értelem megelőzi a hitet. Az értelem,Toland álláspontja szerint,a világ megismerésének egyetlen emberi módja. A Biblia viszont azt mondja,hogy hit által üdvözül az ember. Azt is mondja (Ján 4,24),hogy Istent szellemben és igazságban kell imádni. Toland és az általa képviselt deista felvilágosult eszmék felmérhetetlen káronat okoztak az európai ember szellemi fejlődésében. Mindent racionalizálni,tagadni a hitet,ez nem jó. Ez már istentagadás.   

Fráter Erzsébet nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy részletesen bemutatja az Ószövetség és az Újszövetség lapjain szereplő több száz növényt. A Biblia növényei nagyon okos és szép könyv, itt most csak néhány erényét emelném ki: - Bár alapvetően természettudományos munkáról van szó, mégis biblikus: Isten igéjéből származó idézet támasztja alá a könyvben olvasható természettudományos megállapításokat. - Nagyon részletesek az illusztrációk, ez azért is jó, mert a legtöbb magyar bibliaolvasó életében nem látott még papiruszt, olasznádat vagy éppen csicseriborsót ( ez utóbbi az egyre inkább egyoldalúvá váló magyar gasztrokultúra hiányossága). . - Fráter Erzsébet folyamatosna bizonyságot tesz hitéről, mégis, ez nem teremt műfaji zűrzavart, világosan elválasztható egymástól az intellektuális tény és a hit - Olyan rejtélyek megoldásának kísérletétől sem riad vissza, mint pl. a tönköly rejtélye, mely növényt többször is említi a Károli-fordítás- csak akkor éppen Júda földjén ez a növény

A paradigma szó általánosan elfogadott nézetrendszert, megközelítést jelent. Jonathan Cahn könyvében új történelmi paradigma megalkotására tett kísérletet- s azt kell mondanom, ez a paradigma igen-igen meggyőző. Ahhoz, hogy A paradigmát értően olvasni tudjuk, ismerni kell a Bibliából Akháb király, Jezábel királynő és illés próféta történetét. Azt ajánljuk, ezek nélkül hozzá se fogjon Jonathan Cahn könyvének olvasásához. Nem mintha a Szerző nem lenne előzékeny, elég sok bibliai idézetet tartalmaz a könyv, de azért jobb, ha önállóan kutakodunk... Aztán érdemes átnézni az USA 20. század végi történelmét, különös tekintettel Bill Clinton elnöki időszakára. Clinton nem fukarkodott a botrányokkal, különösen ismertté azonban a Monica Lewinskyvel folytatott - általa tagadott, majd beismert- viszonya tette. Cahn azt állítja, hogy a két történet összefügg. Akháb király vétke és Bill Clinton amerikai elnök vétke ugyanaz- csak éppen más korszakban. Nagyon szépen logikusan vezeti Olvasóit a Sze

Laura Markham könyvének alcíme:A kiabálás vége és a kapcsolatteremtés kezdete Békés szülő- hány békés szülő akad Önök között? Ahhoz, hogy egy szülő békés legyen, rendben kell, hogy legyen az élete: munka, házasság, mindenféle anyagiak, szülők. No, és hinnie kell Istenben, merthogy magától békességes nem lesz az ember. Boldog gyerek- hány boldog gyerek van ezen a világon? Ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen meg kell tanulnia beilleszkednie, szabályokat tartania, ugyanakkor a kellő önállósággal kell bírnia. no, és nem árt hinni Istenben, mert az igazi, a komoly mércével is számottevő boldogságot bizony csak Isten adja meg. Laura Markham könyve hatalmas nagy neveléspszichológiai igyekezet. Tapasztalatból adódó tanácsok halmaza, ám ezek a tanácsok mind a kommunikáció felől közelítik a gyermeknevelést. Jól tette-e a szülő, hogy adott helyzetben ezt és ezt mondta. Szabad-e a gyereknek ilyet és ilyet mondania, és ha ilyet és ilyet mond a gyermek, arra hogyan reagáljon a szülő. Valahogy

Dr.Gerhard Bergmann két tanulmányát tartalmazza ez a kötet, mely az Evangéliumi Kiadó gondozásában jelent meg. A Jézus Krisztus vagy Buddha, Mohamed, hinduizmus című írás a nemkeresztény vallásokat állítja szembe a keresztény Isten, Jézus és a Szentlélek igazságával. Bergmann pontokba szedve, nagyon precízen, bibliai idézetekkel alátámasztva mutatja be a buddhizmus, az iszlám és a hinduizmus fogyatékosságait. Például: ezekben a keleti vallásokban nincs megváltás, nincs felebaráti szeretet, túl sok az erőszak, a hinduizmusban pedig egyszerűen túl sok az isten. Kapaszkodjanak: Bergmann szerint a hindu vallásban                                                                  330 millió isten létezik, saját kultusszal, saját papsággal. Ráadásul a hindu kasztrendszer olyan igazságtalan társadalmat valósít meg Indiában, ahol az egyén pusztán társadalmi beágyazottságában értelmezhető, az életnek, mint olyannak, semmiféle értéke sincs. De a legnagyobb különbség az evangéliumi keresztény

A német keresztény teológiai könyv Düsseldorfban jelent meg, 1986-ban. Ezen az oldalon általában ajánlani szoktuk a könyveket és nem kritizálni, de olykor kénytelenek vagyunk kivételt tenni. A Gisbert Greshake szerkesztésével megjelent tanulmánygyűjtemény címe ugyanis: Ungewisses Jenseits, szabad magyar fordításban: Mindenki üdvözül. Az a helyzet,hogy az igazi keresztény tanítások szerint nem üdvözül mindenki, s a Biblia sem állítja, hogy mindenkivel megtörténne ez a csoda. Krisztus nem fogja az egész emberiséget felemelni az Atyához, csak azokat, akik hitben hűségesek. Szóval, a Gisbert Greshake által szerkesztett könyv egésze valami nagyon furcsa és rózsaszín műkeresztény teológia, nem kellene követni. Konklúzió: Nem ajánljuk ezt a könyvet. Olvass mást!

A férfi és a nő egy mindössze 15 oldalas kiadvány, mely a Bibliaterjesztő Társulat kiadásában jelent meg. Évet nem jelölnek, de a dizájnból és a "könyvben" látható rajzokból arra következtetek, hogy valamikor az 1980-as-1990-es évek fordulóján " követhették el". A tartalom nagyon keresztény és nagyon profi. A házasságot tekintik a családi élet egyetlen alapjának. Férj és feleség kezdettől fogva egyek. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak. A házasság az életért van, itt a Mt 19, 3-6 a megfelelő Ige, ez a házasság örökös voltát hangsúlyozza. A házasságban kölcsönös tiszteletnek kell működnie. A szülőknek és gyermekeknek kölcsönös kötelességeik vannak egymás iránt. A szülő köteles gyermekét tanítani,nevelni, fegyelmezni, Isten igéjét hirdetni. A gyerek engedelmességgel tartozik szüleinek. A gyermeknek bölccsé kell válnia, be kell tartania Isten parancsolatait. A házasság szeretet. A hit, a reménység és a szeretet marad meg örökké, ezek közül pedig legnagyob

Kultúrpesszimista- mondják a divatos és divatból kifelé menő álfilozófusok az effajta könyvekre. Pedig Mario Vargas Llosa perui író csak józanságot akar. Vissza akarja hozni az értéket a kultúrába. Merthogy- amint az a Látványcivilizáció című könyv több esszéjéből is kiderül- ezek az értékek elvesztek.Van helyettük elvont posztmodern okoskodás ( Llosa különösen kárhoztatja Derridát, Foucault-t és követőiket),mely kétségbe vonja egyáltalán a létezés létjogosultságát is, van szexuális szabadosság, mely a nem megváltoztatására, a természetes emberi közösségi értékek, például a család tagadására épül. Aki nem hiszi, olvassa el Llosa könyvében azt az írást, mely arról tudósít, miféle szexuális tanfolyamot szerveztek az általános iskolásoknak Baszkföldön, vagy hogy miféle könyveket árulnak Párizs legnevezetesebb könyvesboltjában. Van-e remény arra, hogy Llosa vágyai megvalósulnak? Talán igen. A világ értelmisége, mivel egyre kevésbé érti a posztmodern filozófusokat és a dekonstrukció hívei

Tóth Tibor könyve meggyőzően támasztja alá azt a tételt, miszerint a klasszikus darwinizmusnak bealkonyult. Olyan lyukak, akkora hiányosságok, módszertanilag elfogadhatatlan eljárások uralják a darwinista biológiát, amelyek elfogadhatatlanok minden józanul gondolkodó tudós számára. Tóth Tibor kielégítő cáfolatát adja a klasszikus materializmuson nyugvó darwinizmusnak, ugyanakkor nem hallgatja el, hogy kreacionista elmélettel- pontosabban: irányzatokkal- is akadnak problémák. A Tudomány, hit, világmagyarázat című könyvből megtudhatjuk, miért nem tudományos az evolúciós törzsfa, milyen problémák akadnak az őssrobbanás-elmélettel, miért nem lehetséges semmilyen kompromisszum a kreacionizmus és az evolucionizmus között, miért Isten-ellenes a materializmus, milyen matematikai-fizikai-kémiai- filozófiai világmagyarázattal tudnak szolgálni azok a tudományos kutatók, akik megőrizték józanságukat, milyen alternatívákat sorakoztatnak fel pl. a Bing Bang- elmélettel kapcsolatban. A legfontosabb

Dr. Hans Rohrbach kiváló német matematikus, aki befutott tudósként kezdett el teológiával foglalkozni, méghozzá nem is akármilyen szinten. Természettudomány, világkép, hit című könyvének főbb tételei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A huszadik század közepén a koraújkori racionális- természettudományos világkép megváltozott. Az oksági felépítésű, arisztotelészi vagy-vagy racionalizmus átadta helyét a relativitásnak, az egységes világkép kialakítására törekvő optimista rendszerekről bebizonyosodott, hogy tévesek. Az anyag, a tér, az idő, nem konstans fogalmak, az anyag maga is egy történés. Az anyag hordozza a teret és az időt, mint ahogy az emberi test hordozza a lelket és a szellemet. 2. Átalakult a teológiai gondolkodás is, a naiv emeletes világelképzelésről bebizonyosodott, hogy hamis. Isten országa voltaképpen a láthatatlan világ, mely szerves egységet alkot a látható világgal. Nem fölötte, nem körülötte található, hanem egymásban létezik a kettő. 3. Az embernek, mindebből a

Nem értem. Nem értem, miért ír egy képzett tudós könyvet arról, hogy nincs Isten. Pontosabban: hogy Isten léte nem bizonyítható. Minden józan ember tudja, hogy Isten léte nem bizonyítható racionális módon, hiszen az Atyát még senki sem látta ( kivéve 1 főt). Tehát, ha valaki azt akarja bebizonyítani, hogy Isten létezése empirikusan nem igazolható, nyitott kapukat dönget. A kereszténység ugyanis azt vallja, hogy Isten léte hit által bizonyítható. Isten csak akkor létezik valamelyikünk számára, ha hiszünk Benne. Isten hit által válik Igazsággá. A hit fogalmát Dawkins nem ismeri, az Isteni téveszme című könyv tehát teljes félreértésen alapul. Ha- olykor nem lenne kifejezetten sértő. Sértő az, amikor a 180. oldalon Dawkins azon elmélkedik, hogy Isten nem egyenlő-e valami placeboorvossággal. Ezen elmélet felvetése már önmagában lefokozza nemcsak Isten létét, hanem az Istenben hívő embereket is. Richard Dawkins empirikusan akarja igazolni, hogy az istenhívők betegek. Hála az Úrnak, nem sike

Nem érdemes a 12-16 éves korosztályt rászoktatni a thrillerekre, krimikre. John Grisham: Theodore Boone, a kölyökügyvéd című könyve egyfajta nyitás a kamaszok felé, akik még nem értik a mindenféle politikai-titkosszolgálati ármányokat, beérik hétköznapi gyilkosságokkal. Nem igazán tudom támogatni ezt a törekvést. Inkább értelmes, erőszakmentes könyvekkel kellene kiszolgálni az ifjúságot, olyanokkal, melyek segíthetnek nekik a világ megértésében, érzelmeik differenciálásban, hitük elmélyítésében, egyszóval: a felnőtté válásban. Egy tizenhárom éves bicajozó, magát nyomozónak és ügyvédnek képzelő főhős nem igazán ebbe az irányba viszi az Olvasókat. A jövő ponyvaregény-olvasóinak kitenyésztése nem lehet cél. Különösen nem egy olyan magas kultúrájú országban, mint Magyarország. Sajnos, ennél többet nem tudok írni erről a könyvről. Kár, mert John Grisham amúgy kiváló író. Ez most nem tetszik. Majd legközelebb. ( GEOPEN Könyvkiadó Kft, 2010.) xxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka rovarfajokat k

Faludi Ferenc még a nyelvújítás kora előtt élt és alkotott, ez nagyszerű ürügy arra, hogy az "illetékes elvtársak" kivegyék őt az irodalmi kánonból, mondván: a közönség csak nehezen értené meg Faludi költői nyelvét. Csakhogy Faludi Ferenc egy 18. századi igaz, keresztény ember volt, hite műveiben is tükröződik. Kellemetlen lenne tehát a mai liberális kultúrpolitikusoknak egy efféle embert kiemelni... Pedig nagyon magas színvonalú irodalmat művelt. Jó példa erre a Nemes Ember című színdarab( a tárgyilagosság kedvéért tegyük hozzá: átültetésről van szó, angolból került a magyarba, Josef Dorell jezsuita szerzetes műve volt eredetileg) , melyben Faludi a nemességet próbálja arra rávenni, hogy birtokainak kezelése, a fényűző gazdagság ne vonja el figyelmét a legfontosabbtól: Istentől. A színmű központi alakja egy Eusebius nevű jámbor szerzetes, aki Neandert, a városba tévedt idegent oktatja Isten felől, a helyes élet élet és a helyes erkölcsök tárgyában. Legfontosabbnak azt tartj

Joyce Meyer legújabban olvasott könyve, a Jó szokások kialakítása, rossz szokások kitakarítása,  nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a keresztény ember a Biblia segítségével le tudja vetkőzni rossz szokásait, s fel tud venni helyettük jó szokásokat. Az elsőre kissé meglepő ötlet- a meglepetés oka: nehezen hisszük el, hogy Isten ennyire közvetlenül beavatkozik hétköznapi életünkbe- valójában nagyon is gyakorlatias életvezetést biztosít számunkra. Az európai kereszténység alapvetően teologikus. Ez alatt azt értem, hogy a hiten túl inkább megérteni próbálják az igét, mintsem gyakorlatban alkalmazni. Könyvek százaiban olvashatunk arról, hogy ez vagy az a kifejezés hogy szól görögül, arámi vagy héber nyelven, de sokkal kevesebben vállalkoznak arra, hogy keresztény hitnak a mindennapi életre gyakorolt hatásáról gondolkodjanak. Joyce Meyer ezen kevesek egyike. Elképesztő, hogy olyan banális, a spirituálistól nagyon messze álló viselkedésformák, mint a kozmetikai ecsetek megfelelő rendbe r

Károlyi Mihály személye a mai napig vita tárgyát képezi. Van, aki nemzetárulónak tartja, akad, aki szerint nem volt más választása, mint 1919-ben átadni a hatalmat Kun Béláéknak. Emlékiratait olvasván, Károlyi Mihályról az a véleményem, hogy egyszerűen gyenge volt. Nem számolt kellően a realitásokkal, nem tudta, mire képesek a kommunisták, őszirózsás forradalma pedig nem neki köszönhetően lett forradalom. Károlyinak nem lett volna szabad a gyakorlati politika útjára lépnie. Nem volt reálpolitikus. Hite volt erős, valami ködös utópisztikus társadalomképpel rendelkezett ( nem véletlen: első komoly olvasmánya a Nagy Francia Enciklopédia című könyv), szóval, hite volt, de számtalan illúziója is. Ezért nem sorolhatjuk őt a magyar történelem kiemelkedő személyiségei közé. A könyv ma már könyvesbolti forgalomban nem kapható, legkönnyebben antikváriumokban érhető el.